155864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,5-hexadiénkarbonsavmetilészter és származékainak előállítására

155864 3 4 A reakciót 0 C° és 60 C°, előnyösen pedig 15—30 C° közötti hőmérséklettartományban folytatjuk le. Általában a nikkelkloridhidrátból és a sósav semlegesítéséből vagy a gázok ned­vességtartalmából eredő kismennyiségű víz van jelen a reakcióközegben. Előnyösen a reakció­közeg víztartalmát a reakciókeverék súlyára számítva 5% alatti mennyiségre állítjuk be. * A katalizátort teljes egészében a reakció be­indításánál bevihetjük, vagy több részletben adagoljuk, ha a reakciósebesség csökkenését tapasztaljuk. A katalizátor egyes komponenseit külön-kü­lön is beadagolhatjuk a reakció folyamatba. Kismennyiségű katalizátor jelenlétében is a találmány szerinti reakciónál kedvező hozamo­kat és átalakulási fokot értünk el és emellett a katalizátor visszanyerése a felhasznált kis mennyiség folytán kiküszöbölhető. A reakció folyamán képződő sósav eltávolítására semlege­sítő szereket, mint pl. magnéziumoxidot és kal­ciumoxidot használunk. A találmány szerint rendkívül egyszerű el­járással egyetlen lépésben szobahőmérsékleten nikkelkarbonil felhasználása nélkül lehet 2,5--hexadiénkarbonsavmetilésztert előállítani. A reakció lezajlása után a kapott reakció­keverék feldolgozását úgy végezzük, hogy a fo­lyadékot a szilárd maradékról dekantáljuk és az elegyet desztillációnak vetjük alá. A metil­alkoholt ledesztilláljuk és a folyamatba vissza­vezethetjük. A metilalkohol igen könnyen el­választható a hexadiéntől, mivel az utóbbi a desztilláló fejrészen keresztül távozik, vízzel képzett azeotrop formájában. Az így előállított nyers hexadiénkarbonsavmetilésztert vízgőzdesz­tillációval vagy vákuumdesztillációval tisztítjuk. Ha a terméket a nátriumhidroxiddal vagy ká­liumhidíroxiddal reagáltatjuk, akkor a 2,5-ve­gyület 2,4-izomerré alakitható át és elszappano­sodás is bekövetkezik. A lúggal történő reakciót előnyösen vissza­folyató hűtő alatt végzett forralással vitelezzük ki 10—30%-os nátriumhidroxid vagy kálium­hidroxid oldat felhasználásával. Az elszappano-Sításnál az .alkálifémhidroxidokat 10—30%-os feleslegben használjuk. Az alkálifémhidroxid fe­lesleget, ezután semlegesítjük, előnyösen szor­binsav segítségével. : A fenti módon előállított szorbinsavas alkáli­fémsőt ' oxigéntartalmú szerves oldószerekkel történő mosással tisztítjuk. Oxigéntartalmú szer­ves oldószerként 100 C° alatti forrpontú és leg­alább 3 szénatomos, alkoholt, ketont vagy ész­tert alkalmazunk. Az előnyös oldószer az aceton. A kísérletek során azt tapasztaltuk, hogy ha a hexadiénkarbonsavmetilésztert közvetlenül nát­riumhidroxiddal vagy káliumhidroxiddal rea­gáltatjuk, akkor sót kapunk, amely egyszerű mosás útján további kristályosítás nélkül tisz­títható. A szorbinsay nátrium- vagy káliumsója is­meretes módon élelmiszerek, konzerválására és számos egyéb célra használható gyakorlatban. A sókból a szabad sav önmagában ismert mó­don állítható elő. A 2,5-hexadiénkarbonsavme­tilészter képződése során kisebb mennyiségben melléktermékként még a következő vegyületek­kel kell számolnunk: 1,5-hexadién, propilén, metilciklopentenonilacetát, 5-ciklopentenonil-le­vulinkarbonsavmetilészter és fenol. Emellett még szulfurált vegyületek is előfordulhatnak kisebb mennyiségben, amelyek tiokarbamid és más re­akciókomponensek reakciójából származnak. A felsorolt melléktermékeket könnyen eltávo­líthatjuk egyrészt a hexadiénkarbonsavmetilész­ter desztillációja, másrészt a szorbinsav alkáli­fémsó szerves oldószerrel történő mosása során. A hexadiénkarbonsavmetilészter és nagyobb mólsúlyú alkoholokkal képzett hexadiénkarbon­savmetilészterek keveréke jelen találmány sze­rinti eljárással akként állítható elő, hogy a re­akció során közegként metanolnak nagyobb mo­lekulasúlyú alkoholokkal képzett elegyét alkal­mazzuk. A következő példák a találmányt részlete­sebben ismertetik anélkül, hogy annak oltalmi körét korlátoznák. 1. példa: 1 literes ötnyakú lombikot hőmérővel, mecha­nikai keverővel, folyékony ammóniával hűthető visszafolyató hűtővel, tárolótartályból szivattyú­val recirkuláltatható gázkeverék bevezetésére merülőcsővel, a folyékony reakciókomponensek bevezetésére alkalmas csepegtetőtölcsérrel és por alakú anyagok adagolására szolgáló eszköz­zel felszerelünk. A lombikot termosztáttal ösz­szekötött fürdőbe mártjuk, miáltal a kívánt hőmérséklet állandó értéken tartható. A lombikot 55 térfogatszázalék acetilénből és 45 térfogatszázalék szénmonoxidból álló gáz­keverékkel átöblítjük, majd a lombikba 300 ml metanolt és 6,5 g magnéziumoxidot készítünk be. A metanolos keveréket a fenti gázkeverék­kel 30 percig telítjük. Ezután finoman eloszla­tott és 25 000 mesh/cm2 lyukbőségű szitán át­szitált 2 g mangán vasötvözetet (80% Mn és 20% Fe), 0,9% izopropenilklqridot tartalmazó 5 g 99,1%-os allilkloridot, 15 ml metanolban feloldott 2 g nikkelkloridhexahidrátot és 15 ml metanolban feloldott 0,6 g tiokarbamidot ada­golunk. Élénk gázabszorpciót és hőfejlődést ész­lelünk. A hőmérsékletet vízfürdő segítségével 25 C°-on tartjuk. A fenti elegyhez 2 óra leforgása alatt 25 ml metanolban feloldott további 20,3 g allilkloridot adunk, a gáz recirkulációjártak áramlási sebes­ségét: pedig 35—40 liter/óra értékre szabályoz­zuk. Ezt követően a gáz abszorpciójának aránya csökkenni kezd. Ekkor további 2 g Mn-Fe ötvö­zetport, 15 ml metanolban feloldott 2 g nikkel­kloridhexahidrátot és 15 ml metanolban felol­dott 0,6 g tiokarbamidot adagolunk, amikor is a gáz abszorpciója ismét, felélénkül hőfejlődés közben. A további 2 óra eltelte után, amikor a gázabszorpció aránya ismét csökkenni kezd, 10 ml metanolban feloldott 0,25 g tiokarbamid 10 15 20 25 30 S5 40 45 50 55 60 Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom