155917. lajstromszámú szabadalom • Anyagelosztószekrény, főleg papíripari gépekhez

7 Meg kell említeni az alapanyagelosztószekrény méretét is. Tipikus szekrény méretek keménypapírt gyártó géphez, mely 1,0—2.0% szilárd-anyag tartalmú alapanyaggal dolgozik, a következők: a teljes hossz kb. 3 láb (90 cm), a 36 csatorna hossza 2 láb (60 cm), mélysége 1/2 hüvelyk (13 mm), a 34 csöveik 1 hüvelyk (25,4 mm) átmérőjűek és a gép szélessége mentén 20 hüvelyken 7 db cső (egymástól 70 mm-nyire) helyezkedik el. A 35 örvénykamra kb. 3 hüvelyk (76 mm) magas és 2 hüvelyk (50 mm) hosszú. Így tehát a találmány szerinti anyagelosztószekrény igen kisméretű az eddig ismert anyagelosztószekrényekhez viszonyítva, melyek hasonló minőségű alapanyagot nyíró-j áratokkal kíséreltek meg előállítani. Hivatkozással a 4—6. ábrákra, ezeken az említett „Inverform" keménypapír gyártó gépek ugyanazon második réteget készítő része látható, a gépen azonban a jelen találmány szerinti anyagelosztószekrény egy másik kiviteli alakja került alkalmazásra. A 4—6. ábrákon ábrázolt anyagelosztószekrénnyel kapcsolatban ugyanazokat a hivatkozási számokat alkalmazzuk, mint az 1—3. ábrákon ábrázolt anyagelosztószekrény hasonló alkatrészeinél, azonban megkülönböztetés céljából nagyobb nagyságrendet használunk. Ugyanúgy, mint az 1—3. ábrákon ábrázolt kiviteli alaknál, az alapanyag itt is szűkülő, keresztirányú áramlású 131 elosztón és egy sorozat 133 csövön keresztül jut a 132 gyűjtőtartályba. A gyűjtőtartályból — éppúgy mint az 1—3. ábrákon ábrázolt elosztók esetében — az alapanyag a 134 szűk furatú csöveken beresztül a 135 örvénykamrába kerül. Mint az a 4. és 5. ábráról világosan látható, a 134 csövek a 134a és 134b egymás fölé helyezett esősorokban helyezkednek el. A csövek mindkét esősorban egy-egy síkot alkotnak, egy-egy csősoron belül párhuzamosak, a két esősor elemei azonban egymáshoz képest szöget zárnak be, és így az 5. ábrán látható keresztezett elrendezés jön létre. A csövek ilyen elrendezésével a 135 örvénykamra belsejében az alapanyag keresztirányú áramlását érjük el, mely örvénylést kelt és megszünteti az alapanyag sűrűségében a gép szélessége mentén esetleg mutatkozó egyenetlenségeket. Így jelen találmány szerinti anyagelosztószekrény megvalósítja a szövet súlyának szabályozását a gép szélessége mentén, megakadályozza vastagabb foltok keletkezését és biztosítja a keménypapír tömörségét és egyenletes sűrűségét. Belátható, hogy a csövek említett kereszteződő elrendezése az 1—3. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál nem annyira fontos, mivel a hoszszabb 36 csatorna önmagában is hajlamos az esetleges egyenetlenségek kiegyenlítésére. A találmány szerinti anyagelosztószekrény jelenleg leírt kiviteli alakjánál azonban a 136 keskeny csatorna igen rövid, így az alapanyag bárminemű egyenetlenségével még a résbe való belépés előtt kell foglalkozni. 8 A 135 örvénykamra lényegében derékszögű, a 134 csövek valamely oldalfalon lépnek be, míg a 136 keskeny csatorna a kamra szembenlevő falán helyezkedik el. Az említett két 5 fal között és azokkal párhuzamosan helyezkedik el a 144 terelő ernyő. A 144 terelő ernyő úgy van elhelyezve, hogy a 134 csövekből a 135 örvénykamrába nagy sebességgel belépő alapanyagfolyam a terelő ernyőnek ütközzön, 10 ezáltal örvénylést és szétoszlató hatást hozva létre. A keletkezett örvénylés következtében az alapanyag megfelelő keveredése és csomótlanítása megy végbe. A 135 örvénykamra zárt felépítése követ'kez-15 tében az alapanyag a viszonylag szűk kilépő nyíláson keresztül azonnal elhagyja a kamrát. A robbanó kamra kilépése egyúttal a 136 keskeny csatorna belépését is képezi. A 136 keskeny csatornát összetartó 140, 141 20 lemezek alkotják, e lemezek összetartó elhelyezése biztosítja, hogy az alapanyag áramlási sebessége ne csökkenhessen, hanem az alapanyag homogén, jól elkeveredett, csomótlanított folyadéksugár formájában nagy se-25 bességgel lépjen ki az említett keskeny, nyíró-áramlású csatornából a keménypapír gyártó gép 20 szűkülő térrészébe. A keskeny csatorna oldalai lehetnek párhuzamosan lezárva, ami nem teszi lehetővé az alapanyag sebességének 30 csökkenését, és ezáltal megőrzi a kívánt nagysebességű dezintegrált alapanyag folyadéksugarat. A 140, 141 lemezek egymáshoz képest állítható elrendezésűek, ezáltal a 136 keskeny, csatorna mérete és elhelyezkedése változtatha-35 tó. Azonban bármilyen széles géphez — kb. 1,0—2,0% szilárd-anyag tartalmú alapanyag* esetén — alkalmazható egy 6 hüvelyk x 1/2 hüvelyk (150 mm x 13 mm) méretű keskeny csatorna. Látható tehát, hogy a robbanó kam-40 rából való kilépés igen szűk és rövid annaik biztosítása céljából, hogy a robbanó kamrában elvégzett munka, mely az alapanyagot megfelelő szétoszlatott állapotába hozta, ne vesszen el, miközben az alapanyag a gépre 45 jut. Belátható, hogy a 144 terelő ernyő körül áramolva, valamint a 135 örvénykamrából való kilépés után felléphet az alanyag bizonyos mértékű megrekedése, megállása pl. a 144 te-50 relő ernyő mögött, azaz a terelő ernyőnek a belépő alapanyag ütközésével szembenlévő felületén. Az ilyen megrekedés újra-csomósodáshoz vezethet, ezért elkerülendő. A 6. ábrán egy előnyös kiviteli alak látható, melynek se-55 gítségével kiküszöbölődik a fent leírt jelenség. Mint az az ábrán látható, a 144a terelő ernyő a 135 örvénykamrának mind elülső, mind pedig hátsó falával szöget zár be, ily módon a létrejött 135a és 135b kamrarésiek 60 szűkülő keresztmetszetűek, és ezeket a zárt 142 járat köti össze. Ily módon a 135 örvénykamrába belépő alapanyag e'íőször a i^a kamraréssben robban, azaz válik • örvénylővé, majd a 135b kamrarészen folyik keresztül ösz-65 szetartó, ill. széttartó áramlási útvonalon, mi-4