155126. lajstromszámú szabadalom • Két síkba fejtett térkoordinátarendszer affin kiértékeléséhez szükséges adatokat képező analizátor
3 155126 4 mint ugyancsak a csuklóhoz kapcsolt, a fix vonalzón elcsúsztatható, a csuklótól mért, a felvevőkamera képtávolságában rögzített forgáspont körül elfordítható és a párhuzamos vonalzón az affin képtávolságba elcsúsztatható csuklóval kapcsolt további vonalzója, valamint az affin-vonalzóhoz rendelt, azon elcsúsztatható, annak síkjában merőlegesen elrendezett, a fix vonalzón rögzített vezetéktől mért, a fix vonalzón affin képtávolságban elrendezett rögzített csuklóban elcsúsztatható derékszögű vonalzója van. A találmány nagy előnye, hogy a találmány szerinti sztereoszkópikus, két síkba fejtett térkoordinátarendszer affin kiértékeléséhez szükséges adatokat' képező analizátor egyrészről egyszerűen megoldja a kétsíkbafejtést kongruens sugárnyalábokkal és igen egyszerű megoldást ad az affin kiértékeléshez is jelentősebb elhanyagolások nélkül, ezáltal a felvételek készítésével szemben tágabb lehetőségeket engedhetünk meg, mint a térbeli affin kiértékelések esetében, A központos vetítés geometriai és matematikai szabályainak ismeretében egyszerűen bizonyítható, hogy egy vízszintes síkban fekvő négyzet képe a függőleges 99-szöggel eltérő kameratengellyel készített fényképfelvételen trapéz lesz (1. ábra). A dőlés irányába menő párhuzamos egyenesek nem lesznek párhuzamosak hanem az1 iránypontban futnak össze, a dőlés irányára merőlegesen menő párhuzamosok pedig párhuzamosok maradnak (iránypontjuk a végtelenben lesz). Ez utóbbi párhuzamosok egymástól való távolságai azonban a dőlésszög és aK középpontból való távolságuk szerint változnak. Könnyen belátható és bizonyítható, hogy ez a térbeli helyzet a 2. ábrán bemutatott egyszerű mechanikai szerkezettel megvalósítható. A dőlés irányába eső hossztorzulásokat az xz síkban fekvő irányvonalzó 93-szöggel történő megtörésével, az erre merőleges irányba eső iránytortzulásokat pedig egy iránypont-vezérlőberendezéssel oldhatjuk meg. A képsíkban a két képezett irány metszéspontja rekonstruálja a kérdéses tereppontot. A látszólag egyszerű szerkezeti megoldás mégis nehézségeket jelent a megoldásban, mert 9?-hosszhajlás esetén az f-képtávolságot — amely a felvevőkameránként más-más értékre állítandó — négy helyen kell beállítani pontosan egyező nagyságban, a <p-szöget pedig két helyen. Ha pedig a> harántdőlése is van a kameratengelynek, akkor az w-t is két helyen kell állítani. Aránylag egyszerűbb szerkezet adódik affin vetítés esetén. A kétsíkbafejtett térkoordinátarendszer használata mellett affin vetítéshez az alábbi feltételeket kell biztosítani (3. ábra). a) Állandó kiértékelési kameraállandót (ía ) választunk, amely nagyobb minden használatos felvevőkamera-állandónál. (íc ). Az affin tényező: minden esetben az egységnél nagyobb legyen. b) A kameratengely hosszhajlása a felvételkor q> volt, akkor a kiértékelő műszeren be-10 állítandó hosszhajlás az xz síkban: sin cp' = n-sin <P Ugyanígy a kereszthajlás a> volt a felvételkor. 15 a beállítandó Iker eszthaj Ms a műszeren az yz-síkban: sin CÜ' == n • w Az elfordulás változatlan marad: x' = X c) Az affin helyzetnek megfelelő cp' ül. «' 25 hajlású képsík olyan elhelyezkedésű legyen, hogy az eredeti felvétel x-irányú illetve y-irányú íránypontjain keresztülmenjen. d) Az előző pontban említett két irányponton átmenő és cp', illetve co' hajlású affin helyzetű képsík az eredeti vetítési középponttól feküdjék az affin kameraállandó <fa) távolságában. e) Az eredeti vetítési középpontot (o) el „ kell tolni az iránypontok felé 35 <d<p = fa • sin f —íc • sin <P, illetve dö>=ifa -sin <oy — £c • sinw .. értékekkel. Ez lesz az affin vetítés közép-40 4.' / »\ pontja (o). i) A változatlan helyzetű affin képsíknak a távolsága az új vetítési középponttól (o') rövidebb lesz az affin kameraállandónál (fa). A .- rövidülés hossz- és harántirányban nem lesz egyenlő, mert annak nagysága a <j?-től illetve az co'-től függ: ff = fa—dip sin <p' ía> = ía—dft> sin co' Ebből látható, hogy a térbeli affin megoldás csak kompromisszummal, közelítőleg oldható meg, mert ott egyetlen affin kameraállandó állítható csak be és ez csak akkor lesz egyértelmű, ha a hossz- és kereszthajlás egyenlő cp = a), ill. cp' = co'), ami a gyakorlatban sohasem fordul elő. A kétsíkbafejtett térkoordinátarendszernél minden további nélkül meg-60 oldható, hogy az xz-síkban í<P, az yz-síkban pedig ía kameraállandót állítsunk be. g) Végül a képet a képsíkiban az iránypont felé úgy kell eltolni, (decentrálni), hogy a na-65 dirpont az új affin vetítési középponthoz tar-
