155880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív polipeptidek és intermedierek szintézisére
155880 a i(II.f.) 1—19 nonadekapeptid esetében H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro—OR, az amidnál H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(XO-Pro—NH2 a (Il.g.) 1—2>0 ikozapeptid esetében H-Lys(X)-Lys^XJ-ArgíX'J-Ar^X'J-Pro-Val—OR, az amidnál H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-i(ArgX')-Pro-Val^NH2 , a i(II.h.) 1—21 heneikozapeptid esetében H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)—OR, az amidnál H-Lys (X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)—NH2, a (Ili.) 1—22 dokozapeptid esetében H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)-Val—OR, az amidnál H-Lys(X)-Lys(X)-nAi-g(X')-Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)-Val—NH2 , a .(II.j.) 1—23 trikozapeptid esetében H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)-Val-Tyr(Y')—OR, az amidnál H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)-Val-Tyr(Y')—NH2, a (II.k.) l-i-24 tetrakozapeptid esetében H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X>Pro-Val-Lys(X)-Val-Tyr(Y')-Pro—OR, az amidnál H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)-Val-Tyr(Y')-Pro—NH2 , a (II. 1.) 1—25 pentakozapeptid esetében H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)-Val-Tyr(Y')-Pro-Asp(Y)—OR, az amidnál H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')~Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)-Val-Tyr(Y')-Pro-Asp(Y)— NH2, a i(II.m) 1—25 hexakozapeptid esetében H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)-Val-Tyr(Y')-Pro-Asp(Y)-Gly— —OR, az amidnál H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)-Val-Tyr(Y')-Pro-Asp(Y)-Gly—NH2 , a i(II.n.) 1—27 heptakozapeptid esetében H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro-Val-Tyr(Y')-Pro-Asp(Y)-Gly-Ala—OR, az amidnál H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)-Val-Tyr(Y')-Pro-Asp(Y)-Gly-Ala—NH2 , a '(II.o.) 1—28 oktakozapeptid esetében H-Lys(X)-Lys(X)-Arg(X')-Arg(X')-Pro-Val-Lys(X)-Val-Tyr(Y')-Pro-Asp(Y)-Gly-Ala-Glu(Y)—OR, ahol X, Y és Y' különböző oldallánc-védőcsoportokat, célszerűen terc.-butiloxikarbonil-, illetőleg terc.-butiloxi-csoportot jelentenek, X' a guanidin-csoport védelmére szolgáló szubsztituens, pl. nitro-csoport, de jelenthet protonált guanidino-csoportot is. Az R kis szénatomszámú alkilgyök, pl. terc.-butil, de lehet aralkil-gyök, pl. benzil- vagy nitrobenzilgyök is. A találmány szerinti eljárásban a tetradekapeptid savkomponens és a fent leírt amino-komponensek közötti kondenzáció, vagyis a (III) védett 1—14 peptiddel való acilezés elvileg az ismert peptid-kapcsolási módszerek (pl. vegyes anhidrid, aktív észter, karbodiimid, stb.) 10 15 bármelyikével lefolytatható. Meglepő azonban, hogy az említett módszerek legtöbbje csak viszonylag igen gyenge termelési hányaddal szolgáltatja a kapcsolási termékeket, és e módszerekkel általában a kiindulási termékek teljes elreagálását sem sikerült elérni. Igen jónak mutatkozott azonban a találmány szerinti kapcsolás lefolytatására a diciklohexilkarbodiimid és pentaklórfenol együttes hatásával kiváltott reakció, amely az irodalomból még nem ismeretes, s amelynek mechanizmusa is még vizsgálatra szorul. Ezzel az új módszerrel közel 60%-os hozamot is sikerült elérni, az ekvivalens mólarányban vett kiindulási termékek teljesen elreagáltak és így lényegesen tisztább és sokkal könnyebben izolálható termékhez jutunk. A találmány szerinti eljárás kiindulási anyagaként szereplő (III) képletű tetradekapeptidnek, valamint a vele acilezendő amino-Jcomponenseknek a szintézisére önmagukban ismert védőcsoport-kombinációk és kapcsolási módszerek használhatók. Célszerű a peptidszintézis általános elveinek megfelelően a szintézis végén enyhe savas hidrolízissel eltávolítható védőcsoportokat alkalmazni (pl. amino-védésre a terc.-butiloxikarbonil-, karboxil-védésre a.terc-butilészter-csoportokat), de az intermedierek előállításánál gyakran használjuk a karbobenzoxi-, ül. p-klór-karbobenzoxi-, és az arginin guanidino-csoportjának védésére a nitro-csoportot is. A szintézis természetesen külön védőcsoportot nem tartalmazó, csupán protonált guanidino-csoportú argininnel is elvégezhető. A 35 peptidkötések kialakítására a vegyes anhidrid, aktív észter és karbodiimides módszereket alkalmazzuk, ha az aktiválandó komponens acilaminosav, vagy olyan acilpeptid, melynek C. -terminusa prolin vagy glicin. Minden más esetben, ahol az aktivált aminosav racemizációjával lehet számolni, az azidos módszert alkalmazzuk, izolált vagy nem izolált aziddal, vizes közegben vagy szerves oldószerekben. 20 25 S0 40 45 50 55 60 65 A (III) általános képletű védett 1—14 tetradekapeptid szintézise során az irodalomból ismert Z-Lys(BOC)-Pro-Val-Gly—OC2H 3 és Z-Try-Gly—OH peptid-származékokból kiindulva, előbb egy új hexa- majd karbobenzoxi-argininnel való kapcsolás útján egy új heptapeptid-származékot kapunk, melyet a Z-Glu(OBu')-His-Phe—N3 védett aziddal kapcsolva, a megfelelő dekapeptidhez és ebből az ismert BOC-Ser-Tyr-Ser-Met—N3 védett aziddal való kondenzáció útján a kívánt tetradekapeptidhez jutunk. Mind a deka-, mind a tetradekapeptid új vegyület. A (Il.a.), (H.b.) és (II.c.) tetradeka-, pentadeka-és hexadekapeptidek szintéziséhez szükséges amino-komponensek ismert vegyületek. A (Il.d.) és (H.e.) heptadeka- és oktadekapeptidek előállításánál használt amino-komponensek szintézisénél Z-Lys(BOC)-Lys(BOC)—N3 és H-Arg(N02 )—NH 2 , ül. H-Arg(N0 2 )-Arg(N0 2 )—NH 2 kondenzációja útján kaphatjuk a kívánt tri- és 3
