155147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok vizsgálatára, valamint kapacitív mérőcella és mérőegység az eljárások fonatosítására

3 155147 4 A találmány szerinti eljárásnál akár Q-mérési, akár szuszceptancia mérési eljárást alkalma­zunk, az önmagában ismert mérőkészülék nagy­frekvenciás rezgőkörére csatolt kapacitív mérő­cellát két részre osztjuk. Ilyen módon a mérő­cella két üreget tartalmaz és a két üreghez vagy külön-külön elektródapárt rendelünk, amelyek párhuzamosam vannak kapcsolva, vagy pedig a két üreget közösen körülfogó, egyetlen elektródapárral dolgozunk. Az egyik üregbe olyan folyadékot helyezünk, amelynek ellenál­lása közel azonos azzal, amelyet méréseinknél vizsgálnunk kell, míg a másik üregbe, amely előnyösen átáramlásra berendezett cső, egy szállítórendszer segítségével, például membrá­nos vagy egyéb szivattyú útján, áramoltatjuk keresztül a folyadékot, mégpedig úgy, hogy az átáramoltatás köziben bizonyos időközökben ezen az üregen a vizsgálandó folyadék helyett csak levegőt áramoltatunk át. A mérőcella üre­geinek legalább a belső falát, a vizsgálandó fo­lyadék poláros vagy apoláros sajátságának meg­felelően, ellentétes polaritású anyaggal vonjuk be, vagy az egész mérőcellát ilyen anyagból készítjük. Ilyen módon biztosítjuk, hogy a falat az áthaladó folyadék nem nedvesíti. Ez azért szükséges, mert azt tapasztaltuk, hogy a nagy­frekvenciás tér záródása tizedmilliméteres tar­tományon belül történik az üreget képező cső­fal mellett és ennek következtében, amennyiben az üreg falát nedvesítő folyadék fedi, akkor ezen a folyadékrétegen keresztül záródnak az erővonalak, tehát a hitelesítés, amelyről a ké­sőbbiekben még részletesen fogunk szólni, nem szolgáltathatná a megfelelő hitelesítő jelet. A mérést oly módon végezzük, hogy az egyik üreget, a továbbiakban: első üreget, összehason­lító folyadékkal töltjük meg, míg a másik — a második — üregben levegő van és ebben az állapotban nullázzuk mérőberendezésünket, illetőleg beállítjuk a megfelelő szintre. Ezáltal, hogy az összehasonlító folyadék koncentrációja, illetve villamos paraméterei közel azonosak a vizsgálandó folyadék megfelelő adataival, el­érjük, hogy mérőberendezésiünk méréstartomá­nyát már eleve a megfelelő értékre állíthatjuk be és az érzékenység növelését a nagyfrekven­ciás egység után kapcsolt csővoltmérőn elvégez­hetjük. Ezek után a folyadék vizsgálata úgy történik, hogy a folyadékszállító egység segítségével a vizsgáló mérőcella második üregébe bejuttatjuk a vizsgálandó folyadékot, mire a nagyfrekven­ciás mérőműszer regisztráló egysége a megfelelő kitérést szolgáltatja. Bizonyos idő elteltével a vizsgálandó folyadék szállítását megszakítva, levegőt áramoltatunk ezen az üregen keresztül és ekkor a készüléknek eredetileg beállított nulla-értékére kellene visszatérnie. Ha a para­méterek nem változtak és a készülék null­pont] a nem vándorolt el, akkor a műszer való­ban vissza is tér erre az értékre. Ha azonban nulla^pont változás történt, akkor ezen értéktől eltérő értéket fog megjelölni a diagrammon és ezen értéktől számíthatjuk a mérési eredmény­nél létrejövő kitérést. Amint fentiekből látható, a találmány sze­rinti eljárás folyadékok vizsgálatára, például oldatok koncentráció-változásának, vagy iontar­talmú változásának galvanikus kontaktusmen­tes követésére szolgál, főleg ipari célokra és önmagában ismert nagyfrekvenciás mérőberen­dezést használ, amely speciális kapacitív mérő­cellával van ellátva és az jellemzi, hogy két üreggel és az üregekhez rendelt két párhuza­mosan kapcsolt eléktródapárral vagy egy közös elektródapárral rendelkező mérőcellája egyik — első — üregét olyan hitelesítő folyadékkal töltjük meg, amelynek ellenállása közelítően megegyezik a vizsgálandó folyadék ellenállásá­val, míg a másik — második — üreget levegő­vel töltjük, vagy rajta levegőt áramoltatunk át és a mérőberendezést ezen üzemállapotban nul­lázzuk, majd a második üregen megfelelő idő­közökben váltakozva a vizsgálandó folyadékot, illetőleg levegőt áramoltatunk át és a kapott mérési eredményt regisztráljuk. A találmány tárgyát a következőkben, rajz alapján egy példakénti mérőcella kapcsán, vala­mint több mérési példa alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra egy találmány szerinti kétüreges mérőcella elölnézete, míg a 2. ábra ugyanezen mérőcella felülnézete, a 3. ábra n/100 NaCl oldat iontalanításánaik követését mutatja, a 4. ábra pedig a víz iontalanításának köve­tésére példa. Amint az 1. és 2t ábrán látható, 1 tartón pár­huzamosan kapcsolt 2 és 2', továbbá 3 és 3' elektródok vannak rögzítve, amelyeknek gyűrű­alakú végződéseiben 4, illetőleg 5 csövek he­lyezkednek el, amelyek 6, illetőleg 7 csapok út­ján zárhatók. A mérésnél — mint azt az előző­ekben vázoltuk — az egyik, például a 4 cső állandóan ellenőrző folyadékkal van töltve, míg az 5 csövön váltakozva áramoltatjuk keresztül a vizsgálandó folyadékot, illetőleg levegőt. A találmány szerinti megoldással a nagyfrek­venciás mérőberendezések alkalmassá válnak ipari folyamatok automatikus regisztrálására és ezáltal kihasználhatjuk a nagyfrekvenciás mé­réstechnikának azt az . előnyét, hogy a mérések során biztosítjuk, hogy az elektródok nincsenek galvanikus kontaktusban a mérendő rendszer­rel és ezáltal a korrózióveszély ki van küszö­bölve. Természetesen az 1. és 2. ábrán bemutatott kapacitív mérőcella példakénti megoldás, mert kiképezhető a mérőcella például oly módon is, hogy a két üregét egy cső hosszanti irányban két részre osztott belső tere alkotja és a csövet egyetlen gyűrűalakú elektródapár fogja körül. Természetesen ilyen esetben a két üreg megfe­lelő elkülönített hozzá- és elvezetéséről gondos­kodni kell. A találmány szerinti eljárás fogana­tosítására olyan üzemi nagyfrekvenciás mérő­egységet valósíthatunk meg, amelynek egyik 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom