155365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 16.511 R. P. antibiotikum és összetevői előállítására

155365 29 30 egyensúlyról gondoskodnak, ilyenek az alkalies földalkálikloridok és -szulfátok. Végül egyesek a Streptomyces mikroorganizmusok anyagcserefolyamataira hatnak aktiválóként: ezek a cink, kobalt, vas, réz és mangán sói. A tenyésztés kezdetén a fermentációs közeg pH-jának 6,0 és 7,8, előnyösen 6,5 és 7,5 között kell lennie. A fermentáció optimális hőmérséklete 25—28 C°, de kielégítő termelést kapunk 23 és 35 C° között is. A fermentáció levegőellátása elég széles határok között változhat. Azt találtuk azonban, hogy a táptalaj minden literére 0,2—2 1 levegő percenként különösen előnyös. A legnagyobb antibiotikumhozamot a tenyésztés 3—7. napján érjük el, az idő lényegében az alkalmazott táptalajtól függ. Az előbbiekből következik, hogy Streptomyces hygrosoopicus var. tepidalitus vagy Streptomyces lavendulae 22 097 vagy 2:2; 408 törzsek 16 511 R. P. antibiotikum termesztése céljából való tenyésztésének általános körülményei meglehetősen nagy mértékben változhatnak, és képesek az adott körülményekhez alkalmazkodni. A 16 511 R. P. antibiotikum a fermentációs léből különféle módszerekkel izolálható. A 16 511 R. P. antibiotikum közvetlenül extrahálható a fermentációs léből legalább 3 szénatomos alifás alkoholokkal, etilacetáttal, klórozott szénhidrogénekkel, nevezetesen metilénkloriddal 2 és 9 pH között. Ügy is eljárhatunk, hogy a fermentációs lét 6 pH fölött és előnyösen 9,5 pH körül megszűrjük, és az antibiotikumot tartalmazó szűredéket egy vízzel nem elegyedő oldószerrel, mint például legalább 3 szénatomos alifás alkohollal, etil- vagy amilacetáttal, metilizobutilketonnal, egy klórozott szénhidrogénnel, például kloroformmal, diklóretánnal, vagy előnyösen metilénkloriddal extraháljuk. A szűredékben oldott antibiotikumot anionos ioncserélő gyantán adszorbeáltathatjuk, majd a gyantáról egy olyan vizes-alkoholos oldattal eluálhatjuk, amely elektrolitként az eiuálószer minden literjére 5—50 g hidrogénkloridot, nátriumkloridot, ammóniumkloridot, káliumkloridot, kalciumkloridot és/vagy magnéziumkloridot tartalmaz. A kapott eluátumot csökkentett nyomás alatt bepároljuk, majd egy vízzel nem elegyedő oldószerrel extraháljuk. A nyers antibiotikum a fenti oldatokból csökkentett nyomág alatt való bepárlással, majd egy nem oldó vagy rosszul oldó folyadékkal, mint például 6—8 szénatomos alifás szénhidrogénnel, ciklohexánnal, etiléterrel való kiesapással különíthető el. Ezután a 16 511 R. P. a következő módszerek szerint tisztítható: A nyersterméket szelektíven feloldjuk etilacétátban vagy metilénkloridban, majd megszűrjük. A nyers antibiotikum etilacetátos, legalább 3 szénatomos folyékony alkoholos, klórozott szénhidrogénes vagy ezek elegyével készült oldatát aktív szénnel kezeljük, majd megszűrjük. Az antibiotikum alkoholos, ketonos, klórozott szénhidrogénes vagy etilacetátos oldatát egy adszorbensen, mint például alumíniumoxidon, kovasavgélen vagy aktív kovasavon kromatografáljuk, majd ugyanazzal az oldószerrel eluáljuk. Az antibiotikum 9 pH-ra beállított vizes oldatát anionos ioncserélő gyantával kezeljük, majd a gyantát 1% nátriumkloridot tartalmazó 8 :2 térfogatarányú metanöl-víz elegygyel eluáljuk. Az antibiotikum 9 pH-ra beállított vizes oldatát vízzel nem elegyedő oldószerrel, mint például etilacetáttal vagy metilénkloriddal extraháljuk. Nyilvánvaló, hogy a felsorolt módszereket tetszés szerinti sorrendben egymás után alkalmazhatjuk, vagy többször megismételhetjük a gyártás szükséglete szerint, hogy a tervezett alkalmazásra megfelelő alakban kapjuk a 16 511 R. P. antibiotikumot. A 18 051 R. P. antibiotikum 16 511 R. P.-ből kapható az elválasztás hagyományos módszerei szerint: Szelektív extrákció alkalmas módszerekkel, e célra különösen jól használható metilénklorid és foszfát-puíffer keveréke 9 pH-nál, vagy metilénklorid, ciklóhexán és foszfát-puff er (M/15) 8:2: 10 térfoga tar ányú keveréke 9 pH-nál. A 16 5:11 R. P. oldatának kromatografálása különféle adszorbensekkel: eőlnyösen puffer-oldatokkal impregnált kovasavgélt használunk különféle koncentrációkkal és 3 és 9, előnyösen 4 és 6 közötti pH-nál. A 16 511 R. P. leköthető az adszorbensen akár az adszorbensnek és az antibiotikum metanolos oldatának alapos összekeverésével és az így kapott zagynak a megszárításával, akár az antibiotikum például etilacetátos oldatának a kromatografáló oszlopon való átbocsátásával. Ezután a kromatogrammot egy oldószer, például etilacetát segítségével előhívjuk. A következő példák szemléltetik a találmány gyakorlati megvalósítását anélkül, hogy annak terjedelmét korlátoznák. A továbbiakban az aktiválást biológiai úton diffúziós módszerrel, Bacillus cereusnak mikroorganizmusként való alkalmazásával és összehasonlításra standardként egy tiszta 16 511 R. P. mintának a felhasználásával meghatározva közöljük. Ezt az aktivitást a szilárd termékek mg-jára, illetve az oldatok ml-ére vonatkoztatott egységekben fejezzük ki. Az egység (E) a terméknek az a legkisebb mennyisége, amely egy ml alkalmas táptalajban oldva meghatározott körülmények között megakadályozza Streptococcus faecalis ATCC 8043 tenyészését. 1. példa: Egy 170 l-es fermentáló tartályba 'betöltjük a következő táptalajt. pepton 1200 g húskivonat 600 g glukóz 1200 g agar 120 g vízvezetéki vízzel kiegészítve 110 l-re 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 15