156035. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidrokinolis-származékok és savaddiciós sóik előállítására

5 máznak a találmány szerint előállított valame­lyik hatóanyagból, vagy ennek nem-toxikus só­jából. Szóbaj öhetnek még olyan gyógyszerfor­mák is, amelyek nincsenek adagolási egységek­be osztva (pl. szirupok), . A paroralis alkalmazásra adagolási egységek formájában kiszerelt gyógyszerkészítmények elő­nyösen 1—W/o-ot tartalmaznak az I. általános képletű tetrahidrokinolin-szármiazékból, vagy en- . nek nem-toxikus sójából. A tabletták és drazsémagök előállítása során a hatóanyagot pl. szilárd po:r alakú hordozó­anyagokkal: laktózzal, szaccharózzal, szoirbittal, .. mannittal; keményítőféleségekkel, pl. burgonya­keményítővel, kukDiriaakeményítővel vagy ami­lopektinnel kombinálhatjuk, használhatunk to­vábbá lamináriaport, vagy citraspulp-port, oel­lulózszármazékokat vagy zselatint, adott eset- „„ ben csúszstatószereket pl. .magnézium- vagy kal­ciumsztearátot, vagy megfelelő molekulasúlyú polietilénglikolokat (Carbowax^-ok). A drazsé­magokat pl. tömény cukor oldattal, amely még pl. arabgumit, talkumot és/vagy titándioxidot „ tartalmazhat, vagy valamely illékony szerves oldószerben, vagy oldószerelegyben oldott lak­kal vonhatjuk be. Ezek a bevonatok színező­anyagot is tartalmazhatnak pl. a különböző ha­tóanyagtartalmú drazsék megkülönböztetése cél- „. jáiból. Mint rektális alkalmazásra készített adagolási egységek, pl. a szuppozitóíriumók jönnek tekin­tetbe, ezek az I. általános képletű tetrahidro- ^5 kmolrn-származékot vagy ezek alkalmas sóját . valamilyen semleges zsíralapanyagban tartal­mazzák, vagy zselatinból készült végbélkapszu­lákat alkalmazunk, amelyek a bázist vagy sóját megfelelő molekulasúlyú polietilénglikolokkal 40 (Carbowax R ) kombinálva tartalmazzák. A parenterális. alkalmazásira, főleg intramusz­kuláris injekciók céljaira készített ampullák előnyösen 0,5—5% koncentrációjú vizes oldat 45 formájában tartalmazzák valamelyik I. általános képletű tetrahidrokinolin-származék vízben old­ható sóját, adott esetben megfelelő stabilizáló­szereikkel és puíferanyagokkal együtt. 50 A következő előírások a tabletták és drazsék előállítását közelebbről megmagyarázzak: a) 250 g hatóanyagot, pl. l-metil-il,!2,3,4-tetira­hidro«4-metilaimiino^7-kló;r^kinoli!n-hid:roikloir:idot, 55 vagy 1 -metil-1,2,3,4-tetrahidro-4H[ (ciklopropilme­til)^amino']-kmolin-maleátot összekeverünk 1715,80 g laktózzal és 169,70 g burgonyakeményítővel, a keveréket 10 g sztearinsav alkoholos oldatával .megnedvesítjük és szitán ét granuláljuk. Szá- 60 rítás után hozzákeverünk 160 g burgonyakenie­nyítőt, 200 g talkumot, 2,50 g magnéziumsztea­rátot és 3!2 g kolloid sziliciumdioxidot ós a keve­rékből 10 000 db egyenként 100 mg súlyú és 25 mg hatóanyagot tartalmazó tablettát prése- 55 6 lünk, amelyek kívánt esetben rovátkákkal lehet­nek ellátva a finomabb adagolás megkönnyítése céljából. b) 250 g hatóanyagból, pl. l-me;til-il,:2,3,4-tet­rahidinjJ4^metilamino»7-Mór-kinolin-hidroklorid­ból vagy 1 -metil-1,.2,3 ,'4-tetrahidiro-4-met;ilamino­-kinolinJhidrokloiridból, 175,90 g laktózből és 10 g sztearinsav alkoholos oldatából granulátumot állítunk elő, éhhez szárítás után 96,60 g kolloid sziliciumdioxidot, 1105 g talkumot, 20 g burgo­nyakemiényítőt és 2;,!50 g magnéziumsztearátot keverünk hozzá és 10 000 db drazsémagot prése­lünk belőle. A magokat ezután 502,28 g kristá­lyos szaiceharóziból, 6 g sellakból, 10 g arab­gumiból, 0,1212 g színezékanyagból és 1,5 g titán­dioxidból készített tömény sziruppal bevonjuk és megszárítjuk. A kapott drazsék súlya 120 mg (egyenként) és 25 mg hatóanyagot tartalmaznak. A következő példákban közelebbről megma­gyarázzuk az I. általános képletű új vegyületek és az eddig le nem írt közbenső termékek elő­állítását anélkül azonban, hogy ezzel a talál­mányt magát bármilyen módon korlátoznánk, A hőmérsékleti adatokat Celsius fokokban ad­juk meg. 1. példa: l-metil-l,;2,3,4-t'etrahidP0-4-met:ilamino-7-klór­-kinolin, 8,5 g l-meitil-i2,3-dihidiro-7jklór-4(lH)-kinolan (lásd alább) és 21,3 g vízmentes metilamin 85 ml vízmentes metanollal készített oldatát acélból készült autoklávban 7 órán keresztül 100 C°-on 100 atm. nyomáson nitrogénatmoszférában ke­zeljük. A reakció elegyet ezután lehűtjük ós lfl Torr nyomáson körülbelül 50 ml térfogatra be­szűkítjük. Ezután a nyers il-imetil-ll,l2,:3.,4-tetria­hidro-4jmetilimino-7-kló(rJkinol!Ínt tartalmazó koinoentrátumhoz 16°-on keverés közben 2,6 g nátriumbóirihidridet adunk hozzá adagokban. A reakcióelegyet IV2 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd rövid ideig a visszafolyatás hő­mérsékletére melegítjük. Az elegyet ezután 40°­on és 111; Torr nyomóson bepakoljuk. A maradé­kot 100 ml éterben oldjuk. Az éteres oldatot vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és 11 Torr nyomáson bepároljuk. A maradékot magas vákuumban desztilláljuk, Az 1-metil­^l^^S^-tetrahidro^-metilamino^-klór-kinolin •105—)lilO°/0,00ll Torr-nál forr. A hidroklorid-só előállítására feloldunk 2,1 g bázist 20 ml metanolban és 10 ml 1 n sósav­ban. Az oldatot ezután 5i0°-on és 11 Torr nyo­máson bepároljuk, A miaradekot metanol-éter elegyből kristályosítjuk, a hidroklorid-só 197— l'99°-on olvad. Analóg módon kapjuk a következő vegyüle­teket : 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom