155159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás varratnélküli csövek előállítására és forgó kovácsoló hengermű az eljárás foganatosítására
155159 3 4 tében történő megsérüléséhez vezet. Különösen ez az eset áll fenn akkor, ha nagy falvastagságú csöveket hengerelnek, amikaris a tapasztalat szerint, a kis átmérőjű tüske és az üreges buga közötti hézag nagyonnagy, úgyhogy a lyu- 5 kasztási művelet még nehezebb, és a buga végső részének anyaga még jobban károsodik. De a forgó kovácsoló hengersoroknál alkalmazott ismert, nyomólevegővel működtetett visszalökő eszköz legnagyobb hátránya, hogy a rövid kezdeti hátrafelé mozgás következtében a rákövetkező lyukasztás! ütem folyamán a visszalökő szerszám vagy légdugattyú nem jön. ki a hidraulikus lökéscsillapítóból. Mivel a lökéscsillapítóban nagy a hidraulikus súrlódás, és a légdugattyú hátsó oldalán kicsi a levegő nyomása, ez a tény korlátozza a visszalökő légdugattyú gyors előremozgását, következésképpen a visszalökő légdugattyú előre mozgásának ideje nagyobb a lyukasztási szakasz alatt, mint a normál hengerlési szakasz alatt. Ez a tény képezi a hengerlési sebesség legnagyobb korlátját. Mindezek miatt a fent említett hátrányok miatt a lyukasztási szakasz az, amely korlátozza a hengerlés sebességét amely kárt okoz a hengerekben és a munkadarabban. A találmány célja olyan eljárás létesítése varratnélküli csövek gyártására, amelynél az üreges testet rászorítjuk a tüskére, mielőtt az üreges testet először beillesztenénk a forgó kovácsoló hengerek közé, és az üreges testet önműködően visszahúzzuk a forgó kovácsoló hengerek közül, miután folyamatosan ütközött a hengereken a kezdő- vagy lyukasztó-művelet során, azáltal, hogy a tüskét legalább annyira húzzuk vissza, hogy a visszalökődugattyút a lökéscsillapítóból visszahúzzuk és az üreges testet hengerlési helyzetbe hozzuk, éppen mielőtt a hengerek működő részének ütközőipontjai egymással szemben állnak, visszatérítve a tüskét a visszalökő rendszer alkalmazásával, és a tüske mozgását a hengerek forgó mozgásával szinkronban szabályozzuk. iCélszerűen a testnek legalább egy részét szorosan a tüskére szorítjuk úgy, hogy a test megragadja a tüskét, mielőtt a test a forgó kovácsoló hengerekbe bekerül. Az üreges test rásajtolása vagy a falvastagság csökkenése nélkül, vagy a falvastagság csökkenésével együtt történik. Az üreges test szorítása a tüskére gyakran azt jelenti, hogy az üreges testet a tüskére süllyesztjük, és az üreges testet általában üreges bugaként említjük, bár a találmány szerinti eljárásnál alkalmazott üreges testnek nem kell mindig bugának, sem körkeresztmetszetűnek lennie. A varratnélküli csövek lehetnek pl. kör vagy sokszög (négyszög) keresztmetszetűek. Azáltal, hogy az üreges testet rászorítjuk a tüskére, úgyhogy megragadja a tüskét, az üreges test a tüskéhez rögzített maradhat a légnyomásos visszalökőrúd és a tüske ide-oda mozgása során, és akkor amikor az üreges testet kb. 9<0°-kal elforgatjuk, úgyhogy a művelet sebességét megnövelhetjük, pl. 40 vagy 25 cm-es csövek esetén, a tüske sebessége egészen 5 m/ sec-ig nőhet, még akkor is, ha a mozgó részek súlya, beleértve a tüskét és a bugát, 7—8 tonna. A tüske és buga mozgását lassíthatjuk, ha gyors Lökéscsillapítót alkalmazunk a buga csúszása nélkül. Ily módon egészen 70—90 ford/perc hengerlési sebességek alkalmazhatók a fent említett méretek esetén, anélkül, hogy a buga csúszása a tüskén a pontosság rovására. menne. Az üreges test megfogása a tüskén megakadályozza, hogy az üreges test elülső vége megsérüljön és a hengerlési hornyok szegélyei megsérüljenek, különösen amikor vastagfalú üreges testeket hengerlünk. A tüskére rásajtolt üreges test minimális hossza különböző tényezőktől függ, úgy mint a művelet kívánt sebességétől, a buga deformálási mértékétől a rászorítás folyamán, a buga eicsavarodásától és görbültségétől, (ami arra vezet, hogy a buga más pontoknál szorosan kapcsolódik a tüskével), de célszerűen az üreges test hosszának legalább 2i l 5 0 / (r át rá kell szorítani a tüskére, hogy megmarkolja a tüskét. Az üreges testnek egész kis mozgása a tüskén megengedhető a lyukasztási szakasz alatt, de ezt a mozgást olyan kismértékűre kell korlátozni, amilyenre csak lehet. A test elülső végrészét rászorítjuk a tüskére, és ennek az elülső végrésznek külső szűkülete van az üreges test elülső vége irányában, pl. az elülső testrészt kiképezhetjük lényegileg kúposán elkeskenyedően. Ilyen rászorító műveletet kontúralakító présgéppel végezhetünk. Avégből, hogy az elülső végrészt rászorítsuk és leszűkítsük, változatként kérek vagy sokszögű hornyos hengereket is alkalmazhatunk, amelyeknek tengelye a tüske tengelyére merőleges síkban van. Pl. alkalmazhatunk két vágy négyhengeres hengerállványt kör vagy sokszög keresztmetszetű hornyokkal, amely esetben az elülső vágrész oldalnézetben kissé ikonkávan görbül. Az üreges test elülső végének a tüskére történő rászorításának változataként a hengerlő tüskét beszoríthatjuk az üreges testbe, az elülső vég előzőleg elkészített furatával, amely kisebb, mint a tüske átmérője (pl. a külső átmérő csökkentése üresjáratú hengerek alkalmazásával) és ez képezi a fémtest szilárd megfogását a tüskén. A test hátsó végrészét is a tűskére lehet szorítani, és ennek a végrésznek külső szűkülete lehet a test hátsó végének irányában. Ennek az elkészítésénél az az előny, hogy közel az egész üreges testet a forgó kovácsoló hengerek között hengereljük, így a hátsó vég veszteségeit az üreges test súlyának pl. 6%-áról 2%rára csökkentjük. A hátsó végrész külseje konkáv görbületet mutat oldalnézetben. Az üreges test csak egy részének a tüskére történő rászorításának. változataként lényegében az üreges test egész hosszát rá kell szorítani a tüskére azáltal, hogy az üreges testet hornyolt hengerek között mozgatjuk, mielőtt beilleszte-15 20 25 SO 5 40 45 50 55 60 2
