155537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxazolidin-származékok előállítására

155537 3 4 Ha R' képviseli az izopropilamincsoportot a (VI) általános képletben, akkor X helyén első­sorban egy reakcióképesen észterezett hidroxil­esoport, mint különösen egy erős szerves vagy szervetlen savval, pl. halogénhidrogénsavval, mint klór-, bróm- vagy jódhidrogénsavval, vagy pedig egy szulfonsavval, pl. arilszulfonsavval, mint p-toluolszulfonsavval észterezett hidroxil­csoport állhat. A találmány szerinti eljárás egy másik kivi­teli módja esetében olymódon járhatunk el, hogy egy (VII) általános képletű sav észterét, amid­ját, halogenidjét vagy anhidridjét — e képlet­ben Z és Zi oxigén- vagy kénatomot képvisel, R jelentése megegyezik a fenti meghatározás sze­rintivel, Y pedig szabad hidroxilcsoportot vagy karbonsavészterek esetében reakcióképesen ész­terezett hidroxilcsoportot (pl. a fenti csoportok valamelyikét, különösen pedig halogénatomot) képvisel — intramolekuláris kondenzációnak vetjük alá. Észterként különösen alkil-, mint metil-, etil­vagy fenilésztert alkalmazhatunk; a halogenid elsősorban klorid vagy bromid lehet, az amid pedig különösen difenilamid, míg az anhidrid elsősorban vegyes, pl. valamely rövidszénláncú karbonsavval, elsősorban ecetsavval képezett an­hidrid lehet. A fenti reakciók a szokásos módon folytat­hatók le, előnyösen melegítéssel, oldószerek al­kalmazásával vagy anélkül és adott esetben kon­denzálószer hozzáadása mellett. A találmány szerinti új vegyületek előállítá­sának egy további lehetséges módja esetében olymódon járunk el, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (VIII) általános képletű vegyületbe — ahol R és Z jelentése megegyezik a fenti meg­határozás szerintivel — egy izopropilgyököt vi­szünk be. Ez a reakció is a szokásos módon, első­sorban az izopropanol valamely reakcióképes származékával, mint reakcióképes észterével, pl. a fentemlítettek valamelyikével, elsősorban a halogeníddel való reagáltatás útján folytatható le. A (VIII) általános képletű vegyületet előnyö­sen fémsó, mint alkáli-, pl. nátrium- vagy ká­liumsó alakjában alkalmazzuk, vagy pedig egy ilyen só képzésére képes kondenzálószer jelenlé­tében dolgozunk. Előállíthatjuk továbbá a találmány szerinti új vegyületeket olymódon is, hogy valamely 3-izo­propil-5-(Z'-metil)-2-oxazolidinont vagy -oxazoli­dintiont — ahol Z' reakcióképesen észterezett hidroxilcsoportot, mint a fentemlített észtercso­portot valamelyikét, különösen pedig halogén­atomot, elsősorban klóratomot képvisel — vala­mely o-(R-CH2-0)-fenollal — ahol R jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — reagáltatunk. Ez a reakció is a szokásos módon, előnyösen valamely bázisos kondenzálószer, kü­lönösen valamely, a fenollal sót képező vegyü­let, mint alkálialkoholát jelenlétében vagy elő­zetesen képezett fenol-fémsó, pl. -alkálisó alkal­mazásával folytatható le. Előállíhatók továbbá a találmány szerinti új vegyületek olymódon is, hogy valamely, a csa­tolt rajz szerinti (IX) általános képletű vegyü­letbe — ahol Z elentése megegyezik a fenti meg­határozás szerintivel — a -CH2-R gyököt bevisz­szük, ami pl. egy R-CH2-Z' általános képletű vegyülettel — ahol R jelentése megyezik a fenti meghatározás szerintivel, Z' pedig reakcióképe­sen észterezett hidroxilcsoportot képvisel — való reagáltatás útján történhet. Reakcióképesen észterezett hidroxilcsoportként Z' helyén pl. a fentemlített észter-gyökök vala­melyike, elsősorban halogén-, pl. klór- vagy brómatom állhat. Előnyösen valamely fémsó, pl. alkálisó alakjában alkalmazzuk a (IX) általános képletű vegyületet, vagy pedig valamely ilyen só képzésére alkalmas kondenzálószer jelenlété­ben dolgozunk. A találmány szerinti eljárás kiindulóanyagai ismert vegyületek, vagy önmagukban ismert módszerekkel könnyen előállíthatók. A találmány köre kiterjed az eljárás oly ki­viteli módjaira is, amelyek esetében valamely, az eljárás bármely lépésében közbenső termék­ként nyerhető vegyületből indulunk ki és csak a végtermékig még hátralevő reakciólépéseket folytatjuk le, vagy az eljárást annak valamely lépésében megszakítjuk, vagy a kiindulóanya­gokat az adott reakciókörülmények között, „in situ" hozzuk létre, vagy pedig a reakcióban résztvevő anyagokat sóik alakjában alkalmaz­zuk. Eljárhatunk így pl. olymódon, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (X) általános képletnek megfelelő vegyületet egy (XI) általános képletű vegyülettel — e képletekben R jelentése meg­egyezik a fenti meghatározás szerintivel, Xi és X2, ill. Yi és Y2 pedig oly csoportokat képvisel­nek, amelyek egymással oxigén-híd, ill. a (XII) képletű híd képzése közben reakcióba lépnek — reagáltatunk. Kiindulhatunk pl. oly vegyületekből, amelyek­ben Yi és Y2 egyike izopropilamino-csoportot, másika pedig az izopropilamino-csoportra kicse­rélhető gyököt, pl. a fentemlítettek közül egyet képvisel, X2 egy a fentemlítettek szerint étere­zett vagy észterezett hidroxilcsoportot vagy pe­dig aminocsoportot, Xi pedig szabad hidroxil­csoportot jelent, vagy ha X2 helyén egy étere­zett hidroxilcsoport áll, akkor Xi egy reakció­képesen észterezett hidroxilcsoportot is képvi­selhet. Xi és Yi együtt egy oxigénatomot is kép­viselhetnek olyan esetekben, amikor a (XI) álta­lános képletű vegyületben Y2 helyén izopropil­amino-csoport, X2 helyén pedig észterezett vagy éterezett hidroxilcsoport áll, vagy pedig amikor a (XII) általános képletű vegyület belső anhid­rid vagy izopropil-izocianát, ill. -izotiocianát alakjában van jelen. Alkalmazhatjuk a (XII) ál­talános képletű vegyületet izopropil-izocianát vagy -izotiocianát alakjában olykor is, amikor a (XI) általános képletű vegyületben Xi helyén szabad hidroxilcsoport, Yi helyén pedig reakció­képesen észterezett hidroxilcsoport áll. Az olyan (I) általános képletű vegyületek elő­állítása esetén, amelyekben Z helyén kénatom áll, olymódon is eljárhatunk, hogy egy oly (X) 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom