155658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cigarettáknál alkalmazható szűrőanyag előállítására

7 a szalagnak nedvesítésével, valamely folyadékkal, permetezve, bekenve vagy fürösztve, alávetve azt a gőz hatásának, melegítve azt az anyag természetétől függően, vagy nyújthatóvá téve az anyagot, valamely msá alkalmas módon, a rostos anyag fajtájától függően, összhangban a találmánnyal, a szalagnak nyúlékonnyá tétele folyamatossá tehető, mialatt az anyagból készült szalag aránylag nagy sebességgel mozog. A sima rostos anyag nyúlékonnyá tétele után alá van vetve a folyamatos ráncosító és nyújtó műveletnek megfelelő sajtoló szerszámok segítségével, pl. barázdáló hengerekkel, melyek egymás mellett szorosan, általában párhuzamos, hosszirányú barázdákat alakítanak ki oly módon, hogy az anyag két keskeny hosszirányú zónája vagy csíkja lényegében keménnyé válik minden barázda mentén és az anyag a két zóna között alakul ki. Mivel a két említett zóna keménnyé válik, a két köztes zóna csak úgy alakítható, ha az anyag nyújtva lett. Ezt a műveletet számos, szorosan egymás mellett levő párhuzamos barázda végzi, lényegében a szalag teljes szélességében és az anyagból oly szalagot állít elő, amelynek felülete megnagyobbított az anyag vastagságának rovására azokban a zónákban, melyekben az anyagot megnyújtották. A szalag anyagának szélességében mutatkozó vastagságkülönbség eredményezhet vékonyabb barázda oldalakat, vagy falakat és vastagabb barázda-feneket vagy széleket, vagy fordítva vastagabb barázda falakat, vagy oldalakat és vékonyabb barázda feneket vagy széleket. Például az anyagszalag akként barázdálható hosszirányban, hogy a teljes ráncosítás és nyújtás után közel ugyanolyan széles lesz, mint előbb volt. Más szóval az anyagszalag barázdálása alatt minden keresztirányú zsugorodás meg van akadályozva azáltal, hogy az anyag keresztirányban nyújtva lett. Ha az így ráncosított szalagot újból simára vasaljuk, a szalag eredményezett szélessége a ráncosítási foknak megfelelően nagyobb lesz. A sima rostos anyag megnyújtásának mértéke elsősorban függ az egyes barázdák mélységétől és ez lehet nagyobb vagy kisebb az anyag fajtájának megfelelően. Ha egy anyagszalagtól nagyon mély barázdákat kívánunk, akkor nagyon vékony részek keletkeznek véletlen elosztásban a szalagon, a barázdálást több egymást követő fokozatban kell végrehajtani akként, hogy az anyagszalagban a barázdák minden fokozatnál mélyebbek legyenek. A végső eredmény egy ráncosított anyagszalag, melynek bár megvan a kívánt barázda mélysége, mégis közel olyan széles, mint az eredeti sima szalag. Ez esetben az anyag nagymértékben lett nyújtva akként, hogy a ráncosított szalag felülete kiszélesedett az anyag vastagságának rovására avégből, hogy az anyag több rostja legyen lazítva és kifoszlatva növelve annak szűrőhatását, ha szűrővé alakítjuk. Ha kívánatos, az anyagot nagymértékben lehet nyújtani úgy, hogy véletlen elosztásban repedések és lyukak keletkezzenek a 8 ráncosított szalagon. Ámbár nagyon kívánatos, hogy ezeknek a repedéseknek és lyukaknak méretei korlátozottak legyenek, nehogy lényegesen gyengítsék a ráncosított szalag keresztirányú 5 folytonosságát. Minden szalagban a keresztirányú folytonosságát gyengítő hiba hiánya megkönnyíti a ráncosított szalag kezelését és raktározását épp úgy, mint a szokványos szűrő-rudacs-készítő gépbe való betáplálását. 10 Az anyagszalagnak a fent leírt módon való ráncosítása és nyújtása után általában utókezelésre is szükség van, mint pl. szárításra abból a célból, hogy újból keményítse a ráncosított szalagot és rögzítse abban a barázdákat, azaz a rán-15 cos szerkezetet. Az újbóli keményítési kezelés után a ráncosított és nyújtott szalagban hosszirányú barázdák vagy hullámok vannak, ha ez így szűrő-rudacs készítésre túl széles, úgy keskenyebb csíkokra osztható, melyek mindegyike 20 raktározás és a következőkben a szűrő-rudacskészítő gépbe való betáplálás céljából raktári orsókra tekercselhető. Avagy pedig a keskenyebb csíkok közvetlen betáplálhatók a szűrő-rudacskészítő gépbe. 25 Bizonyos célokra, például ha nagy szűrő hatású anyagszalagot akarunk szűrő készítésre termelni, a lapos anyag perforálása kívánatos lebet. Előnyös a perforálást az anyagszalag lágyítása előtt elvégezni, vagy miután a ráncosítás és 30 nyújtás után újra keményítve lett, ami könnyíti a repesztő hatással való perforálást úgy, hogy a perforálás éleihez tapadnak kiszorított, foszlatott részek, melyek kiemelkednek a szalag síkjából, mint ahogyan az pl. a 796 678 számú an-35 gol szabadalomban le van írva. Sok esetben kívánatos az előbbiekben leírt módon barázdált és nyújtott szalaganyag szabályos hullámos szerkezetét megszakítani vagy ellaposítani, hogy lecsökkentsék a meg nem szakított átmenő járatok 40 keletkezését, ha.a szalagból cigarettaszűrőt készítenek. Ilyen megszakítás egy második barázdálással idézhető elő, amelyben a barázdák egy másik irányban futnak, azaz úgy, hogy keresztezik az 45 eredeti hosszirányban futó barázdákat. Ilyen keresztirányú barázdák azért keletkezhetnek, mert az anyag lágyítva lett. Az átmenő járatok megszakíthatatlanságát szűrő készítésnél akként lehet egyszerűen lecsökkenteni, hogy a hosszá-50 ban barázdált és nyújtott anyagban a hullámosítást összenyomással valamelyest lapítjuk. Ez utóbbi művelet eredményeként az anyag rostjainak további lazítását és szabaddá tételét segítjük elő, miáltal azok lényegesebb mértékben 55 nyúlnak be az egyes barázdákba. Utalva most már az 1, és 2. ábrára, ezek jellemző felépítését mutatják a találmány szerinti berendezésnek, a lényegében végnélküli szűrő 60 anyagszalagnak vagy szűrőpapírnak előállítására, különösen alkalmazva azt szűrőrudacsok és szűrődugók, azaz cigaretta szűrők előállítására. Az ábrázolt berendezés egy ismert e fajta berendezés tökéletesítése. E felépítésben a rojtos 65 anyagú sima 1 szalagot, például gyengén őrölt 4