155998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6,7-diszubsztituált kinolin-3-karboxilátok előállítására
3 tikus hatást fejtenek ki, A szubsztituensek körében R3 rövidszénláncú alkilesoportot, éspedig metil-, etil-, propil-, izoprotpil-, ibutil- és pentilcsoportot jelent. A célszerű vegyületek a metil- vagy etilkinolinkiarbonsavészterek, ahol R3 metil- vagy etilcsoport. Az R 6 szubsztituens rövidszénláncú alkoxi-, mint metoxi-, etoxi-, n-propoxi-, n-butoxi-, izopropoxi-, izobutoxi-és hasonló csoportok, amelyek közül a 3—4 szénatoimosakat emeljük ki. R7 szubsztituens rövidszénláncú alkil-csoport, erre példaként az etil-, n-proipil-, izopropil-, n-ibutil-, izobutil-és pentilcsoportot említjük. Az előnyös vegyületekben a 7-helyzetű rövidszénláncú alkilcsoport 3—4 szénatomot tartalmaz. Az (I) általános képletű vegyületek közül azok a származékok, amelyekben R3 metilvagy etilcsoportot jelent és R6 és R 7 szubsztituensekben levő szénatomok száma összesen 7 vagy 8, meglepően erős hatást fejtenek ki a eoccidiósis, főként pedig az E. tenella és/vagy E. brunetti által okozott 'fertőzéseknél. Az előbbi vegyületek tehát a kiemelt vegyületek közé tartoznak Az (I) általános képletű 4-hidiroxi-l6-rövidszénláncú alkioxi-7-ravidszénláneú-alkil-kiniolin-3-karbonsav rövidszénláncú alkilészterek valamely megfelelő módon helyettesített l^rövidszénláncú alkil-2-rövidszénláncú alkoxi-5-nitro'benzolból kiindulva állíthatók elő a csatolt reakcióvázlat szerint. A reakcióvázlaton szereplő R3 , R 6 és R 7 szubsztituensek jelentése a fentiekkel megegyezik. Az eljárás első lépésében valamely 2-rövidszénláncú alkoxi-alkilíbenzolt füstölgő vagy koncentrált salétromsavval nitrálunk és így valamely (II) általános képletű 2-rövidszénláncú alkoxi-S-nitro-növidszénláncú alkilbenzolt állítunk elő. (Az eljárás részletes ismertetésénél R3 és R 7 szubsztituensek mindenkor rövidiszénláncú alkilcsoportot, míg Rß rövidszénláncú alkoxi-csoportot jelent.) A nitrálást szobahőmérséklet környezetéiben vagy kissé emelt hőmérsékleten 1—3 óra hosszat végezzük. A (II) általános képletű vegyületeit a nitráló reakciókeverékből úgy nyerjük ki, hogy azlt jeges víz beadagolásával hirtelen lehűtjük és a terméket valamely vízzel nem elegyedő oldószerrel, mint pl. kloroformmal extrahálj ük. A kiindulóanyagként használt 2-rövidszénláncú alkoxi-rövidszénláncú alkilbenzolokat könnyen előállíthatjuk, ha valamely 2-rövidszénláncú alkilfenolit a megfelelő rövidszénláncú alkilbromiddal egy bázis, mint egy alkálifémalkoxi jelenlétében alkilezünk. A (II) általános képletű 2-rövidszénláncú alkoxÍH5-nitrO'-rövidszénl:áncű-alkilbenzolt a következő lépésben katalitikus hidirogénezés útján valamely 'megfelelő katalizátor, mint palládium, nikkel vagy ruténium jelenlétében a megfelelő (III) általános képletű aminná redukáljuk, A hidrogénezésnél rövidszénláncú aikanolos közeget használunk célszerűen, azonban a katalitikus hidrogénezésre alkalmas más oldószerrendszerek szintén alkalmazhatók. A redukciót cél-4 szerűen légköri nyomás felett, általában pedig kb. 0,7—3,5 kg/cm2 nyomásértékek között végezzük, A hidrogén felvétel befejeződése után a szilárd katalizátort a reakciókeverékből el-5 távolítjuk. A (III) általános képletű amint adott esetben a szűrletből valamely szokásos módszerrel izoláljuk, azonban célszerűen e közbenső termék elkülönítését mellőzzük és a kapott (III) általános képletű ^-rövidszéniáncú alkoxi-10 ^5-amino-;rövidszénláncú alkilbenzolt közvetlenül valamely alábbi általános képletű R3OCH = G('COOR3 ) 2 15 d-rövi'dszénlánjcú-alkil-rövi'dszénláncú-alkoxi-metilénmalonáttal reakcióba visszük és így a (IV) általános képletű rövidszénláncú alkil-a-karbalkoxi-/J-'(3-rövidszénláncú alkil-4-rövidszénláncú ,alkoxÍJanilinil)^akrilátot állítjuk elő. 20 Ennél a reakciónál rövidszénláncú alkanolokat, pl. etanolt, propanolt vagy izopropanolt, esetleg más oldószereket, mint dietilétert, dioxánt, dietilénglikolt, dimetilétert stb. használunk. A reakciókomponenseket célszerűen 1:1 mólarány-25 ban visszük reakcióba, ez a mólarány azonban bizonyos mértékben változtatható anélkül, hogy az akrilát hozamra komoly befolyást gyakorolna. A fenti reakciót 410—'120 C° közötti hőmérséklettartományban folytatjuk le, általában 30 azonban 50—100 C° körüli hőmérsékleten dolgozunk. A kapott akrilátot azután kb. 200—300 C° körüli hőmérséklettől kezdődően hevítjük és így a kívánt (I) általános képletű kinolin-3-kar-35 bonsavas észtert előállítjuk. Jóllehet a reakció hozama szempontjából nem döntő jelentőségű, mégis előnyösnek bizonyult az, ha a kinolin képzéséit valamely magas forrpontú oldószerben, mint dimetiliszulfonban, dodecilbenzolban, di-40 fenilben, difeniléterben vagy hasonló oldószerekben végezzük. A bevezetőben már rámutattunk arra, hogy az (I) általános képletű vegyületek, főként pedig azon származékok, ahol R3 metil- vagy etil-45 csoport és R6 és R? szubsztituensekiben levő szénatomok száma együttesen 7 vagy 8, igen hatékonyan használhatók a baromfi coccidiósis kezelésében és megelőzésében. Erre a célra a vegyületeket a tápanyag vagy itatóvíz egyik 50 komponenseként adagoljuk, A hatóanyag optimális mennyisége természetszerűen függ a fertőzés mértékétől, a kezelés időtartamától és a eoccidiosz atiikus szerként adagolt vegyület jellegétől is. 55 A találmány szerinti 4-hidroxi-6-rövidszénláncú-alkoxi-7-rövidiszénláncú alkil-kinolin-3--karbonsav-rövidszónláncú alkilésztereket általában a baromfitakarmányba bekeverve alkal-60 mázzuk. A takarmány súlyára számított kb. 0,0002%—0,025 súly'% hatóanyag koncentráció kielégítő eredményeket biztosít, míg kb. 0,0004— 0,02 súly% koncentráció a legcélszerűbb az általános coccidiosztatikus hatás kifejtése szem-65 pontjából. A felhasznált takarmány tetszés sze-2
