155597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-metil-3-hidroxi-4,5-diszubsztituált piridin-származékok előállítására

3 4-metil-5-cián-oxazollal vagy különböző 4-metil-5-hidrokarbonoxioxazolokkal, bár általában előnyös olyan 5-hidrokarbonoxi-oxazolokat alkalmazni, amelyekben a szénhidrogéncsoport 1—10 szénatomot tartalmaz. Minthogy ezek a vegyületek könnyen előállíthatók, és nagy hozammal adnak ciklusos piridoxol-származékokat, az oxazolok, amelyekben a szénhidrogénhelyettesítő alacsonyabb, 1—10 szénatomszámú alkilcsoportot, így metil-, etil-, izopropil-, butil-, izobutil-, amil- és oktil-csoportot, heterociklusos alkilcsoportot, így tetrahidrofurfuril-csoportot vagy aralkil-csoportot, pl. benzil- és feniletilcsoportot és aril-csoportot, így fenil-, toluilvagy hasonló csoportot jelent, előnyösen 4-metil-5-hidrokarbonoxi-oxazolokat képviselnek, amelyeket a találmány szerinti eljárásban használhatunk. A (II) általános képletű 2-butén-l,4-diol ciklusos észterei, amelyeket ciklusos piridoxolszármazékok előállítására különböző oxazolokkal reagáltatunk, olyanok lehetnek, amelyekben X egy vagy több bázisú szervetlen sav gyökét vagy egy több bázisú szervetlen sav származékának gyökét képviseli. Azok a több bázisú szervetlen savak, amelyekből X származhat kénsav, szénsav, kénessav, bórsavak, foszforsav, ortokovasav, boronsavak, alumíniumsav és hasonlók lehetnek. A (II) általános képletben a több bázisú szervetlen savak származékaiból származó gyökök, amelyek X-et meghatározhatják, előnyösen a zemlített savak rövidszénláncú alkil- vagy fenil-származékai lehetnek, így fenilboronsavak, alkilbórsavak, alkilortokovasavak és hasonlók. Így például a 2-butén-l,4-diol ciklusos fenil-boronsav származékában, azaz a 2-bütén-l,4-diol-fenil-boronátban a (II) általános képletben szereplő X a szervetlen boronsav féridlszármazékából származó gyök lehet. A 2-butén-l,4-diol további előnyös, (II) általános képletű ciklusos észterei, amelyekben X egy vagy több bázisú szervetlen sav gyökét vagy egy több bázisú szervetlen sav alkil- vagy fenilszármazékának gyökét jelenti, az alábbiak lehetnek: 2-butén-1,4-diol-ciklusos-karbonát, 2-butén-l ,4-diol-ciklusos-szulf it, 2-butén-l ,4-diol-ciklusos-szulf át, 2-butén-l ,4-diol-ciklusos-f oszf át, 2-butén-l ,4-diol-ciklusos-alkilborát, 2-butén-l ,4-diol-ciklusos-alkilboronát, 2-butén-l ,4-diol-ciklusos-f enilboronát, 2-butén-l ,4-diol-ciklusos-dialkilszilikát, bisz-(2-butén-l,4-diol)-ciklusos-szilikát és 2-butén-l,4-diol-ciklusos-alumínium-alkoxid. Az oxazol és a 2-butén-l ,4-diol ciklusos észter származékai közötti reakció végbemegy, ha a reagáló anyagokat megfelelő ideig bensőséges érintkezésbe hozzuk. A 2-butén-l ,4-diol-ciklusos-éterszármazékai és az oxazol között lejátszódó reakció 80 C° és kb. 250 C° között végezhető el, bár előnyös a reakciót kb. 100 C° és 200 C° között lejátszani. A ciklusos piridoxol származékok keletkezése végbemehet a reagáló anyagok számára megfelelő oldószerben, mint például metanolban, benzolban és hasonló oldószerben, bár a találmány szerinti eljárás kivitelezésekor ilyen oldószer jelenléte nem lényeges. 4 Az ezen az úton nyert ciklusos piridoxol-származékok könnyen piridoxinná (BQ vitaminná) alakíthatók egyszerű savas hidrolízissel. Így a ciklusos piridoxol-származékok vizes szervetlen 5 savak, pl. sósav, kénsav és hasonló savak jelenlétében piridoxinná hidrolizálhatók. Előnyös a ciklusos piridoxol-származékok reakcióelegyét ezek izolálása nélkül hidrolizálni. Így, ha kiinduláskor alkalmaztunk oldószert, előnyös köz-10 vétlenül a ciklusos piridoxol-származék reakcióelegyét hidrolizálni, vagy abban az esetben, ha nem használtunk kiinduláskor oldószert, az oxazolnak és a 2-butén-l,4-diol-ciklusos-észterének reakciótermékét megfelelő vizes savas ol-15 datban feloldani a hidrolízis lejátszatására. Mégis, ha kívánatos a ciklusos piridoxol-származékokat ennél a pontnál elkülöníthetjük az irodalomból ismert módszerek segítségével, pl. kromatográfiával. Ha a ciklusos piridoxol szár-20 mazékok el vannak különítve, a fent leírt módon hidrolizálhatjuk ezeket piridoxinná. A találmány egyik előnyös kivitelezése szerint a hidrolízis lejátszatható vizes sósavas ol-25 datban, hogy közvetlenül piridoxin hidrokloridot kapjunk. A találmány szerint a ciklusos piridoxol-származékok előállításánál az oxazol és a 2-butén-1,4-diol ciklusos észterszármazékának egymás-30 ráhatásakor keletkező kezdeti termék bizonyos körülmények között nyilvánvalóan a csatolt rajz szerinti (III) általános képletű adduktum, ahol X és R jelentése a fenti. Ez az adduktum, amely a csatolt rajz szerinti reakció egyenletnek 35 megfelelően az oxazol és a 2-butén-l ,4-diol ciklusos észterszármazékának egymásrahatásakor keletkező kezdeti termék, a kívánt ciklusos piridoxol származékká hasítható, ha a reakcióterméket savval kezeljük. Ez a hasadás bizonyos 40 mértékig magában a kondenzációs közegben is végbemegy, különösen magasabb hőmérsékleten, pl. kb. 100 C°-on és efelett. Természetesen érthető, hogy a reakció lefo-45 Írásának magyarázata, a fenti adduktumot is beleértve, a reakció jelenlegi ismeretén alapszik- és nem zárja ki annak lehetőségét, hogy további kísérleti adatok azt fogják bizonyítani, hogy az adduktum szerkezete tulajdonképpen 50 helytelen. Ezért nem akarjuk, hogy ezek a teoretikus megfontolások kötelezzenek minket. Ezeket a magyarázatokat azért közöljük, hogy segítséget nyújtsanak a találmány jobb megértéséhez. 55 A következő példák a találmányban leírt új, ciklusos piridoxol-származékok előállításának különböző módjait szemléltetik. Megmutatják a piridoxin előállítását is ezekből a ciklusos piridoxol-származékokból. Egyes példák a talál-60 mány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott 2-butén-l ,4-diol ciklusos észterszármazékainak előállítására vonatkoznak. Természetesen ezek a példák a találmány szemléltetésére szolgálnak, és nem korlátozzák a találmány 65 oltalmi körét. 2