155168. lajstromszámú szabadalom • Termikus gáztalanító és keverőelőmelegítő berendezés osztott gőzbevezetéssel
7 inkább, :mert a terheléstől függetlenül — a folyadék a nagymennyiségű gőznek a folyadékrébegen való átáramoltatásával már az első 1 térben eléri a telítési hőmérsékletet. Így a második 2 tériben csak a gáztalanításit kell 5 az előírt mértékig befejezni; olyan gőzellenáram segítségével, amelynek sebessége és mennyisége tetszés szerint megválasztható és emellett egyenletes. A felsorolt körülmények a gáztalanítási folyamat szempontjából a leg- 10 kedvezőbb helyzetet jelentik. Gázta'lanítás szempontjából kedvező 'körülmény, még, hogy igen kis terhelésnél a terhelés csökkenésével először az ,1 térnek a 6 vezetéken át történő közvetlen gőzellátása szűnik meg és csak eau- 15 tán kezd csökkenni a 2 tér 5 vezetéken át történő — addig egyenletes — gőzellátása. Ez utobibi — igen kis terhelésű — állapotban az 1 tér teljes gőzszükséglietét a 8 vezetéken át kapja. A folyadékáramlást megtörő elemek ti- 20 pusa és elrendezése megegyezik az előző ábrákéval. E kiviteli változatnál a folyadék-feliszín alá történő gőzbevezetést előnyösen úgy valósítjuk meg, hogy a gőzibevezető nyílások alacso- 25 nyabban vannak min1 a í'olyadék-elvezető nyílás. Az 1 tér belsejében lévő 18 folyadékfelszín a folyadékelvezető 15 vezeték csatlakozási magasságaiban helyezkedik el. A folyadékrétegnek a gőzkiömlő nyílások feletti cél- 30 szerű vastagsága általaiban, néhány deciméter és így a folyadékréteg által létesített nyomáskülönbség néhány század atmoszféra. A berendezésiből 6 fűtőgőzvezetékibe nem szabad folyadéknak jutnia. Ezt jelen .'kiviteli 35 példánkban úgy akadályoztuk meg, hogy a S gőzvezetéknek a 18 folyadékfelszín magassága fölé nyúló 17 szakasza van. A 4. ábra olyan kiviteli változatot mutat be, amelyikben a 2 térbe 21 utóforralót is al- 40 kalmaztunk. Ennek a beépítése indokolhatja, hogy a gőzelosztási pontot a 2 tér belsejében helyezzük át. Így innen a gőz egy része a téren belül, másik része a 6 táp-gőz vezetéken áramlik tovább. 45 E példa szerinti berendezésiben a folyadékáramlást megtörő elemek az 1 térbe helyezett 9 fúvókák és a 2 térbe helyezett 19 töltet. Az ismertetett változat szerint a 2 tér mérete csökkenthető, mert az 1 tér gőzszükségletét 50 nem vezethetjük keresztül a 2 tér azon részén, amely a .20 folyadékfelszín felett van. A találmány szerinti gáztalanító készülék előnyei': 55 1. Méretcsökkenés (ezzel együtt súly- és költségcsökkenés) a szokványos gáztalanítókhoz. képest. A találmány alkalmazásával az — elvileg is — elérhető legkisebb gáztalanító méretét valósíthatjuk meg, amely méret a fo- 60 lyadék felmelegítés növelésével (gyakorlatilag nem változik^ így ez a méretcsökkenés annál hatásosabb, mennél nagyobb az elérendő folyadékhőmérséklet növekedés a gáztalanítóban. 2. Az előforduló legnagyobb mértékű folya- 65 8 dékfelmelegítések elvégzésére is alkalmas, az előző pontban leírt minimális külső méret mellett. Így a felmelegítés csökkentése céljából eddig sok esetiben alkalmazott külön hőcserélő készülék használata sem szükséges. 3. Lehetőséget ad a készülék gőzveszteségének gyakorlati megszüntetésére anélkül, hogy külön lecsapató berendezést '(párakondenzátort) kellene erre a célra alkalmazni. Szabadalmi igénypontok: 1. Különálló vagy más berendezéssel egybeépített, különösen keverőelőmelegítést is végző termikus gáztalanító berendezés, a berendezésen átáramoltatott folyadék és a bevezetett gőz legalább részbeni közvetlen érintkeztetésével, azzal jellemezve, hogy a gáztalanításra és/vagy folyadékmelegítésre szolgáló térhez vagy terekhez legalább két, a folyadéknak a berendezésben való áramlási vagy részáramlási irányát tekintve egy előbb lévő és egy hátrább lévő olyan táp-gőzt bevezető nyílás tartozik, amely nyílások szintjei között az effajta berendezésekben szokásos, önmagukban véve ismert folyadékáramlást megtörő élelmek, mint lyukacsos tálca, rács, töltet, bukógát, fúvóka közül legalább egy van és 'hogy az előbb lévő nyíláshoz legalább egy olyan táp-gőzt bevezető csatorna, előnyösen esővezetéik csatlakozik, amelynek gőzibeiépő 'csatlakozási vagy elágazási helye az említett téren vagy tereken kívül, vagy ezek olyan pontján fekszik, amelynek szintje és az előbb lévő nyílás szintje között is az előző folyadékáramlást megtörő elemek legalább egyike van. •2i. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előbb, illetve hátrább lévő táp-gőzt bevezető nyílások egymástól .térihatoló elemmel, .célszerűen lemezzel elválasztott, előbb, illetve hátrább lévő terekhez csatlakoznak, és e térhálósító elem teljesen zárt, vagy egy vagy több nyílással és/vagy csatorna átvezetéssel ellátott, s ezek közül a folyadékból kiválasztott szennyező gázokat és ezekkel áramló gőzt a hátrább lévő térből az előbb lévő térbe adott esetben átvezetők legszűkebb szabad keresztmetszete kisebb mint a hátrább lévő tér belsejáben a gőz és a folyadékból kiválasztott szennyező gázok áramlására rendelkezésre álló legszűkebb szerkezeti keresztmetszete. 3. és 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előbb lévő és a hátrább lévő tériek között áramló folyadékot legalább részben átvezető1 , a berendezésen kívül vagy belül elhelyezett, folyadékáramlásit megengedő gőzáramlást kizáró folyadékzár, például szifon van. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a berendezésnek olyan egyetlen, tere van, amelyhez kettőnél több olyan táp-gőzt bevezető nyílás és/vagy nyíláscsoport csatlakozik, • amelyek 4
