155102. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű villamos izzólámpa halogén töltéssel

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. V. 04. (EE—1242) 155102 Közzététel napja: 1968. III. 30. Megjelent: 1969. V. 20. Szabadalmi osztály: 21 f 31—44 Nemzetközi osztály: H 01 j Decimái 8 osztályozás: Feltaláló: dr. László Zoltán fizikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT., Budapest Nagyteljesítményű villamos izzólámpa halogén töltéssel LI!\Y.JÍ \ * fa!aiéH\ A találmány olyan nagyteljesítményű sajátos belső szerkezeti kialakítású villamos izzólámpára vonatkozik, melynek ineres gáz töltéséhez kismennyiségű halogéni(eke)t adagolunk. Ezen lámpaféleség fő — de nem kizárólagos — alkalmazási területeként nagy, szabad terek, filmstúdiók, színházak, csarnokok, stb. világítását jelöljük meg. Az izzólámpák — nemcsak a gáztöltés nélküliekre gondolunk — egyik régen ismert hibája abból ered, hogy az izzó wolifrarnspirálisról elpárolgó fémrészecskék a lámpabura jóval hidegebb falán lecsapódnak, így a bura falának a fényáteresztőképességét csökkentik, a spirális állandó anyagvesztessége miatt annak élettartama — és ezzel együtt a lámpáé is — termesztésen megrövidül. Ezt a jelenséget „feketedés" néven ismerik. Már régóta (cf. Brit. Pat. 2:62.288 stb.) ismeretes, hogy a „feketedés" ellen kismennyiségű halogén adagolásával jól lehet védekezni, a halogéneket szabad vagy kötött (cf. Brit. Pat. 28.2.043) formában egyaránt lehet adagolni fcb. 10~7 mól/ml koncentrációban. Legjobban a jód alkalmazása terjedt el. A lejátszódó folyamatot úgy lehet jellemezni, hogy a jódgőz az izzóspirálisról elpárolgott és a lámpaburára lecsapódott Wolframmal vegyületet (WJ2

) képez. Ez a vegyület kib. 290 C°-on (illetőleg e hőmérséklet felett) szublimál és az izzóspirálison elbomlik és az izzóspirálison a vegyület elbomlása után a wolfram leválik. Ezután a wolframszálról isimét elpárolognak részecskék, ezek ismét lecsapódnak a bura falán, wolfram-halogén vegyület képződik stb. Ez az úgynevezett wolfram-halogén körfolyamat igen jó hatású a lámpaspiirális élettartamára és egyúttal jobb fénykihasználást is eredményez. A későbbi fejlődés folyamán nagyobb teljesítményű lámpák gyártásánál a jód adagolás egyedül — különféle elsősorban anyagtisztasági, szerkezeti és gyártástechnológiai, stb. okokból — nem bizonyult elégségesnek. A nehézségek áthidalására halogének keverékét is kezdték alkalmazni (cf. US. Pat. 1 925 857). Nagyobb helyiségek pl. TV stúdiók, sport-csarnokok stb. megvilágítása azonban újabb problémákat vetett fel. A halogénlámpák kis térfogata, hosszú élettartama és más egyéb kedvező tulajdonsága kívánatossá tette ezen lámpaféleség felhasználását a jelzett alkalmazási területen is. Az itt szükséges — kb. 2 kw-os és ennél — nagyobb teljesítményű lámpák azonban már egészen különleges szerkezeti kialakítást is igényeltek a halogének adagolásán kívül. A felmerülő nehézségek közül, csak 'néhányra kívánunk vázlatosan rámutatni. Az árambeveztő huzal hőmérséklete bizonyos szakaszon olyan, hogy a jód erősen megtámadja, de a körfolyamat révén a wolfram 155102