155548. lajstromszámú szabadalom • Öntőforma és eljárás fémeknek öntőformában való öntésére

155543 15 16 A 200 és 201 homokbevonatok így a 30 és 31 keramikus bevonatoknak megfelelő tűzálló bevonatot képeznek. A 30 és 31 keramikus bevonatokhoz hasonlóan a 200 és 201 homokbevonatok gázáteresztők. A 200 és 201 bevonatok homokkeverékéhez kötőanyagul olaj, műanyag vagy más hasonló anyag használható. A 200 és 201 bevonatok a 7. ábrán vázolt kivitelnek megfelelő módon alkalmazhatók. Az alsó 14 formaszekrény a 7. ábrán látható módon a B alaplapra van szerelve és a fordított 223 minta egy vonalba van hozva az alsó 14 formaszekrénnyel és ehhez van erősítve. A 221 központosító csapok a 222 mint alaplapjától lefelé nyúlva a 223 minta központosítása céljából a 20 formakeretben kialakított lyukakba nyúlnak be és így a 223 minta középvonalát az alsó 14 formaszekrény központi tengelyével egybeesőén tartják. A 223 mintának külső 225 peremrésze szorosan illeszkedik a 12 grafittömb 43 peremfelületéhez és ezáltal megakadályozza a 223 mintából a homok kifolyását. A 223 minta megfelelően van a 222 minta alaplaphoz erősítve, mégpedig több központi 228 lyuk segítségével, amik egy vonalban vannak a 222 minta alaplapban levő 229 lyukakkal. A 228 lyukak kivezetnek a 230 mintafelületekig, amely mintafelület a 12 grafittömb laprészt formáló 106 felületétől meghatározott távolságra van. A homokot előnyösen légfúvóval fújjuk a 235 csőből a 229 lyukakon és a 223 mintában levő 228 lyukakon keresztül. A 201 bevonatot képező befújt homok a 230 mintafelület és a 12 grafittömb közötti üregben tömörödik. A homokot szállító levegő a 223 minta 239 lyukain keresztül távozik. A 222 minta alaplap fölött 240 tartószervek használhatók a 239 lyukakkal egy vonalban, és így lehetővé teszik, hogy a 239 lyukakon a levegő eltávozhasson és ugyanakkor a homok a 239 lyukakban megmaradjon. A levegő tehát elhagyja a 203, 204 és 205 lyukakat, miközben ezek maguk homokkal töltődnek, amely homok keményedés után a 201 bevonat mechanikus kötésére szolgál. Hasonló módon formálható a felső boltozatot képező 11 grafittömbön levő 200 homokbevonat is. Ez úgy történik, hogy az alsó formaszekrényhez hasonló kialakítású boltozat egy vonalban van a 235 homokfúvócsővel, amely a boltozatban levő lyukakon keresztül homokot fúj be. A boltozatban levő lyukak megfelelnek a 223 mintában levő 228 lyukaknak. A homokbevonat fúvására szolgáló berendezés találmányunknak nem tárgya és ezért részletesen nem ismertetjük. Előnyös, ha a 200 és 201 homokbevonatot ismert, olajjal vagy nátriumszilikáttal kötött homokkeverékből állítjuk elő, azonban műanyag vagy más kötőanyag is sikerrel használható. A 211 formaszekrényminta belső 230 felülete és a boltozatminta (nem rajzolt) belső felülete sima, és ha szükséges, elválasztást megkönnyítő anyaggal vonható be, úgyhogy a minta eltávolítható anélkül, hogy a 11 és 12 grafittömbökről homok törne le. A 200 és 201 homokbevonatok elkészíthetők a 4. ábrán látható keramikus 30 és 31 bevonatokkal kapcsolatban már ismertetett 135 forgatható alakozóval is. 5 A bevonatokon kívül előnyös, ha az igénybe vett grafitfelületeket a 8. ábra szerinti 50 keréktalpüregnél és a hátsó agyfelületnél bekenjük vagy beszórjuk. Ha szükséges, vékony kenőcsréteget alkalmazhatunk a 200 és 201 homokbevo-10 naton is azért, hogy az öntvény laprészein jó felületet kapjunk. A 11 és 12 grafittömbökben visszamaradó hő szárítja a kenőcsöt, a magpépet és alakítja a 200 és 201 homokbevonatot. Az öntőforma esetleg két vagy három óráig 200 C°-on 15 hevíthető és 200 és 201 bevonatok kialakítása, a magkenőcs hatásossá tétele, a kenőcs szárítása és az öntőforma előmelegítése céljából. Az ismertetettekből látható, hogy találmányunk célja általánosan használható olyan eljárás 20 és berendezés létesítése, amellyel öntvényeket olyan öntőformákban lehet előállítani, amelyek grafitanyaga kiválasztott helyeken szigetelő anyagú bevonattal van ellátva. Ez a szigetelő bevonat védi a grafitot az errózió ellen, és lehetővé 25 teszi, hogy irányított szilárdulás jöjjön létre a grafitnak közvetlen kitett fémrészektől kiindulva. Az irányított szilárdulás lehetőséget nyújt arra, hogy grafit öntőmintákban vékonyabb ke-30 resztmetszetű tárgyakat állíthassunk elő, és ugyanakkor az anyagkihozatal a felöntések csökkentésével jelentősen növekedjen. A kocsikerekek gyártásánál jelentős előnyt hoz a kocsikerekek eddiginél vékonyabb keresztmetszettel való 35 előállítása, azoknál a kocsikerekeknél, amiknél a kerék laprészén egy meghatározott mértékű hajlékonyságot kívánunk meg. Mint az előzőkben említettük, találmányunk nem korlátozódik csupán acél öntésére. Kocsike-40 rekekhez való tipikus acélban 1,20% vagy annál kevesebb szén, 0,60—0,85% mangán, 0,05%-nál kevesebb foszfor, 0,05%-nál kevesebb kén, 0,15%-nál több szilícium van és a többi lényegében tiszta vas, némi különleges ötvözőtől elte-45 kintve. Az előzőkből látható, hogy a tűzálló bevonatnak nagyon sok előnyös tulajdonsága van. így védi a grafitot mind az erróziós hatásoktól, azaz mechanikus berágódástól, mind magától a fém-50 tői, amely az öntőüstből kerül a formaüregbe, vagy a meleg öntvénytől, amely szilárdulás után az öntvény zsugorodása folyamán a grafit felülettel szemben mozog. A bevonat jelentősen véSi a grafitfelületeket a gyors hőgradiensektől is, kü-55 lönösen az öntőüreg laprészénél és ezáltal a grafit megmunkálással való felújítása hosszabb üzemidő után válik csak szükségessé. Mint említettük, találmányunk nem korlátozódik csupán kerekek öntésére. Találmányunk nem 60 korlátozódik sem a kerekek meghatározott egyes alakjaira, sem a bevonatok olyan különleges alakjaira, amiket az előző példaképpeni kivitelekkel kapcsolatban ismertettünk. A kerekek önthetők különböző alakban, amelyeknek lapré-65 sze és a peremrésze is különböző vastagságú lehet,