155522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjesztett italok kezelésére alkalmas adszorpciós anyag előállítására

155522 ványi anyagok több-kevesebb járulékos adalékanyagot, szennyezést tartalmaznak, ezek jelenléte mind bor, mind sör kezelésénél rendkívül kedvezőtlen és ezidáig a szennyeződések kiküszöbölése sem sikerült. A fentiek alapján a savasán aktivált derítőföldek felhasználása lenne a legkedvezőbb. Ilyen termékek sörkezelésnél való felhasználását már az előbb említett német szabadalmi leírás is ismertette. Savasán aktivált derítőföldeken olyan termékeket értünk, amelyeket montmorillonitásványokból savas feltárással lehet előállítani. A savas feltárás után az ásványt mossák, végül szárítják és a kívánalmaktól függően többé-kevésbé finomra őrlik. Az így kezelt derítőföld nem duzzad, tehát az erjesztett italból szűrés útján pl. kovafölddel együtt eltávolítható. Ülepítés esetén viszonylag tömör üledék képződik, amely kevés veszteséget okoz. Sörkezelésnél való felhasználása, ahol főként az adszorpciós hatás szelektivitása lényeges, a derítőföld a bentonittermékekhez képest azzal az előnnyel rendelkezik, hogy szelektívebben adszorbeál. A savas derítőföld a savakkal végzett feltárás folytán messzemenően mentes a vízoldható vegyületektől. Hátránya azonban abban van, hogy adszorpciós összhatása rendkívül csekély és így a savas derítőföldek nem váltak be az erjesztett italok feldolgozásánál. A találmány feladata savasán aktivált, duzzadó rácsot tartalmazó szilikátos rétegásványok, célszerűen montmorin-ásványok, pl. montmorillonit vagy hektorit bázisú olyan adszorpciós anyag felkutatása, amely az ismert adszorpciós anyagokhoz képest erjesztett italoknál történő felhasználás során kedvezőbb adszorpciós hatással rendelkezik. Azt találtuk, hogy erjesztett italok, főként sör kezelésére alkalmas adszorpciós anyag állítható elő savasán aktivált, duzzadó rácsot tartalmazó szilikátos rétegásványokból, célszerűen montmorin-ásványokból, pl. montmorillonitból vagy hektoritból, ha a felsorolt anyagokat a találmány szerint duzzadt állapotban savasán aktiváljuk, a savasán feltárt ásványt pedig mosás és préselés után a duzzadt rácsszerkezet fenntartásával felhasználjuk. Meglepő módon arra a felismerésre jutottunk, hogy az ismert adszorpciós anyagok felhasználásánál jelentkező hátrányok elkerülhetők, ha az adszorpciós anyagot a találmány szerinti eljárással kezeljük. A savasán aktivált, ismert módon előállított derítőföldek csekély adszorpciós hatása feltehetően arra vezethető vissza, hogy a savval előkezelt derítőföldek finoman elporított vagy szemcsés formában alakítják át, ezelőtt pedig nyilvánvalóan megszárítják. Tapasztalataink szerint az ásvány hevítése, illetve 800 C°-ig terjedő pörkölése az adszorpciós hatékonyságot negatív irányban befolyásolja. Az ismert bentonitokkal szemben a találmány szerinti előállított adszorpciós anyag előnye egyrészt szelektívebb hatása, másrész egyszerű eltávolítása, pl. a sörből. A savasán aktivált derítőföldekhez képest, mint már: korábban említettük, az adszorpciós hatás szintén lényeges módon növelhető. A találmány szerinti adszorpciós anyagok egyszerű kezelhetőségük mellett kiváló stabilizáló 5 hatást fejtenek ki. Rövid kezelési idő után a sörből szűréssel eltávolíthatók, tehát a sör.iszapoló szűrőkön való szűrésével lehetővé válik a felhasználásuk. Ha azonban a hozzáadott adszorpciós anyagot ülepítéssel kívánjuk elérni, akkor 10 is a felső folyadékfázis kitűnő derülést mutat, az adszorpciós anyag gyorsan kiülepszik és a tömör üledék folytán csekély veszteséggel kell számolni. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli 15 módja szerint különösen hatékony adszorpciós anyagok állíthatók elő, ha a rétegásványok savas kezelése előtt végzett előduzzasztást a duzzasztást kedvezően befolyásoló anyagok jelenlétében folytatjuk le. 20 A találmány szerinti savasán aktivált bentonit-készítmények előállításánál a kiindulóanyagot ásványi savval forraljuk, a beadagolt savmennyiséget pedig az előállítás egyéb körülményeitől, főként a melegítési időtartam, hőmér-25 séklet és nyomás tényezőktől függően szabályozzuk. A találmány szerinti eljárás egyik változata szerint a savasán feltárt ásványhoz mosás és préselés után valamely összecsomósodást gátló töltő-30 anyagot, pl. kovaföldet, cellulózport vagy kicsapott kovasavat keverünk. Ebből az az előny adódik, hogy a savasán feltárt ásvány az erjesztett italban könnyebben és gyorsabban eloszlatható. Így a további kezelés is egyszerűsíthető. 35 Előnyösnek bizonyult az is, ha töltőanyagként más adszorpciós anyagokat keverünk a kiindulóanyaghoz. Ilyen töltőanyagként említjük pl. a szárított derítőföldet, kovasav-xerogélt vagy alumíniumoxidot. 40 A beadagolt töltőanyag 10—40 súlyszázaléknyi mennyiségben a kipréselt, feltárt anyagra számítva már megfelelő hatást fejt ki. Az adalékanyagokkal előállított termék nem csomósodik, így vízben, borban vagy sörben minden nehéz-45 ség nélkül szuszpendálható. A találmány szerinti eljárás egy további kiviteli változata szerint az adszorpciós anyagot olyan savas kezelésnek vetjük alá, amelynek során — az analízis céljából 130 C°-on végzett 50 szárítás után — 0,3—0,8, célszerűen 0,4—0,7 ml/g pórustérfogat alakul ki. Az adszorpciós anyag nem kristályos kovasavtartalma 35—70% között legyen, mimellett az utóbbi értékek erősen függnek a kiindulóanyágtól, a kiinduló-55 anyagban levő járulékos szennyezésektől, vagyis a nem montmorin-csoportba tartozó ásványok mennyiségétől. Az adszorpciós anyag összes Si02-tartalma (hidrogénfluoriddal történő elfüstölés útján való meghatározással) célszerűen 80— 60 90% között legyen. A savasán feltárt ásvány előállítása jelentős módon meggyorsítható, ha a savon kívül fluorvegyületeket, mint pl. szilíciumfluorhidrogénsavat és/vagy annak sóit és/vagy hidrogénfluo-65 ridot és/vagy annak sóit adagolunk. A beada-