155196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati hatású izokinolin származékok előállítására
13 mm nyomáson 95—110 C° volt, mely metanolból •—40 C°-on kikristályosodott, ezt vákuumban szárítottuk, így 7:2 g terméket kaptunk, melynek olvadáspontja 36 C°. 32 g ily módon előállított anyagot, 60 g vas- 5 port, 2,4 g ferrokloridot, 300 ml etanol és 720 mivíz elegyét kevertettük és a forráspont hőmérsékletére melegítettük, azután lassan IV2 óra alatt 30 ml sósavat adtunk a keverékhez. A sósav teljes mennyiségének hozzáadása után 2V2 1° órán keresztül a forráspont hőmérsékletén kevertettük, majd vízgőzzel ledesztilláltuk. A desztillátumot sóval telítettük és éterrel háromszor extraháltuk. így 25 g m-etoxifenilacetont kaptunk, melynek forráspontja 1:2 Hgmm nyoma- 15 son 146—148 C°. Ezt a ketont éteres oldatban metilmagnéziumjodid feleslegével reagáltatva 2-m-etoxi-benzil-propan-:2i-olt kaptunk, ennek forráspontja 25 Hgmm nyomáson 172;—176 C°. Az 1. példában leírt eljáráshoz hasonlóan az így 20 kapott alkohol és szebacinsavnitril jégecetes oldatához koncentrált kénsav és jégecet keverékét adtuk és így l,8-hisH(6-etoxi-3,3-dimetil-3,4-dihidroizokinol-l-il)oktánt kaptunk, melyet di(hidrogén oxalát) formájában tisztítottunk, ennek 25 olvadáspontja 137—139 C°. A megfelelő bázis gyantaszerű anyag volt, melyet etilmetilketonban metiljodid feleslegével reagáltatva 1,8-bis- (6 -etoxi^2 ,3, 3-trimet il-3,4-dihi droizokinol-1 --ilium)oktán-dijodid.ot (641C64) kaptunk, ezt izo- í0 propanolból kristályosítottuk át, olvadáspont: 193—194 C°. 6. példa: • • ... 35 Az 1. példa szerinti eljárással 2-m-etoxi-benzil-propán-2-olt jégecetes oldatban adipinsavnitrillel reagáltattunk koncentrált kénsav és jégecet elegyének hozzáadásával. A keletkező 1,4--bis^(i 6-etoxi^3,3-di:metil-i3i,4-.di'Mdiroizokinol-l-il)- 40 -butánt d'i(bidrogénoxalát) alakjában tisztítottuk, amelyet metanolból kristályosítottunk át, olvadáspont: 224—226 C°. A megfelelő szabad bázis gumiszerű anyag volt, ezt etilmetilketonoldatban metiljodid feleslegével reagáltattuk. Ily 45 módon l,4-bis-(6-etoxi-2,3,3-trimetil-3,4-dihidro-izokinal-l-ilium)bután-dijodidot (672064) kaptunk, amelynek olvadáspontja 2,12—-.214 C°. 7. példa: 50 2,3-dimetoxi-benzaldeh:idet toluolos oldatban n-Jbutilamin jelenlétében nitroetánnal reagáltattunk az 5. példában leírt eljáráshoz hasonlóan. l-j (2,3-dimetoxifenil)-:2-nitroprop-, l-ént kaptunk, 55 olvadáspont 80—öl C°. Ezután ezt 2,3-dimetoxiacetonná alakítottuk át az 5. példában leírt módon, ennek forráspontja 0,5 Hgmm nyomáson 114—116 C° volt, ezt éteres oldatban metilmagnéziumjodid feleslegével reagáltatva 2-(2,3-di— 60 metoxibenzil)-propán-2^olt kaptunk, mely 0,5 Hgmm nyomáson 112—116 C°-on forrt. Ennek a karbinolnak és szebacinsavnitrilnek jégecetes oldatát koncentrált kénsav és jégecet keverékével kezeltük az 1. példában leírt módon, 1,8-bis- 65 14 ^(5,6-dimetoxi-3,3-dimetil-3,4-dihidroizokinol-l-il)-oktán keletkezett, melyet di(hidrogén oxalát) formájában tisztítottunk, olvadáspontja 130—132 C°. A bázist etilmetilketonban metiljodid feleslegével reagáltattuk, így l,8-íbis-í(5,6-dimetoxi-2r 3,:3-tri.metil-3,4-dihidroizokinol-l-:ilium)-oktán dijodidot (68:6064) kaptunk, olvadáspontja 237— 238 C°. 8. példa: 68 g m-metoxibenzaklehid, 45 g l-nitropropán és 5 ml n-butilamin keverékét 30 napig bedugaszolt lombikban szobahőfokon tartottuk. Azután a keveréket 500 ml benzolba vittük és a reakció során képződő vizet eltávolítottuk. A benzoics oldatot káliumkarbonáton szárítottuk, leszűrtük és bepároltuk, a maradékot vákuumban ledesztilláltuk és l-m-metoxifenil-i2-nitrobiut-1-ént kaptunk, melynek forrpontja 0,15 Hgmm nyomáson 100—115 C°. Metanolban —20 C°-os átkristályosítottuk, és 26 g halványsárga kristályos terméket kaptunk, melynek olvadáspontja 45—47 C°. 16 g ily módon előállított termék, 30 g vaspor, 1,2 g ferriklorid, 150 ml etanol és 364 ml víz keverékét kevertettük', és a forráspont hőmérsékletéig melegítettük, ekkor lassan egy óra alatt 15 iml koncentrált sósavat adtunk hozzá. A keveréket további 2 órán keresztül a forrás hőmérsékletén kevertettük, azután vízgőzzel desztilláltuk; a desztillátumot sóval telítettük, és éterrel háromszor extraháltuk. 1:2 g ljm-metoxi-ífenillbutal-2-on keletkezett, mely 12 Hgmm nyomáson 158 C°on forró folyadék. Ezt a ketont éteres oldatban etilmagnézium jodid feleslegével reagáltattuk, 3-m-metoxibenzilpenitán-3-olt kaptunk, amely 13 Hgmm nyomáson 154—157 C°-on forrt. 9 ml koncentrált kénsav és 9 ml jégecet keverékéhez, lassan, keverés köziben 2,75 g szeibacinsavnitrilt adtunk, a hőmérsékletet 20 C°-on tartottuk, 69 g 3Mm-imetoxi-lbenzilpentan-3-ol és 4 ml jégecet keverékét adtuk lassan, keverés köziben a reakcióelegyhez, a hőmérsékletet 60 C°-on tartottuk. Ezután 3 óráig kevertük, majd jégre öntöttük; az oldhatatlan részt éterrel eltávolítottuk és a megmaradó savas oldatot koncentrált vizes ammórma-oldattal megrúgó sí to ttuk. A levált foázisos gyantaszerű anyagot éterrel a szokott módon elkülönítettük és diperkloráttá alakítottuk át. A keletkező l,!8-bis-«(3,:3-dietil-6--4metoxw3,4-idihidro-izokJnol-l-il)-'oktán-diperklorátot aoetonos oldatból éterrel történő kicsapással tisztítottuk, így 9,5 g terméket kaptunk, melynek olvadáspontja 164—165 C° volt. 3,1 g ily móidon készült sót 20 ml metanolban oldottuk, ammónia felesleggel és 50 ml vízzel leválasztottuk a keletkező gyantaszerű bázist, melyet azután a szokásos módon éterrel különítettünk el. Etilmetilketonos oldatban metiljodid feleslegével reagáltattuk. Etanol és etilacetát keverékéből átkristályosítva 2,7 g 1,8-7
