155861. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-3-indolil-ecetsav-származékok előállítására

135861 5 6 atmoszférát, így nitrogént alkalmazunk a re­akció ideje alatt. A hasítási reakcióban képződött disav nem állandó, és magától dekarboxileződik ilyen re­akciófeltételek között a csatolt rajz szerinti 3. reakcióegyenlet szerint. A gyakorlatban a di­savat nem nyerjük vissza, és az izolált termék a 2-metil^származék. . A találmány szerinti eljárás előnyösen alkal­mazható gyógyászati hatású 1-acil-indol-szár­mazékok előállítására, Az 1-acil szubsztituens egy karbociklusos vagy heterociklusos acil-gyök, előnyösen olyan aromás acil-gyök lehet, amely 3-nál kevesebb kondenzált gyűrűt tartalmaz. A szubsztituenst bármikor bevihetjük az aniliri és adipát-dliészter kondenzációja után; bevihető a 2,3-diészter-indolba vagy a 2-metil-származékba. Előnyösen az ánilin és adipát-diészter konden­zációjával előállított indol-2,3-diacetátot acilez­zük. Az acil-gyök karbociklusos vagy heterocik­lusos gyök, előnyösen 3-nál kevesebb konden­zált gyűrűt tartalmazó aromás acil-gyök lehet. Ezek az aeil-csoportok szubsztituálva lehetnek az aromás gyűrűkben szénhidrogén-csoportok­kal vagy funkciós szubsztituensekkel. így meg­felelő arodl-szubsztituensek a benzoil-, fenil­benzoil- és naftoil-csoportok. Az ilyen csopor­tok gyűrűi tartalmazhatnak, és az előnyös ve­gyületek tartalmaznak is legalább egy funkciós szubsztituenst. Ez a szubsztituens lehet bidr­oxil- vagy éterezett hidroxil- (hidrokarbonoxi)­csoport, így rövidszénláncú alkoxi-, pl. metoxi-, eto'Xi-, izopropoxi-, propoxi-, alkeniloxi-, így aililoxi-, ariloxi- vagy aralkoxi-csoport, pl. fenoxi-, benziloxi-, halobenziloxi-, rövidszén­láncú alkoxi-benziloxi-csoport és hasonlók; le­het nitro-gyök, halogénatom, így klór, bróm, jód és fluor, amino-csoport vagy szubsztituált amino-csoport, így acilamino-, amin-oxid-, ke­timin-, uretán-, rövidszénláncú alkil-amino-, rövidszénláncú dialkil-arnino-, amidin-, acilezett amidin-, hidrazin- vagy szubsztituált hidrazin-, alboxi-amin- és szulíonált-amin-gyök, továbbá lehet rnerkapto- vagy szubsztituált merkapto­gyök, pl. alkiltio-csoportokkal helyettesítve, így metiltio-, etiltio-, propiltio- és ariltio- vagy aralkiltio-csoport, pl. benziltio- és feniltio-cso­port. Az N-I-aroil-gyök kívánt esetben lehet pl. trifluormetil-, trifluoretil-, perfluoretil-, ß-klor­etiL vagy hasonló csoporttal haloalkilezett cso­port, lehet továbbá acetil-, propionil-, benzoil-, fenilacetil-, trifluoracetil- és hasonló acil-cso­portokkal acilezett gyök, vagy tartalmazhat haloalkoxi- vagy haloalkiltio-szubsztituenst. Ezenkívül a találmány szerinti eljárással előál­líthatók olyan vegyületek is, ahol az aroil-gyök szulfamil-, benziltiometil-, cián-, szulfonamido­vagy dialkilszulfonamido-gyököt vagy karboxil­szubsztituenst vagy ennek származékát, így a karboxil-gyök alkálifémsóját vagy rövidszén­láncú alkilészterét, aldehid-, azid-, amid-, hidr­azid- és hasonló csoportot, vagy egy aldehid­származékot, így acetál- és tioacetál-gyököt tar­talmazhat. Az előnyös vegyületekben az N-I aroil-gyök benzoil-gyök, és a funkcionális szubsztituens para-helyzetben van a hattagú gyűrűben; ilyen gyök pl. a p-Mór-benzoil- vagy a p-metil-tiobenzoil-gyök. Az 1-acil-gyököt bevihetjük a molekulába olyan módon, hogy a megfelelő 1-hidrogén-ve­gyületet alkálifémhidriddel reagáltatjuk, majd a képződött 1-nátriumsöt bensőleg érintkezésbe hozzuk a kívánt savhalogeniddel a csatolt rajz szerinti 4. reakcióegyenlet szerint, ahol R2 , R3 és R4 a fenti jelentésű és A egy fent leírt tí­pusú acil-gyök. Az acilezés könnyen végbemegy lényegében szobahőmérsékleten. 0 C° és 100 C° közötti • hőmérséklet általában megfelelő. A reakciót előnyösen inert hígítószer vagy oldó­szer, így dimetilfoirmamid, benzol, toluol, xilol és ezek keverékeinek jelenlétében folytatjuk le. A reagensek sztöchiometrikus mennyisége általában elegendő, de a nátriumhidrid, vagy acil-halogénid alkalmazható kis (kb. 10%-ig terjedő) feleslegben. Könnyű kezelhetőség ked­véért a nátriumhidridet előnyösen inert disz­pergálószerrel, így ásványolajjal készített disz­perzió alakjában alkalmazzuk. Az acilezett ter­mékeket ismert módon nyerjük ki és tisztítjuk. Acil-halogenid helyett alkalmazhatjuk az acil­csoport fenol-észterét, különösen a p-nitro-fe­nil-észterét, vagy az anhidridet, azidot vagy tiofenol-észtert. A találmány szerinti eljárással előállítható a->(l-aroil- vagy heteroaroil-3-indolil)-rövidszén­láncú alifás-karbonsav-származékoknak erős gyulladásgátló hatásuk van és a granulóma­szövet képződésének .megelőzésére és meggátlás­ra hatnak. Bizonyos vegyületek közülük nagy aktivitással rendelkeznek és értékes izületi gyul­ladásos és dermatológiai rendellenességek és ha­sonló olyan állapotok kezelése során, amelyek gyulladásgátló szerekkel kezelhetők. Továbbá e vegyületek hasznos lázcsökkentő és fájdalom­csillapító szerek. Ilyen célokra általában perorá­lisan, tabletták vagy kapszulák alakjában ada­goljuk őket; az optimális adag természetesn az alkalmazott vegyülettől és a kezelendő infekció típusától és súlyosságától függ. Bár a találmány szerinti vegyületek ilyen esetben használt op­timális mennyisége az alkalmazott vegyülettől és a kezelt betegség körülményeinek különle­ges típusától függ, az előnyös vegyületek napi 10—'2000 mg közötti orális adagját alkalmaz­zuk gyulladásos állapotok legyőzésére, a vegyület aktivitásától és a beteg reakció-érzékenységétől függően. A találmány szerinti új közbenső termékek a di-t-butil-indol-2,3-diacetátok, ahol az N-l­-szubsztituens hidrogénatom vagy egy karbo­ciklusos vagy heterociklusos acil-gyök, gyulla­dásgátló indol-származékok előállítására hasz­nálhatók. Az előnyösen használható új közbenső termékek az V általános képlettel jellemezhe­tők, ahol A hidrogénatomot vagy egy karbocik­lusos vagy heterociklusos acil-gyököt, előnyö­sen aromás karbociklusos vagy heterociklusos acil-gyököt jelent, amely 3-nál kevesebb kon-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom