155691. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék anyagok nedvességtartalmának gyors meghatározására

3 esetben is csak körülményesen biztosítható és ezért a mérési eredmények — szűk körű kivételektől eltekintve — pontatlanok és reprodukálhatóságuk is bizonytalan. Ezenkívül még azonos anyagok esetében is számos tényező befolyásolja a mérés pontosságát, pl. a felületi szennyeződés mértéke és minősége, az anyagfajta tájjellegtényezői stb. Az ismert nedvességmérő megoldásoknak ezeket a hátrányait küszöböli ki a találmány. A találmány szerinti megoldásnak lényege, hogy a nedvességtartalomra megvizsgálandó anyagot súlyának pontos megmérése után beállító és szabályozó szervek segítségével állandó hőmérsékleten tartott két fűtött fémlap közé helyezzük és az anyag nedvességtartalmát az előirányzott hőmérsékleten — egyidejű nyomás alkalmazásával — elpárologtatjuk, majd az így kiszárított anyag súlyát ismét megmérjük. A vizsgált anyag szárítás előtti és szárítás utáni súlyának különbözetéből számítjuk ki az anyag nedvességtartalmát. A találmány szerinti készüléknek a szárítóteret közrefogó két egymás fölé helyezett — fűtőelemekkel ellátott — függőleges irányban egymástól eltávolítható hőközlő fémlapja, ezek hőmérsékletét érzékelő beállító és fűtését szabályozó szervei, a szárítóteret felül határoló fűtőlap helyzetét szabályozó szerkezete és a szárító tér hőmérsékletét ellenőrző hőmérője van. A találmány szerinti készülék előnye az ismert nedvességmérő berendezésekkel szemben, hogy vele az anyagok nedvességtartalma egyszerűbben, gyorsabban (az anyagfajtától függően 4—10 perc alatt) és nagyobb pontossággal határozható meg. A készülék szárító terének minden pontján azonos üzemi hőmérséklet biztosítható. A találmány szerinti megoldás lehetővé teszi az egyes anyagok vízleadási sebességének pontos, gyors kimérését. A készülékben egy-egy anyagfajta nedvességtartalmának megállapításához szükséges mérési körülmények, a kívánt hőmérséklet létrehozása is egyszerűbben és gyorsabban történik, mint a jelenleg ismert berendezéseknél. A készülék további előnye, hogy nagy teljesítménye mellett olcsón állítható elő. A találmány szerinti készülék példaképpeni kiviteli alakját a rajzok szemléltetik: 1. ábra a készülék oldalnézeti lépcsős metszete 2. ábra az 1. ábra A—A jelzése szerinti felülnézeti metszet 3. ábra a készülék fűtését vezérlő szabályozási kör elvi vázlata Az 1. ábrán látható, hogy a készülék két részből, az — a — alsó és a — b — felső szekrényből áll. A két —a, b — szekrényt egymás felé a szekrényekhez rögzített, négyszög alakú — 1 — alsó és — 2 — felső hőközlőlap határolja. Az alumínium nagy hőkapacitása, jó hővezetőképessége, kis fajsúlya, korrózióval szemben tanúsított ellenállása miatt célszerű az — 1, 2 — hőközlőlapokat alumíniumból elkészíteni. Az — 1, 2 — hőközlőlapok fogják közre a — 3—: szárító teret. Az —1, 2 — hőközlőlapoknak a — 3 — szárító térrel ellentétes irányba eső 4 alsó és felső felületeit a hőveszteség csökkentése céljából az — 5 — szigetelőanyag fedi be. Az — 1, 2 — hőközlőlapokba kígyócsöves elrendezésben (2. ábra) vannak beépítve a hőköz-5 lőlapokat fűtő elemek, melyek a szigetelt — pl. keramitgyűrűkből képzett 6 — csövekben csavarmentes kialakításban elhelyezett, villamos árammal hevített — 7 — fűtőhuzalokból állnak. A —6, 7 — fűtőelemek elhelyezkedése ol-10 dalnézeti metszetben látható az 1. ábrán lépcsősen metszett — 1 — alsó hőközlőlapban és felülnézeti metszetben szemlélhető a 2. ábrán a — 2 — felső hőközlőlapban. Az 1. és 2. ábra szemlélteti, hogy a — 2 — fel-15 ső hőközlőlap felfelé néző felületének közepén, függőleges metszetben ék alakú — 8 — horony van kiképezve, melyben helyezkedik el a — 8 — horony lejtésének megfelelően ferdén a nagy érzékenységű bimetall — 9 — hőérzékélő elem. 20 A — 9 — hőérzékélő elemnek a — 8 — horony legmélyebb része felé eső végére egy félgömb alakú — 10 — érintkező van erősítve, míg a hőérzékelő elem másik — 11 — vége rögzítve van a — 2 — hőközlőlaphoz. 25 A hőérzékélő — 10 — érintkezője felett van a — b — felső szekrénybe beépítve a — 12 — hőmérséklet beállító szerv, mely a hőmérséklet beállító forgatható — 13 — kezelőgombbal rendelkező csavarmenetes — 14 — orsóból és ennek ve-30 zetésére szolgáló — 15 — menetes furattal ellátott — 16 — tartószerkezetből áll. A — 13 — kezelőgomb a készülékben létrehozható hőmérséklet-tartománynak (előnyösen 40—180 C°) megfelelő — 17 — hőfokskálával van ellátva. A kívánt 35 üzemi hőmérséklet beállítása a rovátkolt szegélyű — 13 — kezelőgomb elforgatásával történik úgy, hogy a — 17 — skálán jelzett hőfokértékek közül azt kell a — 18 — jelző léchez forgatni, melynek megfelelő hőmérsékletre való felfűtése 40 szükséges az — 1, 2 — hőközlőlapoknak. A — 12 — hőmérséklet beállító szerv úgy van beépítve a — b — felső szekrénybe, hogy a — 14 — orsó meghosszabbítását képező egyenes keresztülhaladjon a — 9 — hőérzékélő — 10 — 45 érintkezőjén. A — 13 — kezelőgomb elforgatása alkalmával a — 15 — menetes furat úgy vezeti a csavarmenettel ellátott — 14 — orsót, hogy az orsó — 20 — érintkező csúcsa a — 8 — horony terében függőleges mozgást végez. A — 9 — hő-50 érzékelő elem és a — 12 — hőmérséklet beállító szerv úgy van méretezve, hogy az — 1, 2 — hőközlőlapokban létrehozott hő hatására felhajló bimetall — 9 — hőérzékélő elem felemelkedő — 10 — érintkezője akkor érinti a — 8 — ho-55 ronyban a — 17 — skála útján eszközölt hőmérséklet-beállításnak megfelelő magasságban elhelyezkedő — 20 — orsócsúcsot, amikor az —1, 2 — hőközlőlapok hőmérséklete meghaladja a — 17 — skálán beállított hőfokot. 60 Az — 1, 2 — hőközlőlapoknak — 19 — emelőkarral ellentétes sarkainál az — 1, 2 — lapokhoz kétoldalt rögzített — 22 — csuklós szerkezetek segítségével a — 19 — emelőkar útján a — b — felső szekrény a —23 — forgástengely körül el-65 forgatva az 1. ábrán a vonal-pont^vonalú ívelt 2