156016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az élesztőnek olajtól való elkülönítésére élesztő-olaj-víz emulziókból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. VII. 07. (DE—588) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1966. VII. 08. Közzététel napja: 1968. XII. 23. Megjelent: 1969. XI. 11. 156016 Szabadalmi osztály: 6 a 14—23 Nemzetközi osztály: C 12 c Decimal osztályozás: Feltalálók: Tulajdonos: Dr. Behrens Ulrich Leipzig, Dr. Ringpfeil Manfred Holzhausen, Deutsche Akademie der Dr. Galbert Anton Leipzig, Dr. Pöhland Dieter Leipzig, Dr. Sattler Wissenschaften zu Berlin, Karl Leipzig, Dr. Rudel Manfred Mairtkkleeberg, Munk Vladimir mérnök, Berlin, Praha, Jiridka Jiri mérnök, Praha Német Demokratikus Köztársaság Eljárás az élesztőnek olajtól való elkülönítésére élesztő-olaj-víz emulziókból A találmány tárgya eljárás az élesztőnek olajtól való elkülönítésére élesztő-olaj-víz emul­ziókból, melyek szénihidrogéneknek vagy szén­hidrogéneket tartalmazó termékéknek élesztővel való kezelésénél keletkeznek, az élesztőnek ki- 5 váltképpen az olajos részektől való megszaba­dítása céljából. Ismeretes, hogy ezek az igen stabil emulziók hatásosan megbonthatok olyan módon, hogy a 10 szétválasztás előtt felületaktív anyagokat ad­nak hozzájuk. A szétválasztást elősegítő anya­gok anion- vagy kationaktív anyagok, vagy szaocharóz-észterek is lehetnek, mimellett az utóbbiak bizonyos esetekben az anyagban ma- 15 radhatnak. Az emulzióknak a megbontását ezeknek a felületaktív anyagoknak a segítségével vizes ol­datban vagy oly módon végzik, hogy az egész 20 fermentációs elegyet, vagy pedig előnyösebben csak az előzőleg leválasztott emulziót kezelik velük. A felületaktív anyagot általában a fer­mentációs oldat mennyiségére számítva 0,2—5 %o mennyiségben viszik be. Ajánlatos a kéve- 25 rék pH-értékét 7—9-re lúgosítani, Ugyancsak előnyös a hőmérsékletnek 99 C°-ig történő emelése. A feldolgozási technológiára jellem­ző az ismételt mosás és szétválasztás, míg a kívánt szétválasztási fokot elérik. Ezt a ciklust so annál többször kell ismételni, minél kisebb az elválasztást elősegítő anyag mennyisége. Az ismert eljárásoknál tehát vagy a felület­aktív anyag fajlagos felhasználása viszonylag nagy, úgy hogy a legtöbb esetben ennek eltá­volítása vagy legalább csökkentése — adott esetben visszanyerése céljából — kiegészítő mű­veleteket tesz szükségessé, vagy pedig az emul­zió szétválasztása számos lépésen megy keresz­tül, mielőtt a fázisok a kellő tisztaságúak lesz­nek. Meglépő módon azt találtuk, hogy ezek a hátrányok messzemenően kiküszöbölhetők, ha az emulzió megbontását vagy különböző nem­ionos felületaktív anyagok egymásközti kom­binációjával végezzük, vagy pedig bizonyos anion- és kationaktív anyagokat kombináltan viszünk be. Azt találtuk, hogy a következő felületaktív anyagok a feltüntetett kombinációban a szét­választandó emulzió mennyiségére számítva leg­feljebb 1,5, előnyösen <l°/00 összes mennyiségig alkalmasak: 1. Polifenofetilénoxid^addúkt (~il)6 mól etilén­oxid pro mól polifenol) és oleinmonoetanol­amid 2. PoMenoletilénoxidr-íaddiükt és a C12 —Ci 8 szón­láncú zsírsavak desztillációjának desztillá­ciós maradéka 156016

Next

/
Oldalképek
Tartalom