156040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített fenilecetsav-származékok előállítására

3 halogénatocmként pl. metoxi-, etoxi-, n-prop­oxi-, n-butoxi- vagy izobutoxi-esoport, illetve klór-, fluor- vagy brómatom. R5 pl. metil-, etil-, n-ipropil-, n^butil- vagy izobutil-gyök lehet. Az Rg és az R7 helyettesítők rövidszén­láncú lalkilcsoiportként mindenekelőtt metil-, vagy etilgyököt képviselnek, de különösen ha R7 hidrogénatom, Rg helyettesítőként n-propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, terc.butil-, n­-pentil- vagy izopentilgyök is tekintetbe jön. Az I. általános képletű savak, továbbá szer­vetlen és szerves bázisokkal képezett sóik elő­állítása céljából egy II. általános képletű ész­tert, vagy egy III. általános képletű nitrilt — e képletekben Rj, legfeljebb kb. 10 szénatomos szén­hidrogéngyök, különösen rövidszén­láncú alkilcsoport vagy benzilgyök lehet, míg R^—R7 jelentése az I. képletnél megadott — hidrolizálunk, vagy ha a II. általános képletű észterben Rg benzilgyököt képvisel, ezt kívánt esetben katalitikusan aktivált hidrogénnel vég­zett hidrolízis útján lehasítjuk és a kapott I. általános képletű vegyületet kívánt esetben valamilyen szervetlen vagy szerves bázissal sóvá alakítjuk át. A II. általános képletű ész­terek hidrolízisét pl. legalább ekvimolekuíáris mennyiségű alkálifém^hidroxiddal vag;/ alkáli­fém-bikarbonáttal, vagy alkálifém-karbonátok vagy alkáliföldfém-ihidroxidok ekvivalens mennyiségével pl. valamely víztartalmú rövid­szénláncú alkanolban, így metanolban, etanol­ban, n-butanolban, továbbá pl. etilénglikolban vagy dimetilformamidban valósítjuk meg, mér­sékelten felemelt hőmérsékletien, egészen az említett oldószer forráspontjáig terjedően. A hidrolízist továbbá bázisos ioncserélő gyanták segítségével is lefolytathatjuk, egyébként az előbbieknek megfelelő reakciókörülmények kö­zött. A hidrogenolízist előnyösen normális nyo­máson, szobahőmérséklettől mérsékelten fel­emelt hőmérsékletig alkoholban Pd-szén jelen­létében valósítjuk meg. A III. általános kép­letű nitrilek hidrolízisét pl. vizes-alkanolos ás­ványi savakkal, különösen vizes-metanolos vagy vizes-etanolos sósav segítségével a szoba­hőmérséklettől a reakcióelegy forráspontjáig terjedő hőmérsékleten valósítjuk meg, vagy analóg módon végezzük, ahogy azt az előbbi­ekben a II. általános képletű észterekre nézve megadtuk. A II. általános képletű észterek és a III. ál­talános képletű nitrilek maguk is új vegyü­letek. A nitrileket pl. az Rj—R/, meghatározá­sainak megfelelően helyettesített N-fenil­-antranil-(rövidszénláncú)^alkilészterekből kiin­dulva állítjuk elő, ezek közül egyesek ismer­tek és a további vegyületek az ismertekkel analóg módon előállíthatók. Az említett he­lyettesített N-fenil-antranilsav-alkilésztereket előbb önmagában véye ismert módon alkilez­zük, azaz pl. dimetilformamidban alkalikus 4 kondenzálószerek, így nátriumhidrid jelenlété­ben rövidszénláncú alkanolok reakcióképes ész­tereivel, így metil jodid dal, etilbromiddal, n­-propilbromiddal, n-butilbromiddal vagy izo-5 butilbroiiniddal reagáltatjuk. A kapott helyet­tesített N-alkil-N-fenil-antranilsav-észtereket előnyösen nátriumbórhidrid és lítiumbromid elegyével valamilyen éterjellegű oldószerben, így pl. dietilénglikol-dimetiléterben melegen a 10 megfelelő helyettesített o-(N-alkil-anilino)-ben­zilalkoholokká redukáljuk. Az utóbbiaknak pl. fosztfortrikloriddal vagy foszfortribromiddal a megfelelő helyettesített benzilkloridokká vagy benzilforomidokká (helyettesített N-alkil-N-fe-15 nil-ia-klór-o-toluidinekké, illetve helyettesített N-alkil-N-fenil^a-bróm-o-toluidinekké) történő átalakításával és ezeknek a helyettesített ben­zilkloridOiknak vagy benziibromidoknak káli­um- vagy nátriumcianiddal végzett reakciója 20 útján olyan III. általános képletű nitrilekhez jutunk, melyekben Rß és R7 hidrogénatomot képvisel. Ezeket a nitrileket a találmány sze­rinti eljárásnak megfelelően vagy közvetlenül hidrolizáljuk, vagy átalakíthatjuk őket olyan 25 megfelelő nitrilekké, melyekben az Re és R7 helyettesítők közül legalább az egyik a hidro­génatomtól eltérő. Ebből a célból az említett nitrileket előbb pl. nátriumhidriddel vagy nát­riumamiddal dimetilformamidban mono- vagy 30 dinátrium-vegyületté alakítjuk át és ezt meg­felelő mennyiségű rövidszénláncú alkilhalo­geniddel vagy benzillhalogeiiiddel reagáltatjuk. A II. általános képletű észtereket pl. a III. ál­talános képletű nitrilekbŐl állítjuk elő, hidro-35 génkloridnak és az észterkomponensként kí­vánt alkoholnak éteres oldatával végzett reak­cióval és ezt követően a keletkezett imidoész­terhidroklorid vízzel történő elbontásával; vagy pedig közvetlenül a III. általános képletű 40 nitrileknek megfelelő mennyiségű vizet tartal­mazó alkanolos hidrogénklorid oldatban tör­ténő melegítésével. Amennyiben a II. általános képletű észtereket a III. általános képletű nitrileken keresztül állítjuk elő, úgy a nitrilek 45 átalakítása az észterekké és az észtereknek ezt követő találmány szerinti hidrolízise együtt­véve egy többlépcsős kiviteli formáját képezi a nitrileknek I. általános képletű savakká tör­ténő, találmány szerinti közvetlen hidrolízisé-50 nek. Az I. általános képletű új, helyettesített fe­nilecetsavakat, valamint ezek szervetlen és szerves bázisokkal képezett sóit perorálisan, rektálisan, vagy parenterálisan, különösen int-55 ramuszkulárisan alkalmazhatjuk. Az említett anyagokat kenőcs- vagy napolaj-alapanyagba bedolgozva külsőleg is használhatjuk. Gyógyászati alkalmazásra azok a sók meg­felelők, amelyek farmakológiailag elviselhető 60 szervetlen vagy szerves bázisokkal készültek, vagyis olyan bázisokkal, melyeknek a szoba­jöhető adagolás mellett saját fiziológiai hatá­suk nincs, vagy kívánt hatásuk (pl. parente­rális alkalmazásmód esetén helyi érzéstelenítő 65 hatásuk) van. Alkalmas sók pl. a nátrium-, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom