156035. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidrokinolis-származékok és savaddiciós sóik előállítására
156035 a) l-metil-d ÄS^-tetrahidro^-metilamino-kinolin, forgáspontja 79—^82°/0,O3 Torr, hidro klorid olvadáspontja 162—(1163°; b) I-metil-1,2,3,'4-tetrahidro-4^metilamino-6-klór-kinolin, forráspontja 1315^—il'4)0°/0,0ll Torr, hidroklorid olvadáspontja 184—>18'6°; c) 1 -metil-1 ßß ,4-tetrabidro-4-metiiamino-7--metoxiJtinolin, forráspontja H30^—i 13(2°/0,001 Torr; d) l-metilnl ,i2,:3i,4-tetrai hidrow4-etilamino-kinolin-Ihidnoklorid, olvadáspontja 171—173°; e) !l-:m.etil-ll,i2,i3,4-teitrahidro^4-ciklopropilamino-kinoilin, forráspontja 115:—1207Q',05 Torr, a maleát olvadáspontja 121—11213 °; f) 1 -n-propil-1 ,12,13,4-tetraMdro-4-metilamino-kinolin-hidroklorid; g) 1 -n-^propil-il ,2 ,:3,4-tetrahidro^4^metilamino-6--klór-kinolin-hidroklorid. A kiindulási anyagként szükséges l-<metil-2,i3--dihidro-7-iklóir-4í(llH)-fcinolont pl. a következő reakciómenet értelmében állíthatjuk elő: a) 1 -metil-1 ,2^ihidro-4-dimetilamino-7-klór-kinolin. 15,5 g lítiumalumíniumhidrid 320 ml vízmentes tetrahi'drofuránnal készített szuszpenziójához 30 perc leforgása alatt 10°-on hozzácsepegtetünk 32,7 g l-metil-4-diímetilamiino«7-klór-karbostirilt 320 ml vízmentes tetrabidröfuránban oldva. A reakcióelegyet ezután 5 órán keresztül visszáfolyatás közben forraljuk, majd kb. 14 órán keresztül szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután a reakcióelegyet 10°-ra lehűtjük és erős keverés közben egymásután 16 ml vizet, 16 ml 15%-os nátriumhidroxid oldatot és 48 ml vizet adunk hozzá. Az elegyet 30 percen át szobahőmérsékleten keverjük, majd szűrjük és a kiszűrt anyagot tetrahidrofuránnal utánamossuk. A szűredéke-t 40°-on és 11 Torr nyomáson bepároljuk. Az l-metil-l,2--dihidro-4-dimetilamino-7-któr-kinolin narancsszínű olaj formájában marad vissza, Analóg módon kapjuk a következő vegyületeket : a) l-metiPl,í2-dihidro-4-dimetilíaimmo-kiínolin, forráspontja 82—«370,001 Torr, olvadáspontja 301—32° (petroléterből kristályosítva), valamint b) 1-n-propil-l ,2rfdl iihidro-4-dim:etilamino-kinolin. b) l-mietilJ2,.3-dihidro-7-klór-4(lH)-J kinolon. 27^5 g l-metil-l,2-diiíhidro-4-.dimetilamino-7--klór-kinolin (narancsszínű olaj) 300 ml éterrel készített oldatát keverés közben hozzáadjuk 150 ml 2 n kénsav és ISO g jég elegyéhez. Az 10 15 20 25 30 40 45 50 55 60 65 anyagot jól átkeverjük és újból 150 g jeget adunk hozzá. Ezután az oldatot tömény nátriumhidroxid oldattal meglúgosítjuk (pH = 9). Az elegyet választótölcsérben rázzuk, majd az éteres fázist elválasztjuk és a vizes oldatot újból 300 ml éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres oldatokat két ízben vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és 11 Torr nyomáson 40°-on bepároljuk. A maradékot éter-petrol_ éter elegyből kristályosítjuk. Az l-metil-2,3-dihidro-7-klór-4(lH)-k:inolon 85—87°-<*n olvad. Analóg módon nyerjük az l-metiM;3-dihidro-4(ilH)-kinolont, forráspontja 95^9!9°/O,0Ol Torr, valamint az l-n^propil^yS-dihidro^lHJ-kmolont. 2. példa: l^mietil^l,2,3,4-tetirahÍ!dro^4-<dimetilamino-kinolin. 5 g l-metil-l^-dihidro'-á^diimetilaminoHkinolin (lásd la. példa). 100 ml dioxán és 1 ml 2 n nátriumhidroxid oldat elegyével készített oldatát 3 g palládiumszén katalizátor hozzáadásával légköri nyomáson és szobahőmérsékleten hidrálásnak vetünk alá. 14 óra elteltével a hidrálás befejeződik, ekkor a katalizátort leszűrjük és a szűredéket szárazra pároljuk. A maradékot semleges alumíniumoxidon kro'matografáljuk. A petroléter-éter (9 : 1) eleggyel eluált 2,—8. frakciót egyesítjük és golyós csőben desztilláljuk. Az l-:metil-'l,2! , l 3,4-tetrahidro-j 4-diimetilamino-kinol:in 85—9070,03 Tormái forr. Analóg módon kapjuk továbbá az 1-metil-l,2,3,4-itetrahidro-4-dimetilamino^7-klór-kinolint, melynek forráspontja 100—11070,001 Torr, valamint az l-metil-(lr2,i3,i4-tet;ralhidro-4[(cikliopropil-metil)-amino]-kinolint, melynek forráspontja 10070,00a Torr. Szabadalmi igénypont: Eljárás az I. általános képletű új tetrahidrokinolinnszármazékok, valamint szervetlen és szerves savakkal képezett addíciós sóik előállítására — ebben a képletben Rx rövidszéhláncú alkil^csoportot, R2 rövidszénláncú alkil-csoportot, vagy kis szénatomszámú telített cikloahífás szénhidrogéncso portot, R3 hidrogénatomot, vagy rövidszénláncú alkilcsoportort, R4 hidrogénatomot, halogénatomot (315-ös rendszámig bezárólag), rövidszénláncú alkil- vagy alkoxicsoportot, trifluormetil- vagy nitrogyököt jelent, azzal jellemezve, hogy valamely II. általános képletű vegyületet — ebben a képletben X vagy az Y-nal, vagy a Z-vel együtt egy további kötést jelent, Y abban az esetben, ha nem tagja az említett további kötésnek, hidrogénatomot, 4
