155786. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akrilofenonok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. VI. 13. (EE—1410) Közzététel napja: 1968. IX. 25. Megjelent: 1969. IX. 30. 15578« ' b» > ár \ *• Szabadalmi osztály: 12 o 19—22 12 o 5—10 Nemzetközi osztály:. C 07 c3 Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Körösi Jenő oki. vegyészmérnök, 60%, Dr. Layné, Kónya Aranka oki. vegyész, 20%, Szabóné, Czibula Gabriella vegyésztechnikus, 20%, Budapest Tulajdonos: Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, Budapest Eljárás akrilofenonok előállítására A találmány általánosan alkalmazható új eljárásra vonatkozik, :(I) általános képletű akrilofenolok előállítására, mely képletben R H-atomot, alkil-, aril-, aralkil-, acil-, acilaminó-gyököt, R1; R 2 , R 3 bármelyike 11-, halogénatomot, 5 alkil-, alkoxi-, nitro-, alkóxi-karbonsav-, alkoxi-karbonsavészter-, ',-; alkoxi-karbonsav-só-, alkoxi-karbonsavamid-csoportöt jelent. A szakirodalomban csak kevés (I) általános képletű akrilofenon van leírva és ezeket is instabilis, 10 tárolás közben polimerizálódó vegyületnek találták, így pl. (u-metilén-acetofenont (vinilíenilketont) acetof enonból készített Mannich-sókból vízben való forralással és vízgőzdesztillálással állítottak elő, mint trisz-(/S-benzoil-etil)- 15 -amin-HCl-ból (Ber. 39, 1906, 21;87), o-dimetilamino-propiof enon • HCÍ-ból" [(ugyanott 55, 1922, '356) és «-piperidino-propiof enon • HCl-ből (ugyanott 55, 1922, 3515), valamint tí,/?-dimetoxi-propenilbenzolból i(Bull. Soc. Chim. Francé 20 13, 1913, 356), a-métoxi-y-klór-allilbenzolból (Liebigs Ann. 401, 1913, 142) és etilén benzóilezésével (J. A. C. S. 42, 1909, 2331). a-metil- éí> a-etil-akrilofenont szintén Man- 25 mch-só vízgőzdesztillálás közbeni megbontásával (ugyanott 70. 1948. 4181) és a-etil-akrilofenont ugyanúgy, vagy Mannich-sóból felszabadított bázis metiljodidos kvaternerezésévél és lúgos, hideg megbontásával (ugyanott 79, '1957. 30 2490) állítottak elő. A klóramfenikol-kutatásokkal kapcsolatosan szintén előállítottak néhány instabilis akrílofenont. így cc-diklóracetamino-p-nitro-fenilvinilketont (J. Pharm. Soc. Japan 72, 1952, -6-77, C. A. 47, 1953, 6373, Ohem. Listy 47. 1953, 565, Coll. Czechosl. Chem. Comm. 19, 1954, 317). p-nitrofenilvinil-ketont (Sei. -.Sinica 7, 1958, 738, C. 1962. .5266) és ct-benzamido-p-nitro—fenilvinilketont (Chem. Listy, mint íent), a metilén-csoportot hidroximetil-csoportból alakítva ki. í Ujabban számos a-helyzetben és aromás magon egyszer vagy többször szubsztituált akrílofenont állítottak elő, főleg 4-alkanoil-fenoxiecetsavakból kiindulva. Ezek az akrilofenonok az előbb felsoroltakkal ellentétben- már állandó vegyületek (J. Med. ' Pharm, Chem. 5,-^ 3,9,62. -660. USP 3 255 241). Ezeket a stabilis-akri'lpfenonokat nemcsak a kézikönyvekből (REICHERT: ..Die Mannich-Reaktion", Springer, .Berlin-Göttingen-Heidelberg, 1959, • HELLMAI^N, OPITZ: „a^Aminaalkylierung", .-Verlag Chemie, Weinheim. 1960) ismert utakon, hanem más, különben' ismert reakciókkal- is - felépítették, így az oxo-csoporthak- Grignar-d-reakcián keresztüli kialakításával" (6-413 270 sz. -holland, 152 459 sz. magyar szabadalom), vagy a-halogén-ketonok dehidrohalogénezésével (6 502 682 sz. és 6 504 988 sz. holland szabadalmak), vagy 155786
