155102. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű villamos izzólámpa halogén töltéssel

155102 3 4 vissza rakodása nem következik be, így ezen bevezető huzalrész villamos ellenállása nem kívánatos értékűre megnövekszik, ugyanakkor a spirális ellenállása — a körfolyamatban arra visszakerülő wolfram miatt — az említett rész­hez viszonyítva csökken. Az elmondottak következtében a lámpa vil­lamos jellemzői megváltoznak, ami egyáltaláiban nem kívánatos. Régebiben olyan megoldást al­kalmaztak (pl. US. Pat. 1 325 857), hogy az áraimbevezetők azon részét, melynek hőmérsék­lete kisebb, mint a wolframJhalogenid disszoci­ációs hőfoka, de eléri azon hőmérséklet értékét, aminél a wolframjodid (WJ2) már gőzállapotban van, a halogén — e helyen nem kívánatos — hatásától pl. szilikát bevonattal védték meg. Egy másik nehézséget a — nagy terhelés miatt — súlyos wolframspirális megfelelően stabil rögzítése okoz. A szokásos megoldás ilyenkor az, hogy pl. (cf. ö. Pat. 133 627) a cső alakú lámpa hossztengelyében vezetett spi­rális kvarc rúdba forrasztott fémtartók rög­zítik, a kvarcrudat pedig a burába beforrasz­tott fémhuzal köti a burához. Egy másik hasonló megoldásnál (cf. Brit. Pat. 42,8 340) a cső alakú lámpaburában rugal­masan beszorított V alakú fém villa tartja a fémrudat. Általános kívánalom ezenfelül, hogy a tulajdonképpeni fényforrás (izzószál) minél koncentráltabb fény-nyalábot képezzen. Az említett megoldási módoknak azonban különféle nehézségei is vannak. Részletezés helyett megelégszünk néhány hátrány meg­jelölésével. A bevezetőre védő szilikátréteg rá­vitele igen körülményessé teszi a technológiát, ennek következtében a megoldás drága. A kvarcbura forrasztott fémtartók a különben is nehéz kvarc-íém kötésen (feszültségek) kívül még azért sem alkalmazhatóak a halogénlám­páknál, mert a halogén a fémtartókat és a kvarcrudat tartó fémrudat egyaránt megtá­madja. Ezeknek a szilikátos bevonata pedig ugyancsak nehezen kivitelezhető. A spirálisnak a cső hossztengelyében való (egyébként ismeretes) kifeszítése nem biztosít koncentrált fény-nyalábot. A vázolt — és egyéb nem részletezett nehéz­ségek egyidejű kiküszöbölése képezte találmá­nyi feladatunkat. Olyan megoldást igyekeztünk találni, amely az ipar ezen területén vagy tel­jesen ismeretlen volt, vagy járhatatlannak lát­szott. Találmányunkat a vázolt technikai ne­hézségek egyidejű áthidalásával jellemezhetük. Nevezetesen — találmányunk szerint eljárva — a szokásos iners gáz és halogén töltés mellett az izzólámpa árambevezetőjének azon részére, amelyet a halogén — itt — káros hatásától óvni kell, a bura egy részét melegen ráhengereljük (— de nem olvasztjuk —) s így a kvarc burarész az agresszív halogén ellen tökéletes védelmet biztosít. Ez a megoldás — az üveg képlékeny állapotbani alakítása — technológiailag is igen előnyös, viszonylag köny­nyen elvégezhető, hőenergia fogyasztása is ki­sebb, mint pl. az ömlesztett eljárásé és ugyan­akkor a kívánt célt is eléri. A spirális rögzítésére kettős (vagy több) hi­das megoldást dolgoztunk ki. A hidak anyaga — kvarc és/vagy kerámia — megegyezik (de nem szükségképpen) a buráéval, ezért beforrasz­tásuk a burába különösebb nehézséget nem okoz és az anyag homogén volta miatt pl. azon káros feszültségekkel sem kell számolnunk, melyek pl. a fém- kvarc kötésnél előfordulhatnak (ed­digi megoldások). A hidakat amennyiben át­látszatlan voltuk nem zavar különösképpen kerámiából is készíthetjük, vagy akár vegyesen. A hidakon a spirális függesztésére szolgáló wolframtartók csatlakozási helyein beköszörült és ömlesztéssel sima felületűvé tett vajatokat alakítunk ki, ezáltal a tartók stabil lokalizálá­sát elérjük. A spirális végigvezetése egy vagy két egymáshoz közel eső síkban történik a lámpa hossztengelyében és így a teljes spirális körvonala lehet kör, ellipszis, vagy négyszög is. E két utoljára leírt megoldás együttes ered­ményeként a keletkező fény-nyaláb nagymér­tékű koncentráltságát is elérjük. Ezen általános ismertetés után — a részle­tek könnyebb megértése céljaiból — találmá­nyunkat kivitelezett lámpán is példaként illuszt­ráljuk. A Fig. 1. a találmány szerint készült (— kb. 10 kW-os —) . izzólámpa vázlatos rajza. Az 1 bura kvarcból vagy különleges (kvarchoz hasonló tulajdonságú) üvegből készült. A burá­ban 1 atm. nagyobb nyomású iners (— nemes gáz és/vagy nitrogén —) gáztöltés van, ezen­kívül kb. 10~7 mól/ml töménységű összhalogént (— tehát pl. jód4>róm keveréket —) is tartal­maz. Az egyetlen darabból álló 2 árambevezető huzalra, mely bevezető az 1 burába van for­rasztva a 3 spirális közvetlenül „dugdosással" (azaz egyszerűen ráhúzzuk a spirálist a beveze­tőre, a jó kötést a spirális rugalmassága biz­tosítja) csatlakozik, de ezen összekötés ter­mészetesen hegesztéssel is történhet. A lámpa 3 (nehéz) spirálisát a 4 kvarc (— különleges üveg és/vagy kerámia —) hidak '— természetesen több hidat is beépíthetünk — tartják. Ezen hidak rögzítése az 1 burafalán és/vagy pl. a 2 árambevezetőn van. A 4 hida­kon a 3 spirálisok függesztése az 5 wolfram­tartókkal történik, melyek csatlakozási helyem a 4 hidakban az 5 wolframtartók vastagságának megfelelően beköszörült és megolvasztott vá­jatok vannak. Ezen példa ismertetése után összefoglalva szeretnénk kiemelni találmányunk előnyeit, melyek a következőek. Az üvegfalnak a beve­zetőhuzalra történő hengerlésének több előnye is van. Nevezetesen, mint említettük a wolf­ramra ráhengerelt és nem ráolvasztott üveg a wolframbevezetőt a jód (halogén) káros hatásá­tól megvédi, de kedvező többlethatásként a spirális mechanikai erősítést is biztosítja, végül esztétikailag is kellemes hatású technológiai megoldás. Az általunk alkalmazott kettős (vagy 10 15 20 25 £0 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom