155522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjesztett italok kezelésére alkalmas adszorpciós anyag előállítására

mintánál, beleértve a vakpróbát is, a megfigyelési időtartam eltelte után még mindig 15 EBC-egység feletti zavarosodás mutatkozott, így ezek az értékek pontosan nem mérhetők. Az üledéktérfogat az 1. példa szerinti adszorpciós anyag alkalmazása esetén a kísérlet végén 0,7%. A 3. példa szerint előállított adszorpciós anyagnál 1,1%. Az üledéktérfogat nátriumbentonit esetében 4,5%. A többi adszorpciós anyagok üledéktérfogata az említettekhez képest lényegesen kisebb. A megfigyelési időtartam végén az összes mintát lecentrifugáljuk. A derített sört palackokba töltjük és 3 napon keresztül 40 C°-on, 1 napon keresztül pedig olvadó jégben tartjuk. Ezután a hidegzavarosodást mérjük. A kapott adatokat az alábbi táblázatban összefoglaljuk. Táblázat Adszorpciós anyag Hidegzavarosodás (EBC-egységekben) Kalciumbentonit Nátriumbentonit Kovasavgél 1. példa szerinti 3. példa szerinti Kontroll 7. példa: szuszpenzió szuszpenzió 11,5 1,8 12,0 2,4 2,2 15 felett 155522 10 hosszat 150 C°-on szárítjuk. Ilymódon 34,3%-os szárazanyagtartalmat nyerünk. Az anyag hidrogénfluoridos feltárásával 85%-os össz-SiCVtartalom határozható meg. 5 A szűrőlepény egy részét hidraulikus gyümölcsprés segítségével kipréseljük, így a szárazanyagtartalom 51%-ra emelhető. A 34,3% szárazanyagtartalmú szűrőlepényből 1 óra hosszat tartó rázogatással megfelelő vízmennyiség alkal-10 mázasával 10% szilárdanyagtartalmú szuszpenziót készítünk. A szuszpenzió egy részét ezután további 15 percig háztartási keverőgéppel kezeljük. Két analóg kísérletet végzünk a nagymértékben kipréselt szűrőlepénnyel is. Ezenkívül a 15 150 C°-on szárított anyagot finomra őröljük és abból szintén 10%-os szuszpenziót készítünk. A fenti módon előállított 5 db szuszpenzióból 3,75—3,75 ml mennyiséget 500—500 ml szűrt, azonban hidegstabilitás céljából tovább nem ke-20 zeit világos sörhöz pipettázunk. Egy liter sörre számítva ilymódon 0,75 g szilárd anyagot adagolunk. A palackokat összerázzuk és két napon keresztül 0 C°-on állni hagyjuk. Végül a palackok tartalmát centrifugáljuk és a centrifugált 25 anyagot palackokba letöltjük. A palackokat 3 napon keresztül 40 G°-on, végül 24 óra hosszat olvadó jégben tároljuk. A tárolás közben fellépő hidegzavarosodást nefelométerrel mérjük. A fenti kísérletet három különböző sörgyárból származó 30 3 különfajta sörrel megismételjük. A kapott a következő táblázatban foglaljuk Ebben a példában az adszorpciós anyag nagynyomáson történő préselését ismertetjük. Ha a találmány szerinti adszorpciós anyagot laboratóriumban nuccson mossuk és leszívatjuk, 35 vagy ezeket a műveleteket nagyüzemi méretben szűrőprésen végezzük, akkor minden esetben 30—40% szárazanyagtartalmú, képlékeny agyagszerű pasztát kapunk. Ilyen anyag alkalmazása azonban a csomagolásnál és kezelésnél, mérés- 40 nél és szállításnál is a költségeket növeli. Ezeket a hátrányokat azáltal lehet részben kiküszöbölni, hogy a nedves pasztát száraz, indifferens töltőanyagokkal, pl. kovafölddel vagy hasonlóképpen adszorbeáló tulajdonságokkal rendelkező 45 poralakú anyagokkal, pl. aktívszénnel, kovasavgéllel, derítőfölddel stb. összekeverjük. Az adszorpciós anyag további víztelenítésére nyílik lehetőség, ha magas nyomás alkalmazásával, pl. hidraulikus prés segítségével a nedves 50 adszorpciós anyagot víztelenítjük. Ezzel a módszerrel a szárazanyagtartalmat kb. 55%-ra lehet megemelni. A kipréselt anyag külsőleg száraznak láts2Ódik, szilárd fogású és durvább részecskékre aprítható. Ha a kipréselt adszorpciós anyagot 55 vízbe, sörbe vagy borba visszük be, akkor ismét szuszpenziót kapunk. A szuszpenzió képzése keverőberendezés alkalmazásával meggyorsítható. Az adszorpciós hatás mértékét a szilárd anyag kipréselt állapota nem befolyásolja. Ezt a tapasz- 60 talatot az alábbi kísérlettel bizonyítjuk: Moosburgi bányákból származó montmorillonit-agyagot (kalciumbentonit) az 1. példa szerint savasán feltárunk, lenuccsolunk és savmentesre mosunk. A szűrőlepény egy részét 24 óra 65 eredményeket össze: Táblázat / Hidegzavarosodás (EBC-egységekben) 2. sz. sör 3. sz. sör összerázott szűrőlepény 4,4 6,0 3,2 kevert szűrőlepény 5,1 5,2 2,5 összerázottt préslepény 5,3 6,6 3,0 kevert préslepény 4,8 5,6 2,6 szárított, őrölt és kevert szűrőlepény 15 felett 15 felett 7,9 A táblázatból megállapítható az, hogy a minták mindenkor kb. azonos hidegzavarosodást mutatnak, attól függetlenül, hogy az adszorpciós anyagot extrém nyomáson préseltük vagy préseletlen állapotban használtuk. A kapott értékek a kísérleti módszer által elérhető hibahatáron belül mozognak. A keverővel történő kezelés a táblázat alapján feleslegesnek látszik. Az adszorpciós anyag szárítása azonban a nedves állapotban mutatkozó fehérjestabilizáló hatást kifejezetten csökkenti. 8. példa: Az alábbi példában azt szemléltetjük, hogy az adszorpciós anyag szárazanyagtartalmának növelése szempontjából préselés helyett szárítási lehetőség is fennáll. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a savasán aktivált montmorillonit-ásvány duzzadt rács-