155691. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék anyagok nedvességtartalmának gyors meghatározására

3 esetben is csak körülményesen biztosítható és ezért a mérési eredmények — szűk körű kivéte­lektől eltekintve — pontatlanok és reprodukálha­tóságuk is bizonytalan. Ezenkívül még azonos anyagok esetében is számos tényező befolyásolja a mérés pontosságát, pl. a felületi szennyeződés mértéke és minősége, az anyagfajta tájjelleg­tényezői stb. Az ismert nedvességmérő megoldá­soknak ezeket a hátrányait küszöböli ki a talál­mány. A találmány szerinti megoldásnak lényege, hogy a nedvességtartalomra megvizsgálandó anyagot súlyának pontos megmérése után beállí­tó és szabályozó szervek segítségével állandó hő­mérsékleten tartott két fűtött fémlap közé he­lyezzük és az anyag nedvességtartalmát az elő­irányzott hőmérsékleten — egyidejű nyomás al­kalmazásával — elpárologtatjuk, majd az így ki­szárított anyag súlyát ismét megmérjük. A vizs­gált anyag szárítás előtti és szárítás utáni súlyá­nak különbözetéből számítjuk ki az anyag ned­vességtartalmát. A találmány szerinti készüléknek a szárítóteret közrefogó két egymás fölé helyezett — fűtőele­mekkel ellátott — függőleges irányban egymás­tól eltávolítható hőközlő fémlapja, ezek hőmér­sékletét érzékelő beállító és fűtését szabályozó szervei, a szárítóteret felül határoló fűtőlap helyzetét szabályozó szerkezete és a szárító tér hőmérsékletét ellenőrző hőmérője van. A találmány szerinti készülék előnye az ismert nedvességmérő berendezésekkel szemben, hogy vele az anyagok nedvességtartalma egyszerűb­ben, gyorsabban (az anyagfajtától függően 4—10 perc alatt) és nagyobb pontossággal határozható meg. A készülék szárító terének minden pontján azonos üzemi hőmérséklet biztosítható. A talál­mány szerinti megoldás lehetővé teszi az egyes anyagok vízleadási sebességének pontos, gyors kimérését. A készülékben egy-egy anyagfajta nedvességtartalmának megállapításához szüksé­ges mérési körülmények, a kívánt hőmérséklet létrehozása is egyszerűbben és gyorsabban törté­nik, mint a jelenleg ismert berendezéseknél. A készülék további előnye, hogy nagy teljesítmé­nye mellett olcsón állítható elő. A találmány szerinti készülék példaképpeni ki­viteli alakját a rajzok szemléltetik: 1. ábra a készülék oldalnézeti lépcsős metszete 2. ábra az 1. ábra A—A jelzése szerinti felülné­zeti metszet 3. ábra a készülék fűtését vezérlő szabályozási kör elvi vázlata Az 1. ábrán látható, hogy a készülék két rész­ből, az — a — alsó és a — b — felső szekrényből áll. A két —a, b — szekrényt egymás felé a szek­rényekhez rögzített, négyszög alakú — 1 — alsó és — 2 — felső hőközlőlap határolja. Az alumí­nium nagy hőkapacitása, jó hővezetőképessége, kis fajsúlya, korrózióval szemben tanúsított el­lenállása miatt célszerű az — 1, 2 — hőközlőla­pokat alumíniumból elkészíteni. Az — 1, 2 — hőközlőlapok fogják közre a — 3—: szárító teret. Az —1, 2 — hőközlőlapok­nak a — 3 — szárító térrel ellentétes irányba eső 4 alsó és felső felületeit a hőveszteség csökkentése céljából az — 5 — szigetelőanyag fedi be. Az — 1, 2 — hőközlőlapokba kígyócsöves el­rendezésben (2. ábra) vannak beépítve a hőköz-5 lőlapokat fűtő elemek, melyek a szigetelt — pl. keramitgyűrűkből képzett 6 — csövek­ben csavarmentes kialakításban elhelyezett, vil­lamos árammal hevített — 7 — fűtőhuzalokból állnak. A —6, 7 — fűtőelemek elhelyezkedése ol-10 dalnézeti metszetben látható az 1. ábrán lépcső­sen metszett — 1 — alsó hőközlőlapban és felül­nézeti metszetben szemlélhető a 2. ábrán a — 2 — felső hőközlőlapban. Az 1. és 2. ábra szemlélteti, hogy a — 2 — fel-15 ső hőközlőlap felfelé néző felületének közepén, függőleges metszetben ék alakú — 8 — horony van kiképezve, melyben helyezkedik el a — 8 — horony lejtésének megfelelően ferdén a nagy ér­zékenységű bimetall — 9 — hőérzékélő elem. 20 A — 9 — hőérzékélő elemnek a — 8 — horony legmélyebb része felé eső végére egy félgömb alakú — 10 — érintkező van erősítve, míg a hő­érzékelő elem másik — 11 — vége rögzítve van a — 2 — hőközlőlaphoz. 25 A hőérzékélő — 10 — érintkezője felett van a — b — felső szekrénybe beépítve a — 12 — hő­mérséklet beállító szerv, mely a hőmérséklet be­állító forgatható — 13 — kezelőgombbal rendel­kező csavarmenetes — 14 — orsóból és ennek ve-30 zetésére szolgáló — 15 — menetes furattal ellá­tott — 16 — tartószerkezetből áll. A — 13 — ke­zelőgomb a készülékben létrehozható hőmérsék­let-tartománynak (előnyösen 40—180 C°) megfe­lelő — 17 — hőfokskálával van ellátva. A kívánt 35 üzemi hőmérséklet beállítása a rovátkolt szegé­lyű — 13 — kezelőgomb elforgatásával történik úgy, hogy a — 17 — skálán jelzett hőfokértékek közül azt kell a — 18 — jelző léchez forgatni, melynek megfelelő hőmérsékletre való felfűtése 40 szükséges az — 1, 2 — hőközlőlapoknak. A — 12 — hőmérséklet beállító szerv úgy van beépítve a — b — felső szekrénybe, hogy a — 14 — orsó meghosszabbítását képező egyenes keresztülhaladjon a — 9 — hőérzékélő — 10 — 45 érintkezőjén. A — 13 — kezelőgomb elforgatása alkalmával a — 15 — menetes furat úgy vezeti a csavarmenettel ellátott — 14 — orsót, hogy az orsó — 20 — érintkező csúcsa a — 8 — horony terében függőleges mozgást végez. A — 9 — hő-50 érzékelő elem és a — 12 — hőmérséklet beállító szerv úgy van méretezve, hogy az — 1, 2 — hő­közlőlapokban létrehozott hő hatására felhajló bimetall — 9 — hőérzékélő elem felemelkedő — 10 — érintkezője akkor érinti a — 8 — ho-55 ronyban a — 17 — skála útján eszközölt hőmér­séklet-beállításnak megfelelő magasságban elhe­lyezkedő — 20 — orsócsúcsot, amikor az —1, 2 — hőközlőlapok hőmérséklete meghaladja a — 17 — skálán beállított hőfokot. 60 Az — 1, 2 — hőközlőlapoknak — 19 — emelő­karral ellentétes sarkainál az — 1, 2 — lapokhoz kétoldalt rögzített — 22 — csuklós szerkezetek segítségével a — 19 — emelőkar útján a — b — felső szekrény a —23 — forgástengely körül el-65 forgatva az 1. ábrán a vonal-pont^vonalú ívelt 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom