155971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirrolinszármazékok előállítására

155971 nátriumszulfát fölött megszárítjuk. Az oldószert 20 torr nyomás alatt elpárologtatjuk, majd a visszamaradt olajat 0,5 torr nyomás alatt ledesztílláljuik. így 11,15 g 2-metilti.ö-4--fenil-lnpirrolint kapunk 111° forrásponttal. 5 2. példa: 5 g 2-etoxi-4-fenil~l-pirrolint 120 ml 2,5 n ammonias, etanolban áldunk és az oldatot 2 10 óra hosszat lÜÖ°-on melegítjük. Szobahőmérsékletre való hűtés után a sárgás színű oldatot 0,3 g aktívszénnel kezeljük. Az oldószert 20 torr nyomás alatt elűzve gyakorlatilag színtelen 5,1 g súlyú kristályos maradékot ka- 15 punk. Ezt 12 ml etilacetátból átkrístályosítva 1,56 g 2^amino-4-feníl-l-pirrölinhaz jutunk 117° olvadásponttal. A kiindulási anyagként használt 2-etoxi-4--fenil-1-pirrolint a következőképpen állítjuk 20 elő: 79,2 g 4-fenil-2-ipirrólidinonnak 650 ml metilénkloriddal készült oldatához 30 perc alatt hozzáadjuk 93,4 g trietiloxóniumfluoroborátnak 200 ml metilénkloriddal készült oldatát. A 25 hőmérséklet eközben 22°-ról 29°-ra emelkedik. A kapott halványsárga oldatot szobahőmérsékleten 15 óra hosszat állni hagyjuk. Ezután jeges vízzel lehűtjük, és hozzácsepegtetünk 158 g 50%-os vizes káliumkarbonát oldatot. A ke- S0 letfcezett csapadékot szűrőn elválasztjuk, és 250 ml metilénkloriddal mossuk. A szűredéket vízmentes káliumkarbonát fölött megszárítjuk, majd az oldószert 30 torr nyomás alatt elpárologtatjuk. A visszamaradt olajat 1,5 torr 35 nyomás alatt ledesztillálva 71,9 g 2-etoxi-4~ -fenil-1-pirrolint kapunk 108—111° forrásponttal. A trietiloxóniumfluoroborátot H. Meerwein 40 és munkatársai szerint állítottuk elő [J. Prakt. Chem. 147, 257 (1937)]. 3. példa: 45 10 g 2-etoxi-4-.feml-l-pirrolinn.ak 175 ml 4 n metiláminos etanollal készült oldatát 2 óra hosszat 100°-on melegítjük. A 2. példában leírt módon eljárva 5,65 g 2-metilaimino>-4-fenal-. -1-pirrolint kapunk 102° olvadásponttal. Az 50 etanol és éter elegyében előállított hidroklorid 186°-on olvad. 4 példa: 55 25,0 g 2-etoxi-4-(4-rmetoxi^fenil)-l-pirrolinnak 295 ml 3,9 n ammonias etanollal készült oldatát 100°-on 2 óra hosszat melegítjük. A reakciókeveréket szobahőmérsékletre hűtjük, majd az oldószert 20 torr nyomás alatt elpá- 60 rologtatjuk. 29,0 g kristályos, gyakorlatilag színtelen maradékot kapunk. Ezt 280 ml acetonitrilből átkristályosítjuk. Szárítás után 16,5 g 2-amino-4-(4-metoxi-fenil)-l-jpirrolint kapunk 175° olvadásponttal. 65 A kiindulási anyagként használt 2-etoxi-4--(4-nietoxi-fenil)-l-pirrolint a következőképpen állíthatjuk elő: 40,0 g 4->(4-métoxi-fenil)-2-pirrolidmból és 48,3 g trietiloxóniumfluoröborátból metilénkloridos oldatiba.il

39,6 g 2-etoxi-4-(4-metoxi-feníl)-1-pirrolint kapunk színtelén ola-j alakjában. A termék 0,6 torr nyomás alatt 121 és 126° között íarr. A kiindulási anyagként használt 4-(4-metoxl-fenil)-2-pírrolidinónt V.V. Perekalin és M. M. Zocseva [Zs. obscsej Himii 29, 2865 (1959)] szerint állíthatjuk elő. 5. példa: 20,0 g 2-etoxi-4-(3,4-dimetoxi-fenil)-l-pirrolint 400 ml 2,5 ammóniás etanolban oldjuk, és az oldatot 2 óra hosszat 100°-on tartjuk. Ezután szobahőmérsékletre hűtjük, majd az oldószert 20 torr nyomás alatt elpárologtatjuk. 21,7 g rózsaszínű szilárd anyagot kapunk 155—160° olvadásponttal. Ezt 86 ml acetonitrilből átkristályosítva 10,0 g színtelen kristályos 2-amino-4^(3,4-dimetoxinfenil)-l-pirrolint kapunk 165° olvadásponttal. Az etanol és éter elegyében készült hidroklorid 252—254°-on olvad. A kiindulási anyagként használt 2-etoxi-4--(3,4-dimetoxi-fenil)-l-pirrol

lint a következőképpen állíthatjuk elő. 43.3 g trietiloxóniumfluoroiborátot meitilénkloridban 50,4 g 4-(3,4-dimetoxi-fenil)-2-pirrolidiinonnal reagáltatva 40,6 g 2-etoxi~4-(3,4-dimetoxi-fenil)-l-pirrolint kapunk 0,2 torr nyomás alatt 124—141° forrásponttal. 79.4 g 3-karbo.xi-4-(3,4-dimetoxi-fenil)-2-pirrolidinont 200°-on debarboxilozva 60,4 g 4-(3,4--dirnetoxi-fenil)-2-pirrolidinont kapunk 123— 124° olvadásponttal. 103,2 g 2-metoxikarbonil-4-{3,4-dimetoxi-fenil)-2-pirrolidinont kálilúggal elszappanosítva 92,5 g 3-karboxi-4-(3,4-dimetoxi-fenil)-2-pirrolidinont kapunk; ez bomlás köziben 140°-on olvad. 104,5 g 2-mei

toxikiarbonil-3-i(3,4-dimetoxi-fenü)-4-nitrovajisavas metilésztert metanolos oldatban 20,0 g Raney-nikkel jelenlétében 50"on 20 att nyomás alatt hidrogénezve 55,6 g 3--metoxifcarbonil-4-(3,4-dimeto.xi-fenil)-2-pirrolidinont kapunk 156—158° olvadásponttal. 13,2 g metilmalonátot metanolos közegben 5,4 g nátriummetilát jelenlétében 20,9 g 1--initro-2-(3,4-di;metO'XÍ-fen.il)-etilénnel kondenzálva 27,9 g 2-imetoxikarbonil^3-(3,4-dimetoxi-fenü)-4-nitro-vaj savas metilésztert kapunk 107—109° olvadásponttal. A kiindulási anyagként használt l-nitro-2--(3,4-dimetoxif enil)-etilént C. B. Gairaud és G. R. Lappin [J. Org. Chem. 18, 2 (1953)] szerint állíthatjuk elő. 3