155691. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék anyagok nedvességtartalmának gyors meghatározására

155691 5 nyíl irányába felhajtható és így a szárítandó anyagok be- illetve kirakásához a — 3 — szárítótér szabaddá tehető. A — 22 — csuklós szerkezet az — 1 — alsó hőközlőlaphoz rögzített — 24 — lemezből, az ehhez erősített és a lemezen lévő lyukba illesztett — 25 — perselyből, a — 25 — persely furatában függőleges irányban mozgatható, alsó részén menetes — 26 — orsóból, az orsó villás fejrészébe benyúló, a — 2 — felső hőközlőlaphoz rögzített és a — 23 — csap körül elforgatható — 29 — lemezből, valamint a — 26 — orsó alsó menetes részére csavarozott — 28 — állító anyából, továbbá a — 24 — lemez és — 28 — anya között koncentrikusan elhelyezett — 27 — hengeres csavarrugóból áll. A — 28 — állító anya segítségével szabályozható a — 27 — csavarrugó feszítőereje és ezzel a — 2 — felső hőközlőlap önbeálló felfekvése a — 3 — szárítótérbe helyezett szárítandó anyagra. A — 19 — emelőkar csőből készült szárának üregében a — 2 — felső hőközlőlap testébe benyúló — 30 — hőmérő van elhelyezve, amely az — 1, 2 — hőközlőlapok hőmérsékletének ellenőrzésére szolgál. A — 19 — emelőkar végére a — 21 — fogó van csavarozva. Az —1, 2— hőközlőlapok sorba kapcsolt — 7 — fűtőelemei a szabályozó szervként működő — 31 — áramváltó relé közbeiktatásával vannak a hálózati (váltakozó áramú) feszültségre kapcsolva. Az 1. ábrán a — 31 —.áramváltó relé és a készülék — 7 — fűtőelemeihez, valamint — 9, 12, 31 — vezérlő rendszeréhez tartozó — 32, 33, 34, 35 — villamosvezetékek és csatlakozások sematikusan vannak ábrázolva. A készülék — 5 — szigetelő réteggel határolt, fűtött középső szakaszán kívül eső részeinek szellőzését, felmelegedés elleni védelmét a — 4 — borítólapon lévő — 36 — nyílások biztosítják. A 3. ábra tünteti fel a készülék fűtését ellátó és fűtést vezérlő — önmagában ismert kialakítású — villamos rendszer elvi vázlatát. A 3. ábra szerint az — 1, 2 — hőközlő lapok fűtését ellátó — 7 — fűtőelemek a — 33 — vezetékkel csatlakoznak a váltakozó áramú hálózatra. Az áramkörbe beiktatott — 41 — lámpa a fűtés működésének jelzésére szolgál. Az áramkört a — 37 — pillangókapcsoló zárja. A készülék fűtésének szabályozására szolgáló — ismert kiképzésű — —31— relé három főrészből áll: a •— 38 — transzformátorból, — 39 — elektroncsőből és — 40 — jelfogóból. A — 38 — transzformátor szolgáltatja a —39— elektroncső fűtőáramát és a szükséges anódfeszültséget. A — 40— jelfogó a —39— elektroncső katódkörébe van beiktatva. A —9— hőérzékélő bimetall, valamint a —12 — beállító szerv a — 32, 33 — vezetékekkel kapcsolódik a — 31 — áramváltó reléhez. A találmány szerinti készülék a következőképpen működik: A nedvességtartalomra megvizsgálandó anyag készülékbe helyezése előtt gondoskodni kell az anyag beburkolását célzó, súlyállandóan száraz papírborítékokról, melyeket célszerűen úgy méretezünk, hogy az anyaggal megtöltött négyszögletes borítékok (tasakok) a legelőnyösebb helykihasználással legyenek elhelyezhetők az — 1 — alsó hőközlőlapon. Az említett célból az előbbiek szerint méretezett papírtasakokat súlyállandósá-5 gig azon a hőmérsékleten szárítjuk a készülékben, amilyen hőmérsékleten a megvizsgálandó anyagmintákat fogjuk a készülékben szárítani. Az így kiszárított borítékokat a készülékből kivéve hűtés céljából — nedvesség elszívó hatá-10 sú anyagot (pl. kalciumkloridot) tartalmazó — exszikkátorba helyezzük. A lehűtött borítékok súlyát G„ — egyenként — analitikai mérlegen megmérjük, majd a vizsgálandó anyagot vékony rétegben, szükség esetén megfelelően aprítva, 15 behelyezzük a papírtasakokba és a szárítandó anyagot tartalmazó tasakok súlyát Gn

analitikai mérlegen szintén lemérjük. Ezután a —b—felső szekrényt a —19 — emelőkar segítségével felhajtjuk és a tasakokat a legelőnyösebb elren-20 dezésben és mennyiségben — pl. négy borítékot egyenként 4—6 g anyaggal megtöltve — rárakjuk az — 1 — alsó hőközlőlapra. Ennek megtörténte után lehajtjuk a — b — felső szekrényt, minek következtében a — 2 — felső hőközlőlap 25 — a — 27 — rugó hatására önbeállóan — ráfekszik az — 1, 2 — hőközlőlapok által alkotott — 3 — szárítótérben lévő tasakokra. Az üzembehelyezés kivételével a készüléket egy-egy szárítási művelet előtt nem kell villa-30 mos feszültség alá helyezni, mert a készülék károsodás veszélye nélkül állandóan feszültség alatt, illetve üzemben tartható és így a készülék mindenkor alkalmas a szárítási művelet gyors lefolytatására. 35 Ha új anyagfajtát rakunk a készülékbe — amennyiben szükséges — — 22 — csuklós szerkezet —28— beállító anyájával úgy szabályozzuk a —27— rugó feszítő erejét, hogy a — 2 — felső lap kedvező — alsó lappal előnyö-40 sen párhuzamos — felfekvésével a legelőnyösebb szárító és nyomó hatást gyakorolja a tasakokra. Ezután a — 12 — hőmérséklet szabályozó Szerv útján beállítjuk a szárításra kerülő anyagfajtának megfelelő üzemi hőmérsékletet. 45 A — 17 — skálának a megfelelő hőmérsékleti értékre való belállításával a — 20 — orsócsúcs olyan helyzetet foglal el a —10— érintkező felett, hogy amikor az —1, 2— hőközlőlapok hőmérséklete az előirányzott üzemi hőmérsékletet 50 túllépik, akkor annyira emelkedik fel az érzékeny bimetall — 9,— hőérzékélő elem szabad vége, hogy a — 10 — érintkező kapcsolatba kerül a — 20 — orsócsúccsal. A 3. ábrán látható kapcsolási vázlat szerint a — 9 — hőérzékélő 55 elem ezen érintkezéskor á — 39 — elektroncső rácsán lévő lezáró feszültséget megszünteti. A — 39 — cső anódáramával a — 40 — jelfogóban működésbe hozza a — 37 — pillangókapcsoló behúzó elektromágnesét, mely behúzva a — 37 — 60 kapcsolót megszakítja a — 7 — fűtőelemeket feszüjtség alatt tartó — 33 — áramkört és ezzel mindaddig szünetelteti az — 1, 2 — hőközlőlapok fűtését, amíg azok hőmérséklete a — 12 — szerven beállított üzemi hőmérséklet alá nem csök-65 ken. A — 40 — jelfogó elektromágnese ugyanis 3