156041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített fenilecetsav-észterek előállítására

3 vagy izobutil-gyök. R6 és R 7 rövidszénláncú al­kilcsopartkónt mindenekelőtt metil- vagy etil­gyököt képvisel, de különösen ha R7 hidrogén­atom, úgy R6 helyettesítőként n-propil-, izopro­pil-, n-butil-, izobutil-, tereJbutil-, n-pentil­vagy izopentil-gyök is tekintetbe jön. R8 pl. metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, izo­butil-, szek.butil-, n-pentil-, izopentil-, neopen­til-, n-hexil-, benzil-, fenetiL vagy 3-fenilpro­pil-gyök lehet. Az I. általános képletű új helyettesített fe­nllecetsavészterek előállítása céljából valamely TI. általános képletű nitrilt — e képletben Rí, R2, R l3 , R4, R5, Re és R 7 jelentése az I. képlet­nél megadott — hidrogénkloriddal, egy III. ál­talános képletű alkohollal, melyben R3 jelen­tése az I. képlet szerinti, és vízzel egymást kö­vetően vagy egyidejűleg reagáltatunk. A hidro­génkloridot és a III. képletű alkoholt célszerű­en egyidejűleg visszük reakcióba a II. általános képletű nitrillel, amennyiben pl. a II. képletű nitril és a III. képletű alkohol elegyébe alkal­mos reakcióközegben hidirogénkloridot vezetünk. Reakcióközegként vagy a III. képletű alkohol feleslegét választjuk, vagy egy inert szerves ol­dószert, így pl. étert, tetrahidrofuránt vagy dioxánt használunk és a reakeióíhőmérséklet előnyösen 0° és az alkohol illetve az oldószer forráspontja közötti. A vízmentes közegben ke­letkezett imidoészteir-hidroklaridból az I. álta­lános képletű észtert vízzel történő reakció út­ján, pl. víznek szerves oldószerben való hetero­gén vagy homogén keverékeit alkalmazva kap­juk szobahőmérsékleten, vagy mérsékelten fel­emelt hőmérsékleten. A kívánt I. általános kép­letű észterekhez azonban az imidoészter-hidro­klorid izolálása nélkül is eljuthatunk, ameny­nyiben a II. általános képletű nitril, a hidro­géniklorid és a III. általános képletű alkohol elegyének kezdettől fogva megfelelő víztartal­mat biztosítunk, vagy a reakció folyamán ve­zetünk vizet hozzá. A kiindulási anyagként szükséges II. általá­nos képletű nitrilek magukban véve is új ve­gyületek, melyeket például az Rí—R4 megha­tározásainak megfelelően helyettesített N-fenil­antranilsav-(rövidszénláncú)-al!kilészterekből ki­indulva állítjuk elő, ezek közül egyesek ismer­tek és a további vegyületek az ismertekkel ana­lóg módon előállíthatók. Az említett helyettesí­tett N-fenil-antranilsav^alfcilésztereket előbb ön­magában véve ismert módon alkiíezzük, azaz pl. dimetUfoirmamidban alkalikus kondenzáló­szerek, így nátriumhidrid jelenlétében rövid­szénláncú alkanolok reakcióképes észtereivel, így metiljodiddal, etilbromiddal, n-propilbro­middal, n-butilbromiddal vagy izobutilbromid­da] reagáltatjuk. A kapott helyettesített N-alkil­-N-fenilantranilsav-észtereket előnyösen nátri­umbórhidrid és litiumbromid elegyével vala­milyen éter jellegű oldószerben, így pl. dietilén­glikol-dimetiléterben melegen a megfelelő he­lyettesített o^(OSr-alkil-anilino)-benzilalkoholoikká redukáljuk. Az utóbbiaknak pl. foszfortriklorid­dal vagy foszfortribromiddal a megfelelő he-4 lyettesített benzilikloridokká vagy benzilbromí­dokká (helyettesített N-ialkil-N-feml-aJklóir-o­^toluidinekké, illetve helyettesített N-alkil--N­-feml-ja-bróm-o-toiuidinekké) történő átalakítá-5 sával és ezeknek a helyettesített benzilklo­ridoiknak vagy benzilbroimidoknak kálium- vagy nátriumoianiddial végzett reakciója útján olyan II. általános képletű nitrilekhez jutunk, me­lyekben R6 és R 7 hidrogénatomot képvisel. 