155833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés audio-vizuális információközlés különböző üzemmódok szerinti végrehajtására
155833 lem elvonásához, elfáradáshoz vezetnek. Ugyanilyen zavarokat okoz az is, ha az auditív és vizuális információközlés nincs egymással szinkronban. A szakirodalomból ismeretesek olyan kísérle- 5 tek, amelyek a fent ismertetett alapberendezések továbbfejlesztését célozzák. így például találkozunk olyan megoldással, amely a képek automatikus továbbítását biztosítja. Itt képhordozóként egy végnélküli lánc van alkalmaz- 10 va, a lánc továbbítása pedig manuálisan, vagy egy beállított időnek megfelelően automatikusan történik. E megoldásnál egyebek mellett a végtelenített lánc nagy helyszükséglete, hoszszabb film esetén a láncok cseréje, üzemen- 15 kívüli állapotban pedig a láncok tárolása jelentenek olyan problémákat, melyek a gyakorlati megvalósulásnak akadályai. Ugyancsak hátrányként jelentkezik az is, hogy a képváltás azonos időközönként, a szövegigénytől függet- 20 lenül következik be. Ismeretesek olyan megoldások is, melyek a kísérőszöveget hangszalag vagy lemez közbeiktatásával közvetítik a hallgatóság felé, a képváltást pedig a hanghordozóra felvitt jelek 25 segítségével eszközlik. Ezeknek a megoldásoknak — az előbbiekhez hasonlóan — is az a legfőbb hiányosságuk, hogy működtetési módjuk — a szerkezeti megoldások miatt — meg van merevítve. Így például a távvezérlés, a 30 képek és szöveg ismétlésének lehetősége stb. megoldatlan ezeknél a berendezéseknél is. A találmány célja a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése. A találmány tárgya ennek megfelelően olyan eljárás és berendezés, mely az 55 audio-vízuális információközlés alapját képező vetítőberendezésnek különböző üzemmódok szerinti működtetését teszi lehetővé. A találmány alapját ugyanis az a felismerés képezi, hogy az audio-vízuális információközlés fejlődésének 40 kulcsa a környezethez való alkalmazás lehetőségének megteremtésében rejlik. Ily módon a hagyományos rendszer előnyei szuperponálhatók az új rendszerre, ami ugrásszerű fejlődést eredményezhet e téren. 45 A találmány a kitűzött oélt úgy oldja meg, hogy konstrukciós kialakítások segítségével olyan eljárást képez, mely a környezethez való alkalmazás szükséges változásait biztosítja. Ennek megfelelően a filmszalagon levő képek sza- 50 kaszos továbbításához olyan automatizmust alkalmaz, mely lehetővé teszi a képek többirányú — előre, hátra — mozgatását. Az automatizmus működtetéséhez szükséges jeladás a vetítőn elhelyezett vagy távvezérlésű jeladóval manuáli- 00 san, a szöveghordó hangszalagon elrendezett jelek segítségével pedig automatikusan történhet. Lehetőség van az auditív és vizuális információ tetszésszerinti számú együttes, de különkülön való ismétlésére is. Ennek különösen 60 nyelvtanulás esetén van nagy jeleritősége. Szükség, esetén — amennyiben a közvetlen szövegközlés szuggeszív hatását is érvényesíteni akarjuk az információközlésben — nincs akadálya a képek távvezérelt vagy közvetlen manuális to- 65 vábbításának és a 'kísérőszöveg közvetlen módon való leadásának sem. Az eljárás végrehajtását filmszalagtovábbító automatizmuson kívül a távvezérlő, valamiint alkalmasan választott áramköri elrendezések teszik lehetővé. A találmány egy lehetséges példaképpeni kivitelét ábrák segítségével mutatjuk be. Az 1. ábra a filmszalag többirányú szakaszos továbbítására alkalmas berendezést, a 2. ábra pedig a képtovábbítás különböző módjainak eszközléséhez szükséges elektromos és elektronikus berendezés elvi felépítését mutatja. A filmszalag többirányú szakaszos továbbítására alkalmas berendezés a következőképpen működik.: Az 1 filmszalag mindkét oldalán — a perforációk felett — 2 körmök vannak elrendezve. A körmöket alaphelyzetben a 3 rugó tartja. Amennyiben a 4 elektromágnesek közül valamelyik behúz, a perforációba akaszkodó köröm a behúzás útjának megfelelő m hosszúsággal továbbhúzza a filmet. A haladás iránya a. működtető elektromágnesek, illetve a hozzájuk kapcsolódó körmök elrendezésétől függ. A körmök vezetőpályája a filmszalag síkján kívül helyezkedik el és olyan kiképzésű, hogy alaphelyzetben a köröm a perforáció fölött elhelyezkedve a filmszalag mozgását ne gátolja. A behúzómágnes működtetése esetén a köröm elmozdul és süllyesztett pályarészre kerül, mely lehetővé teszi, hogy a perforációba nyúlva magával vigye a filmszalagot is. Ezzel lehetővé van téve a filmszalagnak olyan továbbítása, hogy annak során a másik köröm e műveletet nem gátolja, a filmet nem károsítja. Az elektromágnesek működési útját 5 ütközőik határozzak meg. Az ütközők állíthatók, hogy a diafilm képméretének tűrésen belüli változásait koimpenzákii lehessen. Az elektromágnesek különböző üzemmódok szerinti működtetés módját a 2. ábrán mutatjuk be. A 4 elektromágnesek működtetéséhez szükséges egyenfeszültséget a 6 hálózati kapcsolón keresztül a 7 transzformátor közbeiktatásával 8 Graetz-kapcsolású szelénegyenirányító szolgáltatja, melynek negatív pólusára a 4 elektromágnesek, pozitív pólusára pedig 9 nyomógombok közösített végei csatlakoznak. A 4/a ELŐRE elektromágnes áramkörét 9/a ELŐRE nyomógomb, a 4/b VISSZA elektromágnes áramkörét a 9/b VISSZA nyomógomb zárja. Mindkét áraimkörnek kivezetése van a 14 távvezérlő csatlakozóra, ami lehetővé teszi az áramkörök ezúton való zárását is. Az eddig ismertettek alapján a filmszalag továbbítása a diavetítőn elhelyezett 9 nyomógombok segítségével előre vagy hátra történhet, és ugyanezt a műveletet elvégezhetjük a T távvezérlő segítségével a berendezéstől távol tartózkodva is. A kísérőszöveg közlése direkt úton közvetlenül az előadó szájából, vagy a vetítőkészüléktől független magnetofon vagy egyéb hangleadó berendezés segítségével hangszalagról vagy lemezről történhet. Amennyiben a képtovábbítás vezérlését a hangszalagon levő kísérőszöveg függvényében 2