155880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív polipeptidek és intermedierek szintézisére
155880 tetrapeptid-származékokat. A (II.f.)—(II.o.) nonadeka- stb. oktakozapeptid szintéziséhez használt amino-komponensek közös kiindulási anyaga a Z-Lys(BOC)-LyS'(BOC)-Arg(N02)-Arg(NO 2 )-Pro—OR' védett pentapeptid aktív észter, ahol 5 R' valamely aktív észter képzésre alkalmas gyököt, pl. p-nitrofenil-, pentaklórfenü-gyököt jelent. Ezt a vegyületet reagáltatjuk a (ILI.) nonadekapeptid szintézise' során ammóniával, ill. egyéb esetekben a megfelelő, alkalmasan védett 10 H—Q' aminosav- vagy peptid^származékkal. A (II.o.) = (I) képletű 1—28 oktakozapeptid fragmens előállításánál felhasznált amino-komponens a fentieknek megfelelően az ismertetett védett pentapeptid aktív észterből állítható elő 15 oly módon, hogy ezzel egy H-Val-Lys(BOC)-Val-Tyr(BuO-Pro-Asp(OBuf )-Gly-Ala-Glu (OBu')-OBuf nonapeptid-származékot acilezünk Ez utőhbit a Z-Val-LysCBOCJ-Val-TyríBuO-Pro— —OR' (R' valamilyen aktív észter képzésére al- 2 o kalmas gyök, pl. N-hidroxi-szukcinimid gyöke) és a H-AspíOBuO-Gly-Ala-GluíOBuO-OBu' kondenzációjával állíthatjuk elő. A nagyobb molekulasúlyú, nem kristályosodó 25 polipeptidek tisztítására a szakirodalom többnyire igen körülményes ioncserélő kromatográfiás, elektroforetikus és ellenáramú megosztást alkalmazó módszereket ajánl. Az e szabadalomban részletezett szintézis során az alkalmasan 30 megválasztott intermedierek lehetővé tették, hogy e bonyolult tisztítási módszereket elhagyva egyetlen, általánosan alkalmazható, szilikagél-hordozón végzett oszlopkromatográfiás művelettel a legkülönbözőbb intermedierek, sőt a 35 védett végtermékek is tiszta állapotban izolálhatok legyenek. E műveltet méretei tetszés szerint növelhetők, így az nagyobb mennyiségű polipeptid-hormon előállításánál is jól alkalmazható. A védett polipeptidek szilikagélen végzett .kromatográfiája elegendő tisztaságú terméket szolgáltat ahhoz, hogy a védőcsoportok eltávolítása után nyert szabad peptid minden további frakcionálás nélkül kromatográfiásan egységes állapotban legyen nyerhető. 45 Az 1—4 tetradekapeptid rendszeres hosszabbításával nyert polipeptidek érdekesen változó, s gyógyászatilag jól felhasználható biológiai aktivitást mutatnak. Alkalmasak arra, hogy e kü- 50 lönböző mértékű ha'ások (pl. lLpoidmobilizáló és adrenokortikotrop hatás) a megfelelő tagszámú polipeptid kiválasztásával tetszés szerint variálhatók legyenek. 55 1. példa: 1. lépés Z-Try-Gly-Lys(BOC)-Pro-Val-Gly-OEt 60 karbobenzoxi csoportot hidrogenolizáljuk. A reakció végén a katalizátort kiszűrjük, az oldatot bepároljuk. A maradék az N-terminálisán szabad tetrapeptidészter (Rf1 0,40—0,50), melyet feloldunk 7,5 ml dirnetilformamidban és az alábbi vegyes anhidridhez adjuk: 7,5 ml dimetilformarnidban oldunk 2,95 g Z-Try-Gly—OH dipeptidet [K. Hofmann, M. E. Woolner, G. Spühler és E. T. Schwartz: J. Am. Chem. Soc. 80, 1486 (1958)], hozzáadunk 1,05 ml trietilamint és —ilO C° hőmérsékletre hűtve 0,99 ml klórszénsav-izobutilésztert. 15 perc keverés után adjuk a vegyes anhidridhez a fenti amin-oldatot. Az egyesített oldatokat éjszakán át állni hagyjuk, majd bepároljuk és a maradékot feloldjuk etilacetátban. Az etilacetát-oldatot 0 C° hőmérsékleten mossuk híg sósav-oldattal, vízzel, 10%-os nátrium-karbonát-oldattal és ismét vízzel, végül nátrium-szulfáton megszárítjuk és bepároljuk. A maradékot éterrel eldörzsöljük, szűrjük és szárítjuk. A nyers védett hexapeptidésztert vízmentes etilaoetátban forralással oldjuk, majd az oldat lehűtése során kiváló anyagot szűrjük, hideg vízmentes etilacetáttal mossuk és szárítjuk. 5,25 g (77,5%) védett hexapeptidésztert kapunk. [a]20 D —50° (c = 1, etanolban). Rf3 0,13—0,22, Rf4 0,48—0,59. Ttrifluorecetsavas szolvolízis után Rf1 0,44—0,50. Analízis: C^HMOUNS (905,04); számított: C 61,05, H 7,13, N 12,4; talált: C 61,05, H 7,35, N 12,4. 2. lépés Z-Arg-Try-Gly-Lys(BOC)-Pro-Val-Gly— —OEt-HCl 3,5 g fent leírt hexapeptidészter védő karfoobenzoxi-csoportját etanol-oldatban csontszenes palládium jelenlétében hidrogenizáljuk, majd a reakció végén a katalizátort kiszűrjük, az oldatot bepároljuk. A maradék olajat (Rf1 054— 0,64) 1.33 g karbobenzoxi-L-arginin-klórhidráttal együtt feloldjuk 3,9 ml piridin és 3,9 ml dimetilformamid elegyében, majd 1,2 g diciklohexilkarbodümid hozzáadása után két napon át állni hagyjuk szobahőmérsékleten. A reakció során kivált diciklohexilkarbamidot kiszűrjük, az oldatot bepároljuk, a maradékot kloroformban oldjuk és 0 C° hőmérsékleten mossuk híg sósavval, vízzel, majd magnéziumszulfáton megszárítjuk és bepároljuk. A párlási maradékot ismét oldjuk kloroformban és éterrel kicsapjuk. A csapadékot szűrjük, éterrel mossuk, szárítjuk. 3,6 g (84,5%) védett heptapeptidészter-klórhidrátot kapunk. Rfi 0,43—0,53, Rf5 0,1— 0,25. [a]20 D —41° (c = 1, etanolban). 4,95 g Z-Lys(BOC)-Pro-Val-Gly-OEt [R. Analízis: C52 H 77 0 12 N 12 C1 (1097,69) Schwyzer és W. Rit^el: Helv. Chim. Acta'4'4, 159 (1961)] tetrapeptidésztert etanolban oldunk számított: C 56,9, H 7,1, N 15,3, Cl 3,25; és csontszenes palládium jelenlétében a védő 65 talált: C 56,55, H 7,1, N 15,3, Cl 2,9. a
