155088. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos eljárás poliészter előállítására és polikondenzációs reaktor

155088 tül áramoltatják. A folyadék vagy gőzalakú hő­cserélő folyadékot, pl. difenilt a 20 csökötésen keresztül a hőcserélőbe be- vagy kiszivattyúz­zuk. A berendezés működése közben az átészterező reaktorban nyert előkondenzált terméket, vagyis a bisz-'2-hidroxi-etiltereftalátot a 9 beve­zetőcsövön az 1 reaktorba szivattyúzzuk, A 4 keverő a folyadék masszát átkeveri, míg a 3 terelőlemezek az anyag vízszintes mozgását megtörik. Az 1 edényben a 10 folyadékszintet tartjuk fenn. A folyamat közben a folyékony anyag megtölti a 13 ürítő csövet és átkerül a 14 hőcserélőbe. A 14 hőcserélőben levő folya­dékszintet kissé magasabban tartjuk, mint az 1 reaktorban levő folyadékszintet az ábra szerint, így a 14 hőcserélő felső részéről az 1 reaktorba a folyadék a szifonhatás alapján áramlik át. A terméket 17 ürítőtartályon keresztül távolítjuk el az 1 reaktorból. A 2 köpenyes kamra és a 14 hőcserélő segít­ségével a reakciópartnerek hőmérsékletét kb. 2,55 és 270 C° között tartjuk. A 7 nyíláson ke­resztül vákuumszivattyú segítségével az 1 re­aktorból folytonosan etilénglikolt távolítunk el, emellett a reaktorban való nyomás 20—200 Torr, előnyösen 25—150 Torr nyomásértékek között tartjuk. A következő II. táblázat, amely az I. táblá­zatihoz hasonlóan három részre van osztva, az első polikondenzációs reaktor működését szem­lélteti. Minden egyes táblázat-részben két para­métert állandóra választunk, míg a harmadik paramétert változtatjuk. II. táblázat Ter-Hőmér­Tartóz­Nyo­mék-Viszko­A kon­séklet kodási más veszte­zitás denzá­(C°) idő (óra) (Torr) ségi {rj belső) tuim idő (óra) (%) színe .240 2,50 260 270 280 60 50 50 50 50 0,06 '0,09 0,18 '0,20 0,20 fehér fehér fehér fehér sárga 10 15 20 Az 5 keverő folyamatosan kavarja a reagáló anyagot a reaktoredény és a hőcserélő közötti áramoltatás közben. A polikondenzált terméket a reaktor-kamra fenekén távolítjuk el és a má- 25 sodik polikondenzációs reaktorba átvezetjük. Az etilénglikolt pedig gőzalakban a 7 nyíláson ke­resztül eltávolítjuk. A re-cirkuláít anyag-ürített termék arányát célszerűen 10 : 1 és 20 : 1 arány­ra szabályozzuk. A recirkuláítatási arány meg­változtatásával a reaktorban való tartózkodási időt is változtathatjuk. A tartózkodási idő 1—4 óra között ingadozhat, célszerűen három órára állítjuk be. 30 35 40 45 50 60 65 Hőmér­séklet (C°) Tartóz­kodási idő (óra) Nyo­más (Torr) Ter­mék­veszte-Ségl (%) Viszko­zitás {s, belső) A kon­denzá­tum színe 260 1 50 1 0,06 fehér 260 1,5 50 1 0,07 fehér 260 2 50 1 0.10 fehér 260 2,5 50 1 0,17 fehér 2,30 3 50 1 0,18 fehér 260 4 50 1 0.18 sárgás 260 3 400 1 0,10 sárgás 280 3 200 1 0,12 sárgás 2,80 O 150 1 0.18 sárgás 280 3 100 1 0.13 í ehel­260 3 80 1 0,18 icher 260 3 50 1 0,18 fehér 280 3 30 3—5 0,26 fehér 260 3 10 10 0.29 fehér Az első polikondenzációs reaktorból a nyert terméket a második polikondenzációs reaktorba szivattyúzzuk, ahol a poiimerizáció második fá­zisát lefolytaljuk. A második polikondenzációs reaktor vízszin­tesen elhelyezett, általában hengeres alakú re­akcióedény, amely függőleges, adott esetben szigetelt terelőlemezékkel több kamrára van osztva. Az edényt hosszmetszetben forgatható tengely szeli keresztül, amelyhez előnyösen egy­mástól egyenlő távolságban elhelyezett csavar­vonalalakú spirális terelők vagy szintén egyen­letesen elosztva zárógyűrűk vannak hozzáerő­sítve. A tengelyre szerelt, spirális terelő-, il­letve zárógyűrűk a polikondenzált terméket a tengely forgása közben keverik. Spirális terelők felhasználása esetén ezeket úgy helyezzük el, hogy megszakított spirálist alkossanak, amelyek az edény egyik végéből a másik végéig esavar­vonalt képeznek és így elősegítik a tengely 'for­gása közben az edénybe vitt anyag továbbítását. Az első polikiondenzációs reaktorból származó anyagot szivattyúzás közben hevítjük és keve­rés közben az edényen átbo.csátjuk, miközben vákuumf orrással összekapcsolt nyíláson, keresztül etílénglikol-gőzöket elszívatunk. A polikonden­zált terméket az edény egyik végének alsó ré­szén eltávolítjuk. A reaktort kerülete mentén köpennyel vesszük körül, hogy a hőmérséklet szabályozható legyen. A második polikondenzációs reaktort a csa­tolt 4—7. ábrák kapcsán részletese'bben ismer­tetjük. A 4. ábrán a .második polikondenzációs reak­tort oldalnézetben és részben keresztmetszetben ábrázoljuk. Az 5. ábrán a 4. ábra 2—2 metszete mentén képzett nézetet ábrázolunk. A 6. ábrán a második polikondenzációs reak­tor alternatív kiviteli alakját szemléltetjük ol-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom