155806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás karbonsav-amidok előállítására

I 155806 3 glikolokkal, és a keverékből tablettákat, vagy drazsémagdkat sajtolunk. Az utóbbiakat be­vonhatjuk pl. olyan tömény cukoroldattal, amely még arab gumit, talkumot és/vagy ti­tándioxidot is tartalmazhat, vagy valamilyen illékony szerves oldószerben, vagy ilyen oldó­szerek elegyében oldott lakkal. A bevonatok­hoz színező anyagokat is adhatunk pl. a külön­féle hatóanyagtartalom megjelölésére. A rektális alkalmazásra szolgáló adagolási egységekbe kiszerelt gyógyszerkészítmények pl. szuppozitóriumok és zselatinból készült vég­bélkapszulák lehetnek. Az előbbiek valamely I. általános képletű amidből vagy ennek gyógy­szerészetileg elviselhető alkalmas sójából és valamilyen semleges zsíralapanyagból állnak, az utóbbiak a hatóanyagot vagy annak alkal­mas sóját megfelelő molekulasúlyú polietilén­glikolokkal kombinálva tartalmazzák. A parenterális alkalmazásra, különösen int­ravénás, intramuszkuláris és szubkután injek­ciók céljából készített ampullák előnyösen 0,5— 10%-os vizes oldat formájában tartalmazzák va­lamely I. általános képletű amid gyógyszeré­szetileg elviselhető vízoldható sóját, adott eset­ben alkalmas stabilizálószerekkel és puffer­aiiyagokkal együtt. Különösképpen a légutak vírusos fertőzései­nek kezelésére a szirupok és az aeroszolok, a virusbetegségek helyi kezelésére pedig kenő­csök és púderek jönnek továbbá tekintetbe. Mindezeket a gyógyszerkészítményeket az ilyen célokra szokásos hordozóanyagokkal, hígítósze­rekkel és hozzátétanyagokkal állítjuk elő. A következő példák megimagyarázzák az I. általános képletű vegyületek előállítását anél­kül azonban, hogy a találmányt magát bármi­lyen értelemben korlátoznánk. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fokokban adjuk meg. 1. példa: 2,57 g (0,02 mól) 2-amino-5-klórpiridint és 2,22 g (0,022 mól) trietilamint feloldunk 100 mi benzolban. Az oldathoz keverés és jeges vízzel történő hűtés közben hozzácsepegtetünk 10 percein belül 6 g '(0,0:2 mól) oleoil-kloridot 30 ml benzolban oldva, majd ez elegyet szobahő­mérsékleten további 2 órán keresztül keverjük. A kivált trietilamin-hidrokloridot leszívatjuk és forró benzollal mossuk. A szűredéket stabi­lizátor [0,5% dodecilgallát, 0,5% [D,L]-a-toko­ferol] hozzátétele után bepároljuk, majd a nyers terméket (7,8 g) alacsony forráspontú (40-—60°) petroléter'ben oldjuk és SOO g alumíniumoxidon (III fokozatú, Brockmann szerint) kromatogra­fáljük. A petroléteirel (40—60°), petroléter­benzol eleggyel és benzollal eluált frakciókat vékonyréteg kroimatográ fiával megvizsgáljuk (Stahl szerint, szilikagél G-n, futtatószer: ace­toni-hexán 1 :4 elegy, előhívószer: 20%-os al­koholos foszformolibdénsav oldat, az N-(5-klór­-2-piridil)-oleamid R/ értéke 0,7). A tiszta N-)(5-kló:r-2-piridil)-oleamiid)Ot tartal­mazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, op.: 43°. A szennyezett terméket tartalmazó frakció-5 kat egyesítjük, bepároljuk és ismét kromatog­raf áljuk (Alox III, 150 g). A tiszta N-(5-klór­-2-piridil)-oleamidot tartalmazó frakciókat mi­ként azt fenn már leírtuk, identifikáljuk, egye­sítjük és bepároljuk. 10 A kromatográfiás tisztítás helyett alkalmaz­hatunk metanolból történő többszöri átkristá­lyosítást is. Analóg módon állítjuk elő pl. a következő 15 vegyületeket: • a) N-i(5^metil-2.-piridil)-oleamid, op.: 18°; b) N-<4-metil-2-piridil)-oleamid, nD 25 : 1,5155; c) N-(5-bróm-2-pirídil)-oleamid, op.: 48°; 20 d) NH(5-jód-2-piridil)-oleamid, op.: 57°. Az utoljára említett vegyületből, vagyis az N-(5-jód-2-piridil)-oleamidból sósavas sót úgy készítünk, hogy 0,48 g-ot (0,001 mól) feloldunk 25 10 ml metanolban és az oldatot 12 ml 1 n éte­res s-ósavoldattal elegyítjük. A reakcióelegyet szárazra pároljuk és az N-(5-jód-H2-piridil)-ole­amid-hidrokloridot metanolból átkristályosit­juk, op.: 145°. .30 e) N-(5-klór-2-piridil)-N-metil-oleamid, nD »° : 1,5099; f) NH(5-metoxikarbonil-2-piridil)-oleamid, op.: 67°; 35 g) N-i(6-alliloxi-3-piridil)-oleamid, op.: 51°; h) N-^acetilamino-S-piridilJ-oleamid, op.: 132°; i) N-)(6-propoxi-2-piridil)-oleamid, op.: 44°; j) N-{5-alliltio-3-piridü)-oleamid, op.: 37°; 40 k) N-í(6-butiltio-3-piridil)-oleamid, op.: 32°. 2. példa: 7,7 g (0,05 mól) 6-acetaimido-3~aminop,iridint 45 20 ml piridinben oldunk. Az oldathoz keverés és jeges vízzel törénő hűtés közben 10 percen belül hozzácsepegtetünk 13,7 g (0,05 mól) hexa­dekanoil-kloridot 40 ml etilacetátban oldva, majd az elegyet szobahőmérsékleten, további 2 50 órán keresztül keverjük. A reakcióelegyet ez­után 200 ml jeges vízre öntjük, és hároimízben egyenként 100 ml etilacetáttál extraháljuk. Az egyesített etilaeetátos oldatokat vízzel semle­gesre mossuk, nátriumszulfáttal szárítjuk és 55 szárazra pároljuk. A maradékot ímetanoiból át­kristályosítjuk és így kapjuk a N-(6-acetamido­-3-piridil)4iexadekánarmdot, melynek olvadás­pontja Íl62°. Analóg módon állítjuk elő a következő ve-60 gyületeket: a) N-j(6-aceta:m;idoi-3-piridil)-oktadekánámid, op.: 161°; b) N~(6-aceta>mido-3-piridil)-dokozánamid, 65 op.: 153°; 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom