155147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok vizsgálatára, valamint kapacitív mérőcella és mérőegység az eljárások fonatosítására

155147 6 főrészét önmagában ismert nagyfrekvenciás oszcillometriás készülék alkotja, és találmány szerinti mérőcellával van ellátva, de a mérőoellás egysége külön mérőfejként van kiképezve és ez a mérőfej nullázó adapterrel van ellátva, míg a mérőkészülék indikáló (regisztráló) részt tartalmaz. Az alábbiakban a 3. és 4. ábrák kapcsán néhány gyakorlati példát mutatunk be, amelyet nem írójelzéses, hanem leolvasásos módszerrel vettünk fel, de ezen példák is egyértelműen mutatják a találmány szerinti eljárás és az ily módon kialakított műszer ipari alkalmazhatóságát és előnyös voltát. 1. példa: (3. ábra) Normál 100 NalGl jontalanításának nyomonkövetése Pungor féle oszcillotitrátoron. A nullázó első mérőüreglben n/100 NaCl oldatot helyeztünk, a 'második mérő-üreget pedig üresen hagytuk és 4-es érzékenységen 0 units egységre nulláztunk increasing állásban, ezt a szintet az ábrán az A pont mutatja. Ezután a második mérőüregbe desztillált vizet helyeztünk, a műszer 14,5 egységet mutatott. Ezt a szintet a B pont jelzi. A desztillált víz leengedése után a nullpont ellenőrzése befejeztével a második üregbe n/100 NaCl oldatot helyeztünk és leolvastuk a mérőműszer állását, amely a jelen esetben 28 egységet jelzett (C pont). Az n/100 NäCl oldatot DOWEX anioncserélőn engedtük át és az n/)100 NaCl oldatot ezen anioncserélőn átengedett oldattal cseréltük fel és leolvastuk ismét a műszer állását, mely jelen esetben 35 egységet mutatott, (D pont). Ezután az üreg tartalmát Varion KS kationcserélőre engedtük és az üres üreggel ellenőriztük és korrigáltuk a nulla pontot. Ezután a kationcserélőn áteresztett oldattal töltöttük meg a második mérőüreget és leolvastuk a mérőállást, amely 15,5 egység volt (E pont). Az E pont és a B pont közelsége jelzi az iontalanítás befejezését. 2. példa: (4. ábra) Víz iontalanításának nyomonlkövetése Pungorféle oszcillotitrátoron. Az oszcíllometrifcus ellenőrzéshez a REANAL Finomvegyszergyárban' kártalanított vizet és iomtalamításna kerülő vizet használtunk. Az első nullázó üregbe üzemi csapvizet öntve, a második üreget üresen hagyva 16-os érzékenységen 24 C°-on 5'0 units egységre nulláztunk. Ezt az A pont jelöli. A második mérőüregbe üzemi csapvizet öntve 52 units — B pont — egységet mutatott. Az üzemi iontalanított vizet öntve a második mérőüregbe 7 units volt a műszer állása (C vonal). Az iontalanítást sorba kapcsolt kation és anion cserélőn végeztük, amelyen az átengedett üzemi csapvíz a ciklus szám függvényében — a ciklusszám az abseissza tengelyen van felvíve — a 4. ábrán látható görbe szerint futott le. Az egyes iontalanítási ciklusok kö-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 zött levegővel telt mérőüreggel ellenőriztük a nullapontot. Az első ciklus után a mérőműszer állása 26,50 (D pont), a második ciklus után 14,00 (E pont), a harmadik és negyedik ciklus után ugyancsak 14,00 units (F és G pont) egység volt. 3. példa: Vizes ecetsav oldat koncentráció változásának nyomonkövétése. Vizes ecetsav oldat ecetsav tartalmának változása tájékoztat bennünket pirolízis lefolyásáról, melynek oszcillometrikus nyomonkövetését az ismertetett nullázási módszerrel az alábbiak szerint végeztük el: Increasing állásiban 32 érzékenységen az első mérőüregbe 30"/oros ecetsavat töltöttünk, míg a második mérőüreget üresen hagytuk és 0 units egységre nulláztuk. Utána a második mérőüregbe 30—50% közötti ecetsav tartalmú oldatokat öntöttünk és leolvastuk a műszer állásokat, melyek az alábbi táblázatban Vannak feltüntetve: Units EoetsaiV% ES% VI. 18. VI. 19. VI. 20. VI. 22. 30,65% 64 64 64,5 65 33,75% 61 60,5 61 61 39,50% 56 5(6 56,5 56,5 45,30% 49 49,5 50 50 50,75% 43 43 44 44 Az oldatok hőmérséklete 30,2 C° volt. A fenti táblázatból látható, hogy az ismertetett nullázási eljárás segítségével az ecetsav koncentráció megbízható nyomonkövétése több napon keresztül megfelelő pontossággal elvégezhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás folyadékok vizsgálatára, például oldatok koncentrációváltozásának vagy iontartalom változásának galvanikus-kontaktusmentes követésére, főleg ipari célokra, kapacitív mérőcellával rendelkező nagyfrekvenciás mérőberendezés segítségével, azzal jellemezve, hogy két üreggel és az üregekhez rendelt két párhuzamosan kapcsolt elektródapárral vagy egy közös elektródapárral rendelkező mérőcellája egyik — első — üregét olyan hitelesítő folyadékkal töltjük meg, amelynek ellenállása közelítően megegyezik a vizsgálandó folyadék ellenállásával, míg a másik •— második — üreget levegővel töltjük, vagy rajta levegőt áramoltatunk át, és a mérőberendezést ezen üzemállapotban nullázzuk, majd a második üregen megfelelő időközökben váltakozva, a vizsgálandó folyadékot ill. levegőt áramoltatunk át és a kapott mérési eredményt regisztráljuk. 3