155712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kiégetetlen tűzálló téglák és masszák előállítására magnezitkrómból és krómmagnezitből
3 tartalmú anyagoknak legalább 65%-a, előnyösen legalább 80%-a 0,12 mm-nél nagyobb szemcsemérettel van jelen, b) míg a magnezit vagy kiégetéskor magnéziumoxidot szolgáltató anyagok 0,12 mm alatti, célszerűen legfeljebb 0,10 mm szemcseméretet mutatnak, és c) a szinteranyag kovasav-tartalma legfeljebb 5,5%, előnyösen legfeljebb 4,5%, és d) mész-kovasav-aránya legfeljebb 0,6, előnyösen legfeljebb 0,35. Az ilyen módon kapott szinteranyag a magas hőmérsékletű égetésnek megfelelő tulajdonságokkal rendelkezik, nevezetesen a krómoxidtartalmú anyagok, ill. a krómérc és a magnézia között közvetlen kötés („direct bond") létesül, és ez a közvetlen kötés a szinteranyag további feldolgozásakor, és ezáltal a belőle előállított téglákban is megmarad. Ezáltal anélkül, hogy magukat a téglákat magas hőmérsékleteken égetnék ki, és így számításba kellene venni a téglák magas hőmérsékletű égetésének hátrányait, sikerül olyan téglákat előállítani,, amelyek legalább egyenértékűek az erősen kiégetett téglákkal. További kutatómunkák során most meg tudtuk állapítani, hogy kiégetetlen, tűzálló tégláft és masszák is előállíthatók magnezitkrómból és krómmagnezitből, ha a korábbi javaslatnak nem az összes eljárási lépését alkalmazzuk, hanem csupán azokat a rendszabályokat használjuk, hogy a krómoxid-tartalmú anyagokat, különösen a krómércet a magnézia anyaggal formázott állapotban együtt vetjük alá szinterelő égetésnek, éspedig legalább 1750 C° hőmérsékleten, és ekkor a szinteranyag előállítására szolgáló tétel mész-kovasav arányát legfeljebb 0,6-ra és kovasav-tartalmát legfeljebb 5,5%-ra állítjuk be. Ennek megfelelően a találmány kiégetetlen, tűzálló téglák és masszák előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik magnezitkrómból és krómmagnezitből, amelynek során krómoxid-tartalmú anyagokat, különösen krómércet, magnezittel, adott esetben szintermagnéziával vagy egyéb természetes vagy szintetikus, kiégetéskor magnéziumoxidot szolgáltató magnézium-vegyületekkel elegyítünk, és alakítás,' különösen brikettekké, ill. téglákká való alakítás után, legalább 1750 C° hőmérsékleten megolvasztás nélkül szinterelünk, és ezután ezt a szinteranyagot szemcsézzük és adott esetben szintermagnéziával elegyítjük, ahol (ezt az eljárást az jellemzi, hogy) a szinteranyag előállításához a tétel mész-kovasav arányát legfeljebb 0,6-ra, előnyösen legfeljebb 0,35-re, és kovasav-tartalmát legfeljebb 5,5%-ra, előnyösen legfeljebb 4,5%-ra állítjuk be. Egy ilyen mész-kovasav arány és az említett kovasav-mennyiségek esetén utóbbi lényegileg forszterit-alakjában fordul elő, és nincsenek zavaró mennyiségek alacsony olvadáspontú monticellitből. A szinteranyag kovasav-tartalma előnyösen 4,0% alatt, vagy még inkább 3,5% alatt legyen. Az említett mész-kovasav arányok és maximális kovasav-tartalmak betartása esetén 4 biztosan megakadályozzuk a krómoxid-tartalmú komponensek, különösen a kromitok teljes beburkolódását szilikátokkal, és ezáltal további következményként biztosítjuk az alkalmazott, 5 legalább 1750 C égetési hőmérsékletek mellett közvetlen kötés létrejöttét, a krómoxid-tartalmú komponensek és az égetéskor képződött periklászok között. Ennek a közvetlen kötésnek és ezáltal az eb-10 bői a szinteranyagból előállított kiégetetlen téglák és masszák előnyös tulajdonságainak a biztosításához — ellentétben a mész-kovasav aránnyal és a kovasav-tartalommal — a szinterelendő anyagok szemcseméretei nem olyan 15 nagy jelentőségűek. Előnyös azonban a szinteranyag előállításához a magnezitet, ill. a magnézium-vegyületeket brikettekké való alakítás esetében 0-tól 0,2 mm-ig terjedő szemcseméretekben, téglákká való alakítás esetében 0-tól 5 mm-20 ig, célszerűen 0-tól 3 mm-ig terjedő szemcsemérettel használni. Ennek megfelelően ezekben az esetekben a magnézia-komponens 0,12 mm fölötti durvább szemcséi fordulnak elő. Magnézium-oxidot szolgáltató anyagként célszerűen 25 nyers magnezitet, ill. flotált nyers magnezitet (flotációs magnezitet) használunk, minthogy ez a legjobb eredményeket szolgáltatja. Nyers magnezit helyett adott esetben egyéb természetes vagy szintetikus, égetéskor magnéziumoxidot 30 szolgáltató magnézium-vegyületek is használhatók, azonban nyers magnezit felhasználása előnyösebb. Ugyancsak felhasználhatók MgO-t tartalmazó anyagok — így szintermagnézia — is a szimultánégetéshez. Ez azonban gazdasági szem-35 pontból kedvezőtlen, minthogy kétszeri égetést igényel. Nagyobb alaktesteknek a szinterelendő anyagokból való előállítása különösen akkor célszerű, amikor a magnézia komponens csak durvább szemcsézettel áll rendelkezésre, ami 40 különösen szintermagnézia, vagy egyéb, a flotálástól eltérő eljárással feldolgozott magnézia esetében fordulhat elő. Amikor a kiindulási anyagok finomszemcsés alakban fordulnak elő, szemcsékké való alakítás is számításba jön, azon-45 ban sajtolt alaktestekkel, így brikettekkel vagy téglákkal a szinteranyagból nyert termékek jobb tulajdonságokat, így pl. jobb porozitást és nyers sűrűséget mutatnak. A szinteranyag előállításához a krómoxid-tar-50 talmú anyagoknak, ill. a kromitnak legalább 65%-a, előnyösen legalább 80%-a 0,12 mm-nél nagyobb szemcseméretben legyen jelen. Ezeknek az anyagoknak a legkedvezőbb szemcsemérettartománya 0—6 mm, célszerűen 0—4 mm. 55 A találmány egy további jellemzője abban áll, hogy a kiégetetlen téglák és masszák felépítéséhez a szemcsézett szinteranyagot (szimultánszintert) a tűzálló komponensekre vonatkoztatva legfeljebb 35% szintermagnézia-adalékkal használjuk. Itt 60 a szemcsézett szinteranyaghoz a tűzálló komponensekre vonatkoztatva legfeljebb 8%, célszerűen csak 3—5% finomszemcsés, legfeljebb 0,12 mm szemcsenagyságú szintermagnéziát szabad hozzáadni. Ez azt jelenti, hogy a szinter-65 anyaghoz legfeljebb 8%, 0,12 mm-ig terjedő 2