155630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjedús állati takarmány és emberi táplálkozásra alkalmas gomba, ill. gombástermék termelésére

3 sere alkalmas pórustérfogatra való átalakítása után vízzel 20—60% víztartalom felvételig duz­zasztunk, a duzzasztott aljzathoz esetleg kemé­nyítő, szénhidrát, nitrogén és foszfor tartalmú anyagokat adagolunk, majd az aljzatot célsze­rűen autoklávozás útján sterilizáljuk, a sterili­zált edényben lévő aljzatot lehűlés után ehető, eellulózbontó, magasabbrendű gombák szilárd (darabos, szemcsés), képlékeny, vagy cseppfo­lyós állapotú tisztatenyészetével (micéliumával) beoltjuk és a beoltott aljzatot 15—30 C°-on, a micélium kifejlődéséhez szükséges mennyiségű oxigén folytonos hozzájutását biztosítva, steril körülmények között a micéliummal történő át­szövődésig állni hagyjuk, a micéliummal átszö­vetett aljzatot (tenyészőtestet) pedig a) adott esetben tartósítási vagy feldolgozási műveletek után emberi, vagy állati táplálék­ként vagy táplálékkiegészítőként hasznosítjuk vagy b) az aljzaton emberi táplálkozásra alkalmas gombatermőtesteket termesztünk, míg az aljaza­tot esetleg állati takarmányként hasznosítjuk. Emberi vagy állati táplálék, illetve táplálék­kiegészítőként hasznosítható termék (tenyésző­test) előállítása esetén aljzatként mezőgazdasági terményeket, mint hántolt, vagy hántolatlan ga­bona és hüvelyes magvakat, rizst, kölest, burgo­nyát, továbbá tengeriszárt, tengeri csutkát, pil­langós növényi anyagok szalmáját, szénát, korpát, gabona- és rizsszalmát, töreket vagy pelyvát, ill. az előbb felsorolt anyagok keverékét használjuk fel. Gombatermőtest előállítása esetén aljzatként a felsoroltakon kívül célszerűbben fűrészpor, fa­hulladék, malomipari hulladék (lábliszt), nád­törmelék, hínárfélék, moszat gyékény, sásfélék, lomblevelek, gyommagvak, vagy ezek keveréke szolgálhat. Ehető, cellulózbontó magasabbrendű gomba­ként előnyösen a következőket használjuk fel: Késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) Ízletes tőkegomba (Kuehneromyces mutabilis) Ördögszekér tölcsérgomba (Clitocybe eryngii) Árvégű fülöké (Collybia fusipes) Téli fülöké ?Flammulina velutipes) Sárga gévagomba (Grifola sulphurea) Déli tőkegomba (Agrocybe aegerita). A beoltáshoz szükséges gombamicélium-tör­zsek a felsorolt ehető erdei gombák szövettenyé­szetével vagy spórából való tenyésztéssel állítha­tók elő. A találmány lényege abban a felismerésben rejlik, hogy a cellulózbontó magasabbrendű gombák az emberi táplálék és állati takarmány tárgyát képező legtöbb mezőgazdasági termé­nyen jól termeszthetők. Ezek a gombák haté­kony enzimrendszerükkel, micéliumfonalaikkal anyagot, cellulózt elbontják és a növényi anya­az élő szervezet számára emészthetetlen rost-4 got mintegy biológiailag feltárják. Az eljárás során alkalmazható magasabbrendű gombák szá­mára a növényi aljzatban lévő cellulóztartalom döntő fontosságú. A cellulóz a terményekben az 5 ember és az állatok nagyrésze számára emészt­hetetlen rost mint sejtfal, burokként zárja körül az értékes keményítőt, cukrot, zsírt és fehérjét. A magasabbrendű gombák micéliumai szitasze­rűen perforálják, majd felemésztik a cellulózros-10 tokát és az elbontott rostanyagból a gombák ma­gas tápértékű anyagokat állítanak elő. A gom­bák által elbontott terméknek számottevő emészthetetlen rost vagy ballaszt anyaga nin­csen és a tápanyagok teljes mennyiségben hasz-15 nosíthatók. A gombatenyészet számára kiválasztott aljzat növényi anyagai legtöbb esetben eredetileg is tartalmaznak több-kevesebb %-ban ún. növényi fehérjéket. A gombafonalakkal történő átszöve-20 tés során e fehérjék vagy megmaradnak eredeti növényi fehérje állapotukban, vagy ún. gomba­fehérjévé alakulnak át, amely utóbbi az állati fehérje típusokhoz sorolható. Az átszövetés ál­tal tehát az aljazatnak mind a tápanyag mennyi-25 sége, mind a hasznosítási értéke növekedik. A magasabbrendű gombák micéliumainak ter­melését célszerűen fokozhatjuk azáltal, hogy az aljzathoz keményítő, szénhidrát és nitrogéntar­talmú anyagokat keverünk. 30 A magasabbrendű gombáknak nedvességigé­nye van, így az aljzatnak már kezdetben kellő nedvességtartalmat kell biztosítani. A felsorolt, adott esetben száraz növényi anyagokat ezért vízben előáztatjuk. Az előáztató vízhez esetleg 35 0,5% pétisót vagy 0,1% karbamidot, továbbá tengerilisztfőzetet adagolhatunk az aljzat száraz súlyára számítva összesen 2—3% mennyiségben. Jól bevált 0,25—0,50% maláta beadagolása is. Az előáztatás általában 6—12 órát vesz igénybe. 40 Az aljzatot ekkor az előáztató vízből kivesszük és csepegésmentesre szárítjuk, majd 100 C°-on mintegy 1—2 atm. nyomáson fél óra hosszat autoklávban sterilizáljuk. Az autoklávozást olyan edényben végezzük, amely sterilen zárha-45 tó és a gombamicéliummal való beoltáshoz, vala­mint az oxigéncseréhez alkalmas oltónyílással rendelkezik. A kihűlt sterilizált aljzathoz a ste­rilizáló edény oltónyílásán keresztül gombaszín­tenyészetet (micéliumot) juttatunk. Ezután az 50 aljzatot a gombamicélium fonalaival steril kö­rülmények között átszövetjük. Az átszövetéshez az oltócsírától függően 20—28 C° közötti hőmér­sékletet alkalmazunk és az oxigén bejuttatásá­ról is gondoskodunk. Az oltóanyag mennyiségét 55 úgy állítjuk be, hogy az átszövetés legrövidebb idő alatt bekövetkezzék. Fontos körülményt je­lent az is, hogy az oltóanyagot az aljzatban mi­nél homogénebben eloszlassuk. Az átszövetés befejezése után az átszőtt aljza-60 tot mint készterméket az edényből kivesszük, nyersen, párolva vagy szárítva felhasználjuk élő szervezetek táplálékaként, vagy táplálékki­egészítőjeként. A terméket azonban ismételt autoklávozással, illetve kémiai úton hűtéssel 65 vagy szárítással tartósításnak is alávethetjük. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom