155522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjesztett italok kezelésére alkalmas adszorpciós anyag előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. VI. 20. (BA—1955) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1966. XII. 12. Közzététel napja: 1968. VIII. 27. Megjelent: 1969. IX. 01. 155522 * l -í3 * Szabadalmi osztály: 6 d Nemzetközi osztály: C 12 h Decimái osztályozás: Feltaláló: Dr. Raible Kari söripari mérnök, Gräfelfing, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Aktiengesellschaft für Brauerei-Industrie, Basel, Svájc Eljárás erjesztett italok kezelésére alkalmas adszorpciós anyag előállítására A találmány olyan adszorpciós anyagra és annak előállítására vonatkozik, amely alkoholos italok, főként sör, bor és rizspálinka (száki) fehérjestabilizálására alkalmas A 682 788. sz. német szabadalmi leírásból montmorillonit-jellegű alumíniumszilikátok alkalmazása sörcefre vagy sör kezelésére ismeretessé vált. A kezelést egyszerű hozzátétellel vagy a fenti anyagokon történő szűréssel végzik. Eszerint tehát derítőföldet vagy montmorillonittípusú, savval, illetve feliszapolással előkezelt derítőföldet finoman elporított vagy szemcsés formában sörcefre vagy sör kezelésére használnak. Előnyösnek találták a montmorillonit-típusú derítőföHek használatát, amelyet előzetesen hevítésnek, illetve 800 C°-ig terjedő pörkölésnek vetettek alá. A fenti szabadalmi leírásból ismeretessé vált továbbá a megnevezett típusú derítőföldnek és önmagában ismert más adszorpciós anyagoknak együttes használata is. A gyakorlati sörkezelésnél elsősorban az erősen duzzadó nátriumbentonitok felhasználása terjedt el. Ezeknek hátránya az, hogy a sörből nem kellő szelektivitással távolítják el a fehérjét és így zavarosodások képződhetnek. Sőt 100 g/hl feletti mennyiségben történő bentonitadagolásnál a sörből olyan fehérjét is eltávolítanak, amely a habtartósság és teljesízűség szempontjából alapvetően fontos és így sörben való megtartása fontos követelmény. Emellett néhány esetben a sör színe is világosabbá válik, valamint egyéb ízváltozások is felléphetnek. A nátriumbentonit további hátrányának tekinthető, hogy a sörből szűréssel nem távolítható 5 el, mivel a sörben finomdiszperz módon szétoszlik. Ennekfolytán többnapos ülepítési idő szükséges. A bentonitos üledék eltávolításánál pedig jelentős sörveszteség következik be. A veszteség mértéke 100 g/hl adagnál az alkalmazott 10 sörnek kb. 3%-a, míg 200 g/hl adagnál mintegy 6%, A kisebb duzzadóképesség miatt valamivel kedvezőbbek a kalciumbentonitok. Ezek alkalmazásánál a sörkezelésnél nem tapasztalhatók a 15 felsorolt hiányosságok, azonban hatásuk is csekélyebb. Ez az oka annak, hogy a kalciumbentonitok csak igen szerény mértékben terjedtek el a sörfőző iparban. A bor fehérje stabilizálására is az erősen duz-20 zadó nátriumbentonitok bizonyultak a legalkalmasabbnak. Németországban azonban használatuk nincs engedélyezve. Egyébként sem előnyös felhasználásuk, mivel a borban levő sókkal ioncsereakcióba lépnek és így a borhamu analízis-25 értékét meghamisítják. Az említett okok miatt csak a kalciumbentonit felhasználása van engedélyezve. A kalciumbentonit azonban a nátriumbentonithoz képest, kisebb hatékonyságú. A nátrium- és kalciumbentonit felhasználásá-30 nál további hátránynak számít, hogy ezek az ás-155522
