156006. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmusok tenyésztésére és szénhidrogének elválasztására
156006 9 10 friss szénforrást, mert azt az első fermentáló tartályból a másikba átvitt maradékHszénhidrogének szolgáltatták. A második fermentáló tartályból folytonos ütemben távolítottuk el a termékáramot, és dekantáltuk. Ezután a vizes fázis 68 súly%-át kivontuk, és 66 súly% vízvezetéki vízzel pótoltuk. Az élesztőből, visszamaradt olajból és vízből álló keverék iminden m3 -éhez lauril- és mirisztilalkohol elegyének etilénoxiddal való kondenzálásával kapott, „NI 29" jelzésű 0,5 kg nem-ionos felületaktív anyagot adtunk. A keverékét alaposan összekevertük, és egy Sharples autojector DG 2 centrifugán élesztőpépre, vizes fázisra és gázolajfázisra választottuk szét. Ezután az élesztőpépet ismét belekevertük vízvezetéki vízbe, 1 súlyrész szárazanyagra 5 súlyrész vizet véve, alaposan elkevertük, és ismét kicentrifugáltuk. A kapott élesztőpép 65—70% vizet tartalmiazott. A víz egy részét eltávolítottuk, és így 50% élesztőt (száraz súly) és 50% vizet tartalmazó tejfölszerű sűrű pépet kaptunk, Ezt a nedves élesztőt extraháló készülékbe szivattyúztuk; az extraktor vízszintes tengelye körül forgó szűrődob volt. 50 súly% n-hexánból és 50% izopropanolból álló oldószert adtunk a nedves élesztőhöz, szárazanyagra számítva 8-szoros mennyiségben. Az élesztő, víz és oldószer keverékét 30 percig 50 C°-on tartottuk. Ezután az élesztő szeiiynyezéseinek zömét tartalmazó oldószert leszívattuk. A visszamaradt nedves élesztőterméket ismét oldószerrel kezeltük, 1 súlyrész száraz élesztőre és 1 súlyrész vízre 4 súlyrész 50 súly% n-hexániból és 50 súly% izopropanolból való elegyet alkalmazva, és az -extrahálást 50 C°-on 30 percig végezve. Az élesztő némi szennyezéseit tartalmazó oldószert leszűrve, a visszamaradt terméket ismét extraháltuk 2 súlyrész 80 súly% n-toexánból és 20 súly% izopropanolból álló oldószereleggyel. A keveréket' 10 percig 50 C°-on tartottuk, és az oldószert — végül csökkentett nyomás alatt — leszívattuk. Az ezzel az oldószereleggyel való mosást négyszer megismételtük. Végül az élesztőterméket túlhevített vízgőzzel megszárítottuk. Az üzemi adatokat és a kapott eredményeket a csatolt táblázatban közöljük. 1. példa: A fenti kísérletben leírt eljárást megismételtük, megváltoztatva a két fermentáló tartályba juttatott közeg foszfáttartalmat. 10 40 45 50 65 60 65 a) Az első fermentáló tartályba betáplált táptalajt a kísérletben megadott vizes táptalajnak azonos térfogatú vízzel való hígításával kaptuk. Az élesztőkivonait 0,03 g/l volt. b) Nem alkalmaztunk élesztőpép recirkulációt. Az üzemi körülményeket és a kapott eredményeket a csatolt táblázat tartalmazza. 2. példa: Az 1. példában leírt eljárást megismételtük, 15 megváltoztatva a két fermentáló tartályba juttatott közeg foszfáttartalmáit. Az első fermentáló tartályba betáplált táptalajt a kísérletben megadott összetételű vizes 20 táptalajnak kétszeres mennyiségű vízzel való hígítása útján kaptuk. Az élesztőkivonat 0,03 g/l volt. Élesztőpépet nem recirkuláltattunk. 25 Az üzemi körülményeket és a kapott eredményeket a csatolt táblázatiban (6. oldal) közöljük. 20 3. példa: A Hansenula suaveolens élesztőt tenyésztettük egy 60 literes folytonos üzemű első fermentorban a következő összetételű vizes táp-35 talaj jelenlétében: (NH4 ) 2 HP0 4 KCl MgS04 -7H 2 0 MnS04 -4H 2 0 ZnS04 -7H 2 0 FeS04 -7H 2 0 élesztőkivonat jramm/liter 1,0 0,58 0,32 0,034 0,15 0,061 0,15 óránként 30 tf./tf. levegőztetéssel, örvénylő (vortex) keveréssel. A szénforrás iraki nyersolajból nyert gázolaj volt a következő jellemzőkkel: fajsúly 16 C°-on törésmutató, n20 D zavarosodási pont dermedéspont kéntartalom (összes) 0,867 1,484 +13 C° +11 C° 1,59 s% A gázolaj és a vizes táptalaj 1,5 : 10 térfogatarányú keverékét tápláltuk be a fermentáló tartályba óránként 12 liter mennyiségben. A fermentor tartalmát 30 C°-on tartottuk, a pH-t pedig vizes ammónia folytonos bebocsátásával 4 értéken. A termékáramot óránként 12 literes ütemben folytonosan kivontuk, és egy 30 literes második fermentorba vezettük.
