155430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált guanil-formamidinek előállítására

155430 3 35, 3599 (1900), Ber. 313, 1447 (1888) és J. Am. Cheni. Soc. 316, 211 (1906) alapján történhet] általaiban oldószerben, többnyire annak forrpontján történő reagáltatása, amely jó termeléssel szolgáltatja az (I) képletű vegyületeket. 5 Célszerűen a formamidin-származlék sósavas sóját használjuk alapanyagként, így a kapott termék is sósavas só lesz, amely jó termeléssel tisztítható. A (VII) általános képletű N-szubsztituált- 10 -azometinlMD-, ill. S-alkil-izo-(tio)^karbamidokat ugyancsak a találmány szerint (VIII) általános képletű aminokkal reagáltaltva már alacsony hőmérsékleten a kívánt (I) képletű termékhez jutunk. A (VII) képletű vegyületek 15 szintézise megvalósítható i(II) képletű fonmimino-alkiléterek és O-, ill. S-alkil-izo^(tio)-Ikarfoamidok általaiban poláros oldószerben alacsony hőmérsékleten végrehajtott reakciójával, amelynek során a (VII) képletű vegyületek ki- 20 váló termeléssel állíthatóik elő. A (IX) általános képletű vegyületeiknek (VIII) általános képletű aminokkal alacsony hőimérsékleten vezetett reakciója ugyancsak az (I) képletű vegyületeiket eredményezi. A (IX) ál- 25 talános képlettel jellemzett nitrozo-guanil-íormaimidin származékok előállíthatók nitrozo-guanidin [J. Am. Chem. Soc, 59, 2113 (1937)] és i(II) képletű formimino-allkil^éterek, célszerűen alacsony hőmérsékleten végrehajtott reak- 30 dójával, miközben a (IX) képletű termékek nagy tisztaságban keletkeznek. A reakciót oldószerben lelhet optimálisan végrehajtani, amikor a melléktériméfc-képződés teljesen kizárt. Ujabb, találmány szerinti szintézis-lehetőség 35 a (X) képletű aminők és az egyébként ismert módon előállítható [J. Am. Chem. Soc, 59, 2113 (1937)] (XI) képletű N-nitro-N'-szubsztituált-guanidinefe reakciója, amelyet célszerűen alacsony hőmérsékleten, oldószerben hajtunk vég- 40 re. Egyes eseteikben 50—70 C° a hőmérsékleti optimum. A reaktió a kísérő gázfejlődés miatt igen jól követhető és így nem jelenthet különösebb nehézséget a végpont megállapítása. Az (I) képletű termékek elkülönítése ez eset- J5 ben is bázis, ill. sóik formájában tetszés szerint hajtható végre. Végül ugyancsak alkalmazható a találmány szerint az (I) képletű vegyületeik előállítására (X) képletű aminők és (XII) képletű N-szubsz- 50 tituálitHN'-lfonmil-guanidinefc reakciója. [Ez utóbbi kiindulási anyagok Ber., 43, 3587 (1910) szerint állíthatóik elő.] Az említett amin-formilguanidin reaktíó általában a Schiff-házis képzés szabályai szerint hajitható végre, vagyis 55 az ekivimoláris mennyiségű reakaió-fcoimponenseket apoMros oldószerben forraljuk, miközben a kondenzáció melléktermékeként keletkező vizet a szerves oldószerrel azeotrop elegyként ledesztilláljuk. A víz lsdesztillálása egyben a 60 reakció végét is jelzi. A kapott elegyből a kívánt (I) képletű termékek ismert módon különíthetők el. A találmány szerinti szintézisekben keletkező termékeknek a felhasználás szempontjából sok 65 esetiben célszerű, ásványi vagy szerves savakkal, sóit képezni. A találmány szerinti módon előállított (I) képletű vegyületeit, ileitive sóját önmagáiban, vagy más biológiailag hatásos vagy/és hatásfokozásra alkalmas szeyrel, vagy szerekkel társítva a gyógyszerkészítésben szokásos vivő-, és segédanyagok felhasználásával gyógyszerré alakíthatjuk át. Az előállított vegyületek, virusztatikus hatásúak, de az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok tanúsága szerint egyes baktériumokra és gombáikra is már kis koncén tradóikban hatásosak. Különösen jó eredményekét mutattak az Influenza PR8 és Parainifluenza I. vírusok, illetve a Gnaim-pozitíiv coecusok, nem spórás, ill. aerob-spórás baktériumiéleségek ellen, egyes vegyületek pedig előnyös vérnyomásemelő hatásúnak bizonyultak. A vegyületek nagyrésze egyúttal értékes közibenső terrnék gyógyászatilag h&tásos vegyületek, előállításária. Eljárásunkat az alábbi példákon mutatjuk be, anélkül azonban, hogy a találmány szerinti eljárást csupán a közölt példákra korlátoznánk' 1. 9,55 g (0,1 mól) guanidin-sósavas sóból nátriumetiláttal 5'0 ml etanolban felszabadított guanidin-bázist toluolos oldatba viszünk át, úgy, hogy az etanol-toluol azeotrop elegyet ledesztilláljuk, majd beadagolunk 18,36 g (0,1 mól) N->(p-MÓ!rfenil)4formÍ!minoetilétert és az elegyet 35 C°-on tartjuk néhány órán át. A kivált csapadékot szűrjük,. A kapott N-(p-klórfsnil)-N'-guaniMormiarnidin olvadáspontja 265—267 C° (bomlás közben). A bázist ekvivalens mennyiségű sósavat tartalmazó szerves oldószerben monohidroklorid sóvá alakítjuk. Op.: 260 C°. 2. 18,4© (0,1 mól) N-i(5-któr-2^piridilHormiiminoétiléltert 50 ml etanolban feloldunk és becsepegtetjük 18,56 g (0,1 mól) o-tolilguanidin hidroklorid 60 ml etanolos oldatába, majd a kapott realkcióelegyet néhány órán át 40—45 C°-on tartjuk. Jeges vízzel 10 C°-ra hűtve az N^ÍS-klór-a^piridiiy-íN'-iío-toli^-guanil-ifommamidin hidroklorid kikristályosodik. Op.: 116— 117 C°. 3. 18,52 g N-íaHnaftilJ-formimino-metilétert 6,49 g (0,111 mól) guanidinnel 70 ml etanolban reagáltatunk 50 C°-on, majd 5 C°-on tarltjuk néhány órán át. A kikristályosodó N-Xa-naftil)-N%guanil-íforimiamidint szűrjük. Op.: 179— 180 C°. 4. 136,15 g (1 mól) N-(4-1

piridil)-formimino-nietilétert 59,07 g (1 mól) guanidinnel reagáltatunk az 1. példáiban leírt módon. A kapott N-(4-pi'ridil)^N'-guanil-formamidiin olvadáspontja 174—11,76 C°. 5. 145,16 g (1 mól) N-kaiflbeto'XMform.iirnino-etilétert és 185,6 g (1 mól) o-tolilguanidin hidrokloridot a 2. példában leírt .módon reagáltatunk. A termék N-karbetoxi-(o-tolil-guanil)-azometin hidiroklorid. Op.: 98—100 C°. 6. 179,22 g (1 mól) NH(p-anizil)^formiminoetilétert 62,02 ,g (1,05 mól) guanidinnel reagáltatunk a 3. példa leírása szerint. A Kapott 2