155168. lajstromszámú szabadalom • Termikus gáztalanító és keverőelőmelegítő berendezés osztott gőzbevezetéssel
5 155168 6 3. álbra szeriinti változatnál a terek közötti nyomáskülönbséget folyadékszint alá történő gőzbevezetéssel hozzuk létre, a 4. ábra egy olyan változatot mutat, ahol a gőzelosztási pont a készülék belső terében van. Az 1. ábra szerint a folyadék gáztalamítására és melegítésére szolgáló 1,2 tereket és 3 térhatároló elem célszerűen lemez, hermetikusan választhatja el, A gáztalainításhoz és melegítéshez szükséges gőzmennyiséget a 4 gőztápvezetékről az 5,6 elosztóvezetékéken keresztiül külön-külön vezetjük az 1 ül. 2 térihez. A bét térben, egyforma nyoma; uralkodik. A gáztalanítandó és/vágy felmelegítendő folyadékot a 1)4 vezetéken át a készülék első 1 terébe vezetjük. Innen a folyadék a .16 vezetéken át jut a készülék második 2 terébe. Ez az összekötő 15 vezeték példánkban szifonként kialakított folyaidékzár, ahol a folyadék gravitációs úton átfolyik, de a két tér közti kölcsönös gőzátáramlás lehetősége ki van zárva. A készülékből!1 távozói, felmelegített és gáztalánított folyadék a 2 teret a 16 vezetéken vagy csőszerű készülék-csonkon át hagyja el. A berendezésben kiválasztott szennyező gázokat és az ezekkel áramló páragőzöket az 1 és 2 terekből külön-külön vezettük ki a 8 és 12 vezetékeken,, valaimdnt a mennyiségbeállító 11 és 13 fojtószielepekien keresztül. Ezeken a helyeken adódik a berendezés gőzveszteséige. Ennek túlnyomó' résziét a 2 térből a 8 vezetéken át távozó páragőzniennyilség teszi ki. A folyadék és gáz közötti érintkezési felültet képzéséire ill. a folyadékánam megtörésére szolgáló elemekként ez esetben a folyadéikbevezetéshez csatlakozó 9 fúvófcacsoportoit valamint a 10 lyukacsos tálcákat építettük be. Nincs akadálya azonban más hasonló célú elemek, mint rács, töltet vagy bukógát alkalmazásának, se itt, se a többi ábra szerinti kiviteli .példáknál. Az egyes terek szerepe a körvetkező: Az első 1 tér lényegében keverőelőimelegítő tér szerepét tölti be, minthogy ebben történik a felmelegítés túlnyomó része, de itt a gáztalanítás minőségére nézve még nincs követelmény. A második <2 térben viszont a gáztalanítás kívánt minőségének elérése történik meg, ezért a gáztalanító tér szerepét ez tölti be. A berendezés méretezésénél lényeges szempont, hogy a jó gáztalanítás érdekében a készülék második 2 terében még kis terhelésnél is biztosítani kell a gőz és, folyadék közötti ellenáraimot, határozott gőzsebességgel. Ugyanis a kis terhelésnél szélső esetben a második 2 térben át áramló gőzmennyáség azonos a 8 vezetéken át távozó páragőzmennyiséggel. Ugyanakkor teljes terhelésnél sem haladhat meg a gőzisebesség egy — a körülményeiktől függő — adott maximális értéket. A fenti szempontok figyelembeivételével úgy méretezendő a készülék, hogy teljes terhelésnél 5—8 C° vagy annál kisebb felmelegítés jusson a második 2 térre. Ez utóbbi követelmény betartása egyúttal minimális méretű első 1 teret is biztosít. A most tárgyalt legegyszerűbb kiviteli változatot az elkerülhetetlen gőz^veszteségelk miatt 5 legelőnyösebben egyszerűbb erőműveknél vagy kazántelepeknél alkalmazhatjuk. Egyébként az itt fellépő gőzveszteség mértéke gyakorlatilag nem haladja meg a szokásos gáztalanítckét. Ezt a kiviteli változatot ezenkívül olyan he-10 lyeken is alkalmazhatjuk, ahol a páragőzök hasznosítása új páirakondenzátoir beépítése nélkül is lehetséges, A további kiviteli változatok révén külön gőzhasznosító berendezés beépítése nélkül, a 15 gőzveszteségek gyakorlati megszüntetését érjük el azáltal1 , hogy a páragőzöket — és az ezekkel áramló szennyező gázokat — a második 2 térből az első 1 térbe átvezetjük. 20 A 2. ábra szerinti kiviteli változatnál a gőzveszteség nagymértékű csökkentésére alkalmazott páragőz átvezetést az első 1 térben uralkodó, legfeljebb néhány század atmoszférával. csökkentett nyomás biztosítja. Az itt uralkodó 25 csökkentett nyomást az e térbe Való 6 gőzfoevezetésben alkalmazott 7 fojtóefemmel hozzuk létre. Ezért a második 2 térből távozó páragőzöket és az ezekkel áramló szennyező gázokat nem .szükséges •— mint az előző változat-30 ná'l — a 8 vezetéken a szabadba vezetni, hanem közvetlenül átvezetjük az első 1 térbe. Egyéb szerkezeti részeket tekintve ez a kiviteli változat megegyezik az előzővel. A két térbe áramló gőzimennyiségek változá-35 sa a hőterhelés függvényében egymással arányos, ha a felmelegítés az első térben már megtörténik. A két térbe áramló gőzimennyiségek aránya az 5 6 8 vezetékek megfelelő ellenállásával, ill 1, fojtásával, adott esetben a 40 készülék belső ellenállásának figyelembevételével állítható be. Hasonló üzem biztosítható akkor is, ha a páragőz 8 vezeték 'keresztmetszetét annyira bő-45 vítjüfc, hogy a 3 térhatároló elem szerepe megszűnik. Ekkor a 3 térhatároló ellem elhagyható és egyúttal feleslegessé válik a folyadékátvezető 15 szifon, valamint a páragőz 8 vezeték is; azonban ez utóbbi esetben a gáztalanító 50 nem mindig képezhet közös gőzteret egy alatta lévő gyűjtő tartállyal1 , mert a tartályban — nyomásingadozáskor — fellépő kigőzölgés a gáztalanító üzemében zavarokat okozhat. A 3. ábra szerinti kiviteli változatnál a gőz-55 veszteség nagymértékű csökkentése miatt ätkaltmazott páragőz átvezetést lehetőivé tévő első 1 térbeli csökkentett nyomást itt nem fojtás, hanem az 1 térbeli 18 folyadékszint alá történő fűtőgőzbevezetés révén hozzuk létre. 60 A nyomáscsökkentésnek ez a módja a berendezés terhelésétől független, közel állandó nyomáskülönbséget ad az 1 és 2 terek között. Ezért mindig egyenletes mennyiségű „öblítő-gőz" áramlás biztosítható a 2 térben a 8 ve-65 zetéken át fellépő szívás hatására, annál is 3
