155159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás varratnélküli csövek előállítására és forgó kovácsoló hengermű az eljárás foganatosítására

5 nénk a forgó kovácsoló hengersorba, anélkül, hogy a falvastagságot lényegileg csökkentenénk, vagy mialatt az üreges testet a tüskén megnyújtjuk (pl. egy, vagy két, vagy több hengeráLlásban pl. a 46'9®6/64 sz. angol szabadalmi leírás 7. vagy 10. ábráján ábrázolt hengerműben a tüskén levő vállak nélkül.) Szükség esetén sokszögű hornyolt (pl. négyszögletesen hornyolt) hengereket is alkalmazhatunk avégből, hogy az üreges testet a sokszögű tüskére rászorítsuk. Ha lényegében az üreges test teljes hosszát rásajtoljuk a tüskére, az üreges test jól megragadja a tüskét a hengerlés ide-oda való mozgása során. Ennek következtében az üreges test a hengerlés során a hengerlés irányában meg tud nyúlni úgy, hogy az üreges test és a tüskehordó között hagyott hézag lehetővé teszi, hogy az üreges testet tökéletesen kihengereljük lehúzógyűrű alkalmazása nélkül, és így a lényeges hátsó végveszteségeket kiküszöböljük. A találmány szerinti eljárásnál a tüskét kenni kell, mielőtt az üreges testbe beillesztjük, célszerűen megkeményedő anyaggal, amelynek olvadáspontja 1'50—l'SO C° és dermedéspontja 60—il'OO C°. 0,5—•! mm vastag rétegben alacsony hőmérsékleten kenjük, hogy védjük a tüskét a túl nagy hővezetéstől és a hengerlési kopástól. Általában grafitot keverünk a megkeményedő anyaghoz, és ezenkívül megfelelő keverékek még a grafit és a kátrány, grafit-bitumen keverékeik, vagy más egyenértékű kenőanyag-keverékek, amelyek hozzátapadnak a tüskefelülethez. A forgó kovácsoló hengermű tartalmazhat automatikus eszközöket avégből, hogy az üreges testet előre meghatározott szöggel forgassuk, pl. 90°-kal, a visszalökő eszköznek a hengerek forgómozgásával szinkronban szabályozott mozgása mellett. A visszalökődugattyú automatikus visszahúzása a pl. hidraulikus csúszás belépése mögött (a lökéscsillapítóba) lehetővé teszi, hogy a viszszalökő rúd gyorsan visszatérjen 0 helyzetébe a hengerek új ütközésének vagy összekapcsolásának megkezdéséhez. Mihelyt a visszalökődugattyút a fékező lökéscsillapítóból visszahúztuk, a dugattyú gyorsan előrefelé mozoghat annak következtében, hogy a nyomés a dugattyú hátsó oldalán megnőtt és ez csökkentheti az előrefelé mozgáshoz szükséges időt és növelheti a hengerlés sebességét. A visszalökő dugattyú visszahúzó mozgását és a forgó kovácsoló hengerek hézagába való belökését sűrített levegő vagy gáznyomással végezhetjük, amelyet robbanékony keverék kellő időben történő elégetése létesít. így az adagolókocsi kettős működésű visszalökő dugattyúja a működő hengerek felé mozog, és hátrafelé ki a fékező lökéscsillapítóból (kimozdítva ezáltal az üreges testet a hengerekkel való kapcsolatból) nagynyomású gáz hatása vagy működése következtében, amely- nyomást a gáz, folyadék, 6 vagy szilárd anyag robbanása létesít. Ahelyett, hogy drága, nagynyomású levegőt vezetnénk különösen nagy sebességgel a visszalökő dugattyú elé, hogy azt kihúzza a lökéscsillapítóból, 5 és ahelyett, hogy összenyomnánk a már összenyomott levegőt a lághengerben a kompresszió veszélyes fokára a visszalökő pisztoly mögött, a hengerek hengerlési ütésével már amúgyis vékonyfalú csövön, amely esetleg nem állna ellen 10 ezeknek az ütközéseknek, levegő-oxigén és gázfolyékony-szilárd robbanékony keveréket vezetünk be és kellő időben robbantjuk, hogy a visszalökőrúd, a tüske és az üreges test előre és hátra mozgását létrehozzuk a hengerek mű-15 ködő pontjainak forgómozgásával szinkronban. A tüskére az üreges test hátsó vége és a tüsketar tóhoz egy vagy több rugóval csatlakoztatott lehúzógyűrű elülső vége közé vékony, fémből készült gyűrűs tárcsát helyezhetünk el, 20 amely a tüskét a forgó kovácsoló hengerműben tartja avégből, hogy csökkentse azt a lehetőséget, hogy az üreges test hátsó vége behatoljon bármelyik nyílásba az üreges test mögött (pl. a lehúzó nyílásába). 25 Az ismert forgó kovácsoló hengerművek hátránya, hogy amikor a hengerlő tüskét a tüsketartóban rögzítjük akár kézzel, akár mechanikusan, ez időrabló és megbízhatatlan, és hogy a tüske, amlyet minden hengerlő művelethez cse"° rélünk, belülről nem hűtött. Mindmáig szokás vagy olyan tüskéket használni, amelyeknek nincsen belső hűtése, és ekkor a tüskét mindenegyes , hengerlési ciklus után cserélik, vagy pedig egyetlen belülről hű-35 tött tüskét alkalmaznak. Az első változatnál sok tüskére van szükség, hogy minden tüskét kielégítően hosszú ideig tudjanak hűteni, és ezenfelül még a tüske felületi hőmérséklete eléri egészen a 600 C°-ot, úgy hogy szerkezeti hibák és hő által bekövetkező repedések jöhetnek létre. A másik változat szerint a tüskét helytállóan rögzítik a tüsketartóban, és lazán illesztik be az üreges testibe a hengerlés tengelye mentén, ily módon az adagolókocsit kettős lökettel kell visszahúzni és előrelökni, ami sok folyadékot és időt igényel. A találmány szerinti eljárásnál sorozatos tüskéket rögzítünk be és oldunk ki a tüsketartó-50 ból. Mmdkét művelet megkönnyíthető, ha a tüskének axiális furata van a hátsó végrészben. Avégből, hogy a tüskét a tüsketartóba rögzítsük, a tüske hátsó végrésze kapcsolódik a tüsketartóval a tüske keresztirányú mozgása által, 55 és a tüskét a tüsketartóba a tüsketartón lévő tengelyirányban 'mozgatható tag segítségével rögzítjük, amelyet előre mozgatunk az említett furatban, és a tüskét úgy oldjuk ki a tüsketartóból a hengerlés után, hogy kihúzzuk a ten-60 gelyirányban mozgatható tagot az említett furatból. Célszerűen a tengelyirányban mozgatható tagot folyadéknyomással mozgatjuk előrefelé, és rugónyo,mással húzzuk vissza. Ha a tüskének belső hűtővezetékei vannak, akkor a ten-65 gelyirányban mozgatható tagot az említett fu-3