155365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 16.511 R. P. antibiotikum és összetevői előállítására

155365 27 28 A 2. táblázatban összefoglaltuk a S. laven­dulae 22 097 és S. lavendulae 22 408 törzseknek az egymáshoz igen hasonló morfológiai saját­ságait. Az eddig megfigyelt leglényegesebb kü­lönbség e két törzs között az, hogy az S. laven­dulae 22 408 képes a xilozt és arabinózt haszno­sítani, az S. lavendulae 22 097 ellenben erre képtelen. A két új törzs tenyésztési jellegzetességeit és biokémiai tulajdonságait a Streptomyces tör­zsek vizsgálatára használatos táptalajokban ta­nulmányoztuk, az agaros táptalajokan a tenyé­szeteket ferde agáron megvalósítva. Az észlelé­seket a 2. tátolázatban közöljük, egyéb jelzés híján ezek 3—4 hét alatt 26 C°-on inkubált, jó fejlődési állapotban levő tenyészetekre vonat­koznak. Az alkalmazott táptalajok egy részét S. A. Waksman-nak „The Actinomycetes" cí­mű könyve (Waltham, Mass, 1950) 193—197. ol­dalán található előírások szerint készítettük, ebben az esetben ,,W" jelzéssel és a „The Acti­nomycetes" könyvben található számukkal van­nak jelezve. Az egyéb táptalajokat a következő utalásokkal jelöltük meg, illetve a következő összetételűek: ref. A K. L. Jones, J. Bacteriology 57, 142 (1949) ref. B W 23 előírás 2% agárral kiegészítve ref. C T. G. Pridham stb.: „Hickey and Tres­ner's Agar", Antibiotics Annual 1956— 1957, 947—953. oldal ref. D T. G. Pridham stb.: „Yeast Extract Agar", Antibiotics Annual, 1956—1957, 947-^953. oldal ref. E W. E. Grundy stb., Antibiotics and Chem. 2, 400 (1952) ref. F S. A. Waksman: „The Actinomycetes" 2. kötet, 333. oldal, 42. sz. (Baltimore, 1961) ref. G 0,5% pepton, 0,3% húskivonat, 0,5% tiro­zin, 2% agar ref. H W. E. Grundy stb.: Antibiotics and Chem. 2, 401 (1952) ref. I T. G. Pridham stb.: Inorganic Salts-Strach Agar, Antibiotics Annual 1956—1957, 947^953. oldal ref. J megfelel a Wl előírásnak, de a 30 sza­charózt 15 g glukózzal helyettesítettük ref. K megfelel a Wl előírásnak, de a 30 g szacharózt 15 g glicerinnel helyettesítet­tük ref. L „sima zselatin" készült a „Manual of Methods for Pure Culture Study of Bacteria" szerint Soc. Amer. Bacterilo­gists, Geneva, N. Y. II50—18 ref. M megfelel a WIS előírásnak, de a szacha­rózt részben a folyadékba merített kis szűrőpapírcsíkokkal helyettesítettük ref. N Kénhidrogén termelésének, tanulmányo­zására ajánlott közeg: H. D. Tresner és F. Danga: J. Bacterology 76, 239^244 (1958) ref. O T. G. Pridham és D. Gottlieb: J. Bacte­riology 56, 107-^114 (1948) A 16 511 R. P. antibiotikum előállításának az a lényege, hogy Streptomyces hygroscopicus var. tepidalitus DS 21 336-ot, Strep-tomyces la­vendulae 22 097-et, Streptomyoes lavendulae 2:2 4018-at vagy mutánsaikat alkalmas táptalajon és alkalmas körülmények között tenyésztjük, majd a tenyésztés közben képződött antibiotiku­mot elválasztjuk. Ezek a Streptomyces törzsek bármilyen fe­lületi vagy alámerült aerob tenyésztési mód­szerrel tenyészthetők, de az utóbbiak alkal­masabbnak bizonyulnak. Erre a célra a fermen­tációs iparban ma használatos különféle típusú készülékeket alkalmazzuk. A műveletek végrehajtására igen alkalmas a következő sorrend: Streptomyces hygroscopicus var. tepidalitus vagy Streptomyces lavendulae 22 097 vagy 22 408 I tenyészet agáron I tenyészet rázott lombikban \ oltó tenyészet fermentorban I termelő tenyészet fermentorban A fermentációs közegnek szükségszerűen tar­talmaznia kell egy szénforrást és egy nitrogén­forrást, amelyek alkalmasak a mikroorganiz­mus táplálására, ásványi anyagokat, és adott esetben növekedési faktorokat, mindezek az anyagok jól meghatározott termékek vagy komplex keverékek alakjában lehetnek, például különféle eredetű biológiai termékek formájá­ban. Hasznosítható szénforrásként felhasználhatók szénhidrátok, mint például glukóz, dextrinek, keményítő, szacharóz vagy melasz (S. hygros­oopicus) vagy egyéb rokon szerves anyagok, például glicerin, vagy bizonyos szerves savak, például tejsav, citromsav, borkősav. Bizonyos állati vagy növényi eredetű olajok, mint pél­dául disznózsír-olaj vagy szójaolaj előnyösen helyettesítheti vagy kiegészítheti ezeket a kü­lönféle szénhidrátokat. Az alkalmas hasznosítható nitrogénforrások rendkívül változatosak. Ezek lehetnek igen egy­szerű kémiai vegyületek, mint a nitrátok, szer­vetlen és szerves ammóniumsók, karbamid, sav­amidok, bevihetjük továbbá a nitrogént anion alakjában tartalmazó komplex anyagokként is, ilyenek a kazein, laktalbumin, siker, és hidro­lizátumaik, szójaliszt, földimogyoró, halak, hús­kivonatok, élesztőkivonat, szeszmoslék, kukori­calekvár stb. A szervetlen (ásványi) adalékok közül egye­seknek puffer- vagy semlegesítő hatásuk lehet, ilyenek például az alkáli- vagy földalkálifosz­fátok és a kalcium- és magnéziumkarbonát. Mások a Streptomyces törzsek fejlődéséhez és az antibiotikum kialakításához szükséges ion-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom