155168. lajstromszámú szabadalom • Termikus gáztalanító és keverőelőmelegítő berendezés osztott gőzbevezetéssel

3 készülék, a párakondenzátor beépítésével nyerhető vissza. Ez utóbbi módszer tehát egy további készülék beépítésével valósítható meg. A találmány célja gáztalanítók, különösen keverőelőmelegítést is végző gáztalanítók fenti hátrányainak a kiküszöbölése, de lagalább jelentős mértékű csökkentése. Ennek megfelelőien délül tűztük ki a legkisebb méretű készülékkialakításit úgy, hogy annak mérete a betáplált víz nagymértékű felimelegítése esetién se növekedjék, s amellett a gőzveszteség csökkentése, adott esetben gyakorlatilag teljes megszüntetésié legyen elérhető. Ugyanekkor az eddig kényszerűségből alkallmaziott előmelegítő illetve párakondenzátor beépítése is feleslegessé válik. Mint ismeretes, a gáztalanítás illetve keve. rőelőimelegítés kezdeti szakaszában a gáztalanítás ill. hőifokemelkedés túlnyomó része már létrejön, pl. a beváltan alkalmazott tálcás (kaszkád) berendezésben már az első tálca után. A jó gáztalanítás érdekében viszont a gőzt a folyadékkal szemben lehetőleg ellenáramban kell vezetni. E két körülmény következménye, hogy az eddig szokásos gáztalanítóknál a szükséges fűtőgáz jelentékeny hányada feleslegesen áramlik át a készülék nagyobbik, alsó részén. Ezáltal a szükségesnél lényegesen nagyobb lesz a gáztalanító hossz-és keresztiirányú mérete, nehogy a nagy gőzsebesség a folyadék belső rendezett áramlásában zavart okozzon. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ezt a nagyobbrészt felesleges gőzátáramlást a berendezésiben megszüntetjük. így gyakorlatilag a berendezés mérete a fűtőgőzmenynyiségtől, tehát a folyaidéktfelmelegítiéstől függetlenül' akkora lesz, mint minimális folyadékfelmelegítés esetén. Ennek megfelelőien a berendezés mérete adott gáztalanítási követelmények mellett csak a folyadékmennyiségtől függ. A találmány alapellve értelmében a berendezés legalább funkcionálisan két olyan térre osztható, amelyekhez a szükséges tápgőzmenynyisóget külön-külön vezetjük be, a felmelegítendő és gáztalanítandó folyadékot pedig mindkét téren keresztül1

sorban átvezetjük. A találmány alkalmazásával a folyadék áramlási irányát tekintve elől lévő térhez szükséges gőzmennyiséget — amely az összes szükségelt gőz túlnyomó részét teszi ki — nem kell átvezetni a második téren. Enne következtében a második térben — ahol a fő cél a gáztalanítás előírt minőségének elérése — tetszőlegesen kicsi gőzátáramliási keresztmetszet választható, azaz a berendezés ezen része az elvileg elérhető legkisebb mérettel készíthető. Az első tér pedig általában még ennél is jóval 'kisebb méretűre vehető, mivel itt a gáztalanítás minőségére nézve még nincs követelmény, csak a felmelegítés túlnyomó ré-4 szét kell elvégezni, ehhez pedig — mint ismeretes — viszonylag kis tér elegendő. .Lényeges szempont még a találmánynál a folyadék és a gőz közti ellenáram biztosítása 5 a berendezés második — azaz gáztalanításra szolgáló — terénél. Ezt vagy a két tér közti közvetlen gőzátáramlást megakadályozó elválasztással, vagy pedig a terek közti — legfeljebb néhány század atmoszféra-nyomáskülönb-10 seggel érjük el. Ezt a nyomáskülönbséget az egyes tereket tápláló gőzfoevezetések megfelelő ellenállásával, esetleg ugyanitt alkalmazott nyomásnöveléssel valósíthatjuk meg. A találmány értelmiében kialakított gáztala-15 nító további előnye, hogy lehetőséget ad a gőzveszteségek gyakorlati megszüntetésére, ugyani is a berendezésnek a folyadékáramlás irányában vett első terében lényegesen nagyobb lehet a szennyező gázok parciális nyomása, 'mint 20 a második tériben, azaz az első tér működőképessége jelentéktelen mennyiségű páragőiz kivezetésével is fenntartható. így, ha a páragőzöket — valamint az ezekkel áramló szenynyező gázokat <— a berendezés második teré-25 bői az elsőbe átvezetjük és csak az első térből vezetjük a szabadba, akiklar a berendezés gőzvesztesége elhanyagolható mértékűre csökken. A páragőzök ezen átvezetésére előnyös lehetőséget adhat a két tér közti fentemlített 30 nyomáskülönbség. A találmány tárgya különálló, vagy más berendezéssel egybeépített, különösen keverőelőmelegítést is végző termikus gáztalanító be-35 rendezés, a berendezésen átáramoltatott folyadék és a 'bevezetett gőz legalább részbeni közvetlen' érintkeztetésével. A találmány lényege, hogy a gáztalanításra 40 és/vagy folyadékimelegítésre szolgáló' térhez vagy terekhez legalább két, a folyadéknak a berendezésben való áramlási vagy részáramliási irányát tekintve egy elófbb lévő és egy hátrább lévő' olyan táp-gőzt bevezető nyílás 45 tartozik, amely nyílások szintjei között az efajta berendezésékben szokásos, önmagukban véve ismert folyadékáramlást megtörő elemek, mint lyukacsos tálca, rács, töltet, bukógát, fúvóka közül legalább egy van és hogy az előbb 50 lévő nyíláshoz legalább egy olyan táp-gőzt bevezető csatorna, előnyösen csővezeték csatlakozik, amelynek gőzbölépő csatlakozási vagy elágazási helye az említett téren vagy tereken kívül, vagy ezek olyan pontján fekszik, amely-55 nek szintje és az előbb lévő nyílás szintje között is az előző folyadékáramlást megtöirő elemiek legalább egyike van. A találmány részleteit a vázlatosan ábrázolt 60 kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra alapmegoldásnak tekinthető változat, elválasztott terekkel, a 2. ábra szerinti változatnál, a terek közötti nyomáskülönbséget — mellyel az ellenáratmot 65 biztosítjuk — fojtásos úton hozzrJc létre, a 2