10 Ezeket a nitrileket a találmány szerinti eljá­rásnak megfelelően vagy közvetlenül hidirolizál­juk, va; gy átalakíthatjuk őket olyan megfelelő nitrilekké melyekben az Re és R 7 helyettesítők közül legalább az egyik a hidrogénatoimtól el-15 térő. Ebből a célból az említett nitrileket előbb pl. nátriumhidriddel vagy nátriumamiddal d:i­mietilfoirmamidban mono- vagy dinátriumve­gyületté alakítjuk át és ezt megfelelő mennyi­ségű rövidszénláncú alkilhalogeniddel vagy 20 benzilhalogeniddel reagáltatjuk. Egy másik eljárásváltozait értelmében az I. általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy a IV. általános képletű savakat — e kép­letben R1; R 2 , Re, R4, R5, Re és R 7 jelentése az 25 I. képletnél, megadott — önmagukban véve ismert módszerek segítségével rövidszénláncú alkilész­terekké illetve aralkilészterekké alakítjuk át. Észiterezés céljából például a IV. általános kép­letű karbonsavakat inert szerves oldószerben, £0 így pl. éterben rövidszénláncú diazoalkánok­kal, vagy inert oldószerben így metilénklorid­ban, vagy benzolban az N,iN-dimetilfo'rmamid­nak az észterkomponensként kívánt rövidszén­láncú alkanolokkal vagy arilalkanolokkal ké­£5 pezett acetáljaival {l,l^ialkoxi-trimeitilaminok­kal illetve 1,1-diaralkoxwtrimetiiaminokkal) re­agáltatjuk, [lásd: H. Brechbühler, H. Büchi, E. Hatz, J. Schreiber és A. Eschenmoser, Ang. Chemie 76, 296 (1;963), valamint H. Vorbrüg-40 gen, ibid. 296—I2i97], vagy az említett karbon­savakat NjN-idimetilformaldehid-dineopentilace­•tál (1 ,1-dineopentil-trimetilamin) jelenlétében henzilalkohollal vagy rövidszénláncú alkanolok­kal [lásd H, Büchi, K. Steen és A. Eschenmoser, 45 Ang. Chemie 75 lil76—il'177 (1963)] reakcióba viszünk. A továbbiakban a IV. általános képletű sa­vakat sóklká, pl. alkálifémsókká is átalakíthat­juk és ezeket rövidszénláncú alkanolok vagy 50 arilalikanolrok reakcióképes észtereivel, pl. dime­tilszulfáttal, metiljodiddal, etiljodiddal, propil­bromiddal, butilbromiddal- benzilkloriddal, ben­zilbromiddal vagy p-toluolszulfonasv-metilész­terrel reagáltathatjuk valamilyen alkalmas re-55 afccióközegban, így a reakcióikamponensek old­hatósága szerint víziben vagy egy inert és adott esetben vízzel kevert szerves oldószerben. A savas közegben végrehajtott ószterezés egyik példája a IV. általános képletű savak 60 reagáltatása olyan reakcióeleggyel, amely az észteirkomponensként kívánt rövidszénláncú al­kanolból vagy arilalkanolből és tiomlkloridból áll, mimellett az említett reakcióelegy elkészí­tésénél csakúgy, mint ennek és az említett sa-65 vaknak a reakciójánál a legfeljebb —5° hőmér­.2

Next

/
Oldalképek
Tartalom