155833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés audio-vizuális információközlés különböző üzemmódok szerinti végrehajtására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. X. 26. Közzététel napja: 1968. VII. 25. Megjelent: 1969. X. 15. (IO—124) 155833 V , "'^ . * J U-í ' ' "\^"''" Szabadalmi osztály: 42 n 1—11 Nemzetközi osztály: G 09 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Tulajdonos: Aczél László nyelvtanár, 16,5%, Kertész Lajos előadó, 16,5%, Fülöp Országos Tanszergyártó és Lajos igazgató, 14,0%, Bakos László főmérnök, 17,0%, Berta Imre Értékesítő Vállalat, mérnök, 14,0%, Molnár János mérnök, 11,0%, Suhai Ernő elektro- Budapest technikus, 11,0%, Budapest Eljárás és berendezés audió-vízuális információközlés különböző üzemmódok szerinti végrehajtására 1 A találmány díafilmvetítőknek különböző üzemmódok szerinti üzemeltetésére alkalmas eljárás és berendezés. Ismeretes, hogy a korábban elsődlegesen szó- 5 rakozási célokat szolgáló 'diafilmezés az utóbbi időkben mind tágabb teret kap a tudományosan megalapozott információközlés területén is. Az úgynevezett audio-vízuális oktatáshoz szükséges állóképek vetítésére ugyanis a diakészülékek a 10 legalkalmasabbak. Az oktatás és egyéb célú (pl. ipari és kereskedelmi propaganda stb.) információközlésnek ez a formája — mely különösen a nyelvtanulás terén bír nagy jelentőséggel — azon alapszik, hogy az információt az 15 emberi automatizmus két legfontosabb információfelvevő szervére — a látásra és hallásra — való együtthatás útján juttatja a feldolgozó és tárolóihelyre — az agyba. A technika jelenlegi állása szerint az audio- 20 -vizuális ismeretközlésnek kétségtelen előnyei mellett — és ez szélesebbkörű gyors elterjedésének is akadálya — hátrányos tulajdonságai is jelentkeznek. Az alkalmazott technikai berendezések ugyanis nem teszik lehetővé a hagyó- 25 mányos oktatásban, propagandában stb. alkalmazott információközlés néhány előnyös módszerének átvételét, másrészt pedig gyakran maguknak a berendezéseknek kezelése stb. nem kívánatos információkat termel, mely minden- 30 képpen a hatásfok romlásához vezet. Lényegében arról van szó, hogy a jelenleg ismeretes berendezésekiből hiányzik a környezethez való alkalmazás megteremtésének lehetősége. A helyesen alkalmazott oktatási mód — bizonyos alapelvek egységes követése mellett — mindig alkalmazkodik a környezethez. Nyilvánvaló például, hogy egyazon nyelv oktatása esetén is módszerbeli eltéréséket kell alkalmazni általános iskolások, középiskolások, egyetemisták, szellemi vagy fizikai dolgozók között. Az audio-vízuális isformációközlés jelenleg ismeretes berendezései általában egycélúak, — tehát hiányoznak belőlük a különböző környezeti feltételekhez való alkalmazás lehetőségei — s emellett ezen belül is különböző hiányosságoktól terhesek. Így például az általánosan elterjedt közvetlen szövegközlés és manuális képtovábbítás az információközlés ritmusát teszi szabálytalanná. Az információk felvételének és feldolgozásának bizonyos statisztikus időszükséglete van. Ha az információközlés két szakasza közötti idő túlságosan megnyúlik, a figyelem másfelé terelődik — esetleg áttevődik a manuális tevékenység megfigyelésére stb. Ez a módszer tehát nemcsak azért rossz hatásfokú, mert a szabálytalan ritmus miatt azonos információmennyiség közléséhez több időt igényel, hanem amiatt is, hogy az információra várás túl nagy holtidői keletkeznek, melyek a figye-155833
