155541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidroimidazol-2-on-származékok előállítására
155541 és valamely karbonsav, pj. ecetsav vegyes anhidridjével hajthatjuk végre, A nitrálás egyik különösen előnyös kiviteli módja értelmében úgy járhatunk el, hogy az 1-helyzetben 5-(helyettesitetlen)-tiazolil-2-gyököt hordozó 3^R-2-oxo-tetrahidroimidazol salétromsavval képezett addíciós sóját állítjuk elő és ezt valamely savas szerrel kezeljük. A salétromsavval képezett addíciós só pl. olymódon állítható elő, hogy az 1-helyzetben egy 5-(helyettesítetlen)-tiazolil-2-gyököt hordozó 3-R-2-oxo-tetrahidro-imidazolt salétromsav, előnyösen tömény salétromsav kis feleslegével kezeljük, valamely erre alkalmas oldószer, pl. ecetsav jelenlétében. E nitrálási mód esetén savas szerként elsősorban ásványi savak különösen kénsav (előnyösen tömény alakban) alkalmazhatók. A salétromsavas addíciós só átalakítását előnyösen a szobahőfoknál magasabb, célszerűen 40 C° és 100 C° közötti, pl. 60—80 C° hőmérsékleten folytathatjuk le. A kívánt terméket önmagukban ismert módszerekkel különíthetjük el, pl. olymódon, hogy a reakcióelegyet jégre vagy jeges vízbe öntjük; ilymódon igen tiszta alakban kapjuk a terméket. Az említett reakciókat a szokásos módon, hígítószerek, kondenzálószerek és/vagy katalizátorok alkalmazásával vagy ezek nélkül, a szobahőfoknál alacsonyabb hőmérsékleten, szobahőfokon vagy felemelt hőmérsékleten, közönséges vagy megnövelt nyomás alatt és/vagy közömbös gázlégkörben folytathatjuk le. A találmány kiterjed az eljárás oly kiviteli módjaira is, amelyek során valamely, az eljárás egyik lépésében közbenső termékként nyerhető vegyületből indulunk ki és csak a végtermékig még hátralevő reakciólépéseket folytatjuk le, vagy valamely kiindulóanyagot az adott reakciókörülmények között hozunk létre. A találmány szerinti eljárás kiindulóanyagai ismert vegyületek vagy önmagukban ismert módszerekkel állíthatók elő. Célszerűen oly kiindulóanyagokat alkalmazunk, amelyekből a fentebb különösen előnyöseknek mondott végtermékekhez juthatunk. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek pl. valamely enterális, parenterális vagy helyi alkalmazásra szolgáló győgyszer-vivőanyaggal kombináltan elkészített gyógyszerkészítmények alakjában kerülhetnek gyógyászati alkalmazásra. Ilyen gyógyszer-vivőanyagként a hatóanyagokkal reakcióba nem lépő szilárd vagy folyékony szerves vagy szervetlen anyagok, mint pl. víz, zselatin, koleszterin, tejcukor, keményítő, magnéziumsztearát, talkum, növényi olajok, benzilalkoholok, gumi, polialkilén-glikolok, vazelin és más ismert vivőanyagok jöhetnek tekintetbe. A gyógyszerkészítmények pl. tabletta, drazsé, kenőcs, krém vagy folyékony alakban oldat, szuszpenzió vagy emulzió alakjában készíthetők el. E készítmények adott esetben sterilizálhatok és/ 5 vagy segédanyagokat, mint tartósító-, stabilizáló-, nedvesítő- vagy emulgálószerkezet az ozmózisos nyomás befolyásolására alkalmas sókat vagy pufferanyagokat is tartalmazhatnák. Adhatunk az ilyen készítményekhez még további gyógyászati 10 szempontból értékes anyagokat is. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek az állatgyógyászatban is alkalmazhatók, a szokásos takarmány-anyagokkal vagy vi-15 vőanyagokkal készített állatgyógyászati készítmények alakjában, továbbá felhasználhatók e vegyületek takarmány-adalékként is az állatok felnevelése során. A találmány szerinti eljárást közelebbről az 20 alábbi példák szemléltetik. E példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa 25 4,0 g l-[tiazolil-(2)]-2-oxo-3-metil-tetrahidroimidazolt 20 ml tömény kénsavban oldunk és az oldathoz 1,6 g tömény salétromsavat adunk. Az elegyet szobahőfokon 4 óra hosszat keverjük, majd jégre öntjük. Csapadék képződik, ezt le-30 szűrjük és acetonnal mossuk. Az így kapott (II) képletű 1 - [5-nitr otiazolil-(2)]~2-oxo-3-metil-tetrahidroimidazol 239—241°-on olvad. A kiindulóanyagként felhasználásra kerü-35 lő l-[tiazolil-(2)]-2-oxo-3-metil-tetrahidroimidazol az alábbi módon állítható elő: 15,0 g 2-aminotiazolt 150 ml forrásban levő éterben oldunk és az oldathoz lassan hozzácsepegtetünk 16,0 g ß-kloretil-izocianatot. Az ele-40 gyet állni hagyjuk; e közben kikristályosodik a N1-tiazolil-(2)-N 2 -ß-kloretil-karbamid. Ez a vegyület etanolból történő átkristályósítás után 142—143°-on olvad. 45 10 g N 1-tiazolil-(2)-N 2 -ß-kloretil-karbamidot 300 ml vízben 4 óra hosszat forralunk. Az ennek során képződött csapadékot leszűrjük és dimetilformamid-metanól elegyből átkristályosítjuk. Ilymódon 1- [tiazolil-(2)]-2-oxo-tetrahidr oimidazolt 50 kapunk, 209—210°-on olvadó színtelen kristályok alakjában. 10,0 g l-[tiazolil-(2)]-2-oxo-tetrahidroimidazolt hozzáadunk 1,5 g nátriumhidrid 100 ml toluollal 55 készített szuszpenziójához. Az elegyet 1 óra hoszszat hevítjük 80° hőmérsékleten keverés közben. Ugyancsak ezen a hőmérsékleten lassan hozzáadunk 8,0 g dimetilszulfátot. A reakcióelegyet további 4 óra hosszat hevítjük 80"-on, majd szo-60 bahőfokra hűtjük le és szűrjük. A szüredéket csökkentett nyomás alatt bepároljuk és a maradékot metanolból átkristályosítjuk. Ilymódon 128—130°-on olvadó kristályok alakjában kapjuk az l-[tiazolil-(2)]-2-oxo-3-metil-tetrahidro-65 imidazolt.
