155303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív piperidinek előállítására

3 ben R aciloxi-, szabad vagy acilezett amino-csoportot, diazo^csoportot vagy fémkarboxilát-gyököt jelent, az R szubsztituenst hidroxil-csoporttá, ill. halogénatommá átalakító szerrel kezelünk, vagy 5 c) valamely (5) általános képletű optikailag aktív 1-vinil-difemlmetil-piperidinre sósavat addicionálunk, vagy d) valamely (1) általános képletű optikailag aktív N-atomon helyettesítetlen difeníknetil- io -piperidint etilénoxiddal vagy az etilénglikol valamely reakcióképes észterével reagáltatunk, vagy e) valamely (1) általános képletű optikailag aktív l-(/Miidroxi- vagy halogénetil)-difenilme- 15 til-piperidint, amely a gyűrűben és/vagy az etil-láncban legalább egy karbamil-csoportot tartalmaz, redukciónak vetjük alá és a karbamil-csoportot metilénimino-csoporttá alakítjuk át, vagy 20 f) valamely (6) általános képletű optikailag aktív 1 -karboxi-etil-difenilmetilpiperidinnek vagy ennek valamely észterének karboxil-csoportját alkalmas redukálószerek segítségével hidroxiimetil-csoporttá redukáljuk, 25 és, adott esetben valamely így kapott (1) általános képletű optikailag aktív lH(/J-hidroxi-etil)-difenilmetil-piperidint a megfelelő /?-halogénetil-vegyületté átalakítunk és/vagy valamely kapott optikailag aktív sót a megfelelő 30 bázissá vagy egy más sóvá átalakítunk, vagy egy optikailag aktív bázist sóvá átalakítunk. Az optikailag aktív sóképző savakkal való reakció során a következő savakkal nyert antipódok értékesék: d-borkősav, 1-almasav, 1-man- sr> dulasav, d-kámforszulfonsav, d-a-brómkámfor-JT-szulfonsav, Ukininsav, dJ6,i6'-dinítro-difénsav, vagy a megfelelő enantiomérek. A diasztereomer sókat különböző fizikai-kémiai tulajdonságuk alapján pl. frakcionált kris- 40 tályosítással elválasztjuk. Az elválasztás egyik megfelelő kiviteli változata abban áll, hogy valamely (1) általános képletű racém l-</?-hidroxivagy halogénetil)-difenilmetil-piperidint a közömbösítéshez szükséges és az elválasztásra al- 45 kalmas savmennyiség felével reagáltatjuk. Egyidejűleg félekvivalens mennyiségben valamely ásványi savat, pl. halogénhidrogénsavat, mint pl. sósavat is felhasználunk. A két sópiár között egyensúly alakul ki, mimellett az opti- 50 kailag aktív sav sói jóval kevésbé oldhatók, mint a szervetlen sók. A két diasztereomer szerves só közül a kevésbé oldható só kristályosodásra hajlamos, míg az oldatban főként az enantiomer bázis szervetlen sója marad. 55 A kinyert optikailag aktív sót a megfelelő szabad vegyületté alakíthatjuk át pl. oly módon, hogy valamely bázisos szerrel visszük reakcióba. Ilyen szerként pl. ammónia, alkálifém- 60 hidroxid, alkáliifémkarbonát vagy alkálifémalkoholát, mint nátrium- vagy káliumhidroxid, nátrium- vagy káliumkarbonát vagy valamely rövidszénláncú alkanolát, pl. inetanolát vagy etanolát vált be. A sókat valamely megfelelő ion- 65 4 cserélő segítségével is átalakíthatjuk a szabad bázissá. A kiindulási anyag hidroxil-csoporttá vagy halogénatommá átalakítható R szubsztituense pl. egy aciloxi-csoport, mint szulfoniloxi- vagy karboniloxi-csoport lehet, amelyben az acilgyök valamely fent megnevezett sav gyöke, acilgyökként azonban valamely optikailag inaktív több-^bázisú sav, pl. aromás dikarbonsav, mint ftálsav is megfelel, R továbbá szabad vagy acilezett amino-csoport, vagy diazo-esoport vagy fémíkarboxilát-csoport, ahol a fématom ezüst, higany vagy kálium lehet. Olyan kiindulóanyagok R aciloxi-csoportját, amelyben R pl. alifás vagy aromás szulfonil-csoportot, mint metán-, etán-, benzol- vagy p-toluolszulfoniloxi-csoportot jelent, valamely vizes bázissal, pl. fémhidroxidokkal, mint nátriumhidroxiddal vagy káliumhidroxiddal hidroxil-csoporttá alakíthatjuk át. A hidroxil-csoportot azonban amino-csoportot tartalmazó kiindulóanyagból is kialakíthatjuk, ha azt salétromsavval reagáltatjuk, amikoris közbenső termékként diazovegyületek képződnek. A diazovegyületeket vizes savakkal, célszerűen katalizátorok, pl. réz(l)-sók, mint réz(I)-klorid jelenlétében reagáltatjuk. A kiindulóanyagokban levő R aminovagy acilamino-csoportot, pl. benzoilamino-csoportot halogénatommá is átalakíthatjuk, valamely nitrozilhalogenid, pl. nitrozilklorid vagy nitrozilbromid, ill. valamely foszforpentahalogenid, pl. foszforpentaklorid vagy foszforpentabromid segítségével. A kapott sókat, főként a /?-karboxietil-vegyületek ezüstsóit halogénekkel, pl. klórral vagy brómmal kezelhetjük, aimikoris széndioxid leihasadása közben a kívánt /?-halogénetil-vegyület képződik. A c) előállítási változatban említett halogénhidrogénsav-addiciós reakciót célszerűen egy Lewis-sav, mint bórtrifluorid, oinkbromid, alumíniumklorid, bizmut- vagy antimontriklorid jelenlétében végezzük. Erre a célra egyébként peroxid-, pl. benzoilperoxid is felhasználható. Az N-helyettesítetlen kiinduló vegyületek etolénoxiddal történő reakcióját előnyösen kismennyiségű víz és/vagy savak, pl. sósav jelenlétében végezzük. Az etilénglikol reakcióképes észtereiként pl. sósavas vagy szulfonsavas monoésztereket, mint sósavas, hidrogénforomidos, benzol- vagy p-toluolszul'fonsavas monoésztereket alkalmazunk. Diészterek felhasználása esetén célszerűen különböző savakkal képzett diésztereket használunk fel. így pl. etilén-dihalogenideik felhasználása esetén a reakciókópesen észterezett hidroxil-csoportot helyettesítő halogénatomnak van nagyobb atomsúlya. Ezeket a vegyületeket célszerűen kondenzálószerek, pl. szervetlen vagy szerves bázisok, mint alkálifémkarbonát vagy piridin jelenlétében reagáltatjuk az N-helyettesítetlen vegyületekkel. Az e) eljárásváltozás szerint a kiindulóanyagokban levő karbamil-csoportot pl. valamely komplex könnyűfémhidrid, pl. litiumalumíniumhidrid segítségével redukálhatjuk. 2