155131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,4-benzodioxán-származékok előállítására
7 brómhidrogénsavat vagy jódhidrogénsavat alkalmazunk. A kapott termékben esetleg jelenlevő szabad hidroxil^csoportok alkilezhetők vagy acilezhetők is. Ezek a hidroxil-csopoirtok fenolos vagy alkoholos jellegűek lehetnek. Az éterezés lefolytatása céljából pl. a megfelelő alkilhalogenidekkel, alkilszulfátokkal vagy rövidszénláncú alkilészterekkel reagáltathatjuk a vegyületet, alkáli, mint nátrium- vagy káliumhidroxid ill. nátrium- vagy káliumkarbonát jelenlétében; e reakcióhoz valamely szokásos, a reakció szempontjából közömbös oldószer is alkalmazható. Az ilyen eljárás egy fontos különleges esete a fenolos hidroxilcsoportok átalakítása —O—(CH2)„—NR'R" képletű csoportokká. Ennek megfelelően a kiinduló vegyületeket pl. metil-, etil-, propil-, izopropil-, n-butil-, izóbutil-, amil- vagy izoa'milhalogenidekkel, -p-toluolszulifonátokkal vagy -szulfátokkal, 2--dialkilaminoetil- (ipl. 2^dimetilaminoetil-, 2--metiletilaminoetil-, 2-piirrolidinoetil-, 2-piperidinoetil-, 2-morfolinoetil-) vagy 3^dialkilaminopropil- (pl. 3-dimetilaminopropil-, 3-dietilaminopropil-, 3-pirrolidinopropil-, 3j piperidinopropil-, 3-morfolinopropil-) halogenidékkel vagy a megfelelő alkoholokkal reagáltathatjuk. Halogenidként kloridok, bromidok vagy jodidok alkalmazhatók. Az éterezés pl. a Williamson-szintézis módszerei szerint folytatható le, a megfelelő alkálifenolátokból kiindulva. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a szabad fenolokat a megfelelő alkoholokkal ill. helyettesített aminoalkoholokkal reagáltatjuk savas katalizátor, imint kénsav, foszforsav vagy p-toluolszulfonsav jelenlétében. A hidroxilcsoportok acilezése pl. valamely savanhidriddel vagy savhalogeniddel, pl. ecetsav-, propionsav-, vajsav-, izovajsav-, valeriánsav-, izovaleriánsav-, kapronsav-, nikotinsavvagy izonikotinsav-halogeniddel vagy -anhidrtddel való hevítés útján történhet, előnyösen valamely bázis, mint piridin vagy a megfelelő sav alkálisójának vagy pedig valamely ásványi sav, mint kénsav vagy sósav csekély mennyiségének jelenlétében. Az (I) általános képletű vegyületek i(Ri, R2 és/vagy R4 = OH vagy R 1 = RCHOH) kénsav- vagy foszforsavésztereinék előállítása céljából e vegyületeket kénsavval, foszforsawal vagy e savak valamely észterezésre alkalmas származékával reagáltathatjuk, az irodalomból ismert módszerek szerint. Eljárhatunk oly módon is, hogy a reakciót valamely oly kénsav- ill. foszforsavszármazékkal folytatjuk le, amelyben egy ill. két hidroxilcsoport védett alakban van, majd az így kapott észterből a jelenlevő védőcsoportokat hidrolitikus vagy hidrogenolitikus úton lehasítjuk. Kezelhetjük végül a kapott kénsav- ill. foszforsavésztereket valamely bázissal is, a megfelelő fiziológiailag elviselhető fémsóvá ill. ammóniumsóvá való átalakítás céljából. A védett hidroxil- és/vagy aminoesoportok hidrolízis vagy redukció útján szabadíthatók fel. a Az észterezett vagy tetrahidropiraniléter vagy benziléter .alakjában védett hidroxilcsoportok pl. bázisos, semleges vagy savas közegben hidroiizálhatók. Bázisként főleg vizes, vizes-alko-5 holos vagy alkoholos nátrium- vagy káliumhidroxid, savként pedig elsősorban sósav vagy kénsav jön tekintetve. A toenziloxiHCsoportok hidrogenolitikus úton hasíthatok le. A kapott vegyületekben esetleg jelenlevő 10 CHO— ill. CH3CO-!Csoport adott esetben önmagában ismert módon CH2 QH ill. CH3CHOH vagy OH3 ill. C2H 5 csoporttá redukálható. Így pl. a formilbenzodioxánok ül. acetil'benzodioxánok lítiumalummiumhidriddel, nátriumbór-15 hidriddel, alkoholos közegben nátriummal vagy enyhe reakciókörülmények között lefolytatott katalitikus hidrogénezéssel a megfelelő hidroximetil- ill. t(lJhidroxietil)-benzodioxánokká redukálhatok, míg a megfelelő metil- ill. etilbenzo-20 dioxánok Wol'f—Kishner-redukció vagy erélyesebb körülmények között lefolytatott katalitikus hidrogénezéssel (pl. jégecetben palládiumos aktívszénnel vagy platinával, célszerűen melegítve) nyerhetők. 25 A formil- ill. acetil-ibenzodioxánok hidrogénperoxiddal alkalikus közegben vagy pedig persavakkal (Dakin-reakció) történő oxidatív lebontás útján a megfelelő hidroxibenzodioxánokat adják. E célból a formil- ill. acetilvegyülec0 tet célszerűen vizes nátriumhidroxidoldatban oldjuk, adott esetben dimetillformamid hozzáadásával, majd 3—6%-os hidrogénperoxidot adunk hozzá és a szükséghez képest 1 perctől 48 óráig terjedő ideig állni hagyjuk a reakció-35 elegyet. Eljárhatunk végül oly módon is, hogy az (I> általános képletnek megfelelő bázisos benzodioxánokat savval reagáltatva valamely fiziológiai szempontból elfogadható addíciós sóvá ala-40 kítjuk át. E sóképzési reakcióhoz oly savakat alkalmazhatunk, amelyek fiziológiai szempontból ártalmatlan sókat adnak. Az ilyen savak példáiként szerves és szervetlen savak, pl. alifás, aliciklusos, aralifás, aromás vagy heterociklusos 45 egy- vagy tötabázisú karbonsavak vagy szulfonsavak, mint hangyasav, ecetsav, propionsav, pivalinsav, dietilecetsav, oxálsav, maionsav, borostyánkősav, pimelinsav, fumársav, maleinsav, tejsav, borkősav, almasav, aminokarbonsavak, 50 szulfaminsav, benzoesav, szalicilsav, fenilpropkvnsav, citromsav, glukonsav, aszkorbinsav, izonikotinsav, metánszulfonsav, naftalin-mono-és diszulfonsavak, kénsav, salétromsav, halogénhidrogénsavak, mint sósav, vagy brómhidro-55 génsav, foszforsavak, mint ortofoszforsav stb. említhetők. A találmány szerinti eljárással előnyösen a csatolt rajz szerinti (VIII)—i(XIII) általános képletnek megfelelő vegyületeket — e képletekben 60 R 1 , R 2 , R 3 , R 4 jelentése megegyezik a íenti meghatározás szerintivel, míg R7 hidrogénatomot, hidroxil- vagy metoxi-esoportot, vagy pedig az R4 helyettesítővel együtt metiléndioxi-csoportot, 65 It« CH3, CH 2 OH vagy CHO csoportot, 4
