155088. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos eljárás poliészter előállítására és polikondenzációs reaktor

155088 dalnézetben, részben pedig keresztmetszetben. A 7. ábrán a 6. ábra 4—4 metszete mentén képzett nézetet mutatjuk. 5 A 4—6 ábrákon vázolt berendezés vízszintesen elhelyezett 31 reaktorból áll. A 31 reaktor külső kerülete mentén hőménsékletszabályozási célból köpennyel van burkolva. A 4. és 6. ábrából kiderül, hogy a köpeny számos körmenti 10 zónára osztott 32 rétegekből áll, amelybe 42 csővezetéken fűtőfolyadékot szivattyúzunk. Minden egyes zóna két csővezetékkel van ellátva, az egyik a fűtő'íolyadék bevezetésére, a másik pedig annak elvezetésére alkalmas. Fűtcfolya- 15 dékként bármely szokásos hőcserélő, folyadékot, mint folyadék- vagy. gőzalakú ditfenilt alkalmazunk. A 31 reaktor a 3,2, köpeny megfelelő szabályozása útján egyenletes hőmérsékleten tartható vagy a hőmérsékletet a 31 reaktor 20 vízszintes tengelye mentén a 32 fűtőzónák hőmérsékletének megváltoztatásával lépcsőzhetjük. Bolietiiéntereítalát előállítása esetén pl. előnyösnek bizonyult a reaktor hőmérsékletének oly módon történő lépcsőzése, hogy a hő- *-5 mérsékleti értékek a poiikondenzált anyag reaktorban megtett útja mentén fokozatosan emelkedjenek, vagyis a 4. vagy 6. ábrán vázolt reaktorban jobbról balra. 30 A 3,1 reaktor központosán elhelyezett vízszintes tengelye mentén 33 keverőtengely van beépítve, amely a szokásos tömítéseken és csapágyakon keresztül a vázlatosan ábrázolt 34 meghajtó motorral van összekapcsolva. Bármely í5 szokásos kivitelű motort, előnyösen léghűtéses motort alkalmazunk, amelyet a 31 reaktor bármely végén elhelyezhetünk. Mint a 4. ábrán látható, a 33 keverőtengely forgása úgy van beállítva, hogy a 31 reaktorban történő anyag- 40 áramlást jobbról balra történő irányban segítse. A 31 reaktor 35 terelőlemezekkel több kamrára van osztva, atmelyek részben szigetelve 45 lehetnek. A 4. és 6. ábrán 35a lemezek vannak szigetelve, hogy az egyes kamrák közötti hőátvitelt csökkentsék és így a hőmérsékleti értékek kamráról kamrára történő változtatását biztosítsák. A 35 és 35a terelőlemezeket bármely 5

" szokásos módszerrel, pl. hegesztéssel a 31 reaktor belső részéhez erősítjük. Minden egyes 35 és 35a terelőlemez alsó részén nyílás van kiképezve, amelyet az 5. ábrán, mint 36 hosszúkás rést ábrázolunk. Ezeken a nyílásokon, illet- 55 letve réseken keresztül áramlik a viszkózus poiikondenzált anyag. A kiképzett nyílásokat egymáshoz képest lépcsőzetesen is elhelyezhetjük, ily módon a folyadékáramlás útját meghosszabbíthatjuk, amely így tehát kanyargós utat tesz 60 meg az egyik terelőlemeztől a másikig. A 35 és 3.5a terelőlemezek a 31 reaktor felső részében végződnek. Ezt leginkább az 5. és 7. ábrán láthatjuk, amelyeken a 31 reaktor 35 és 35a terelőlemezek végződése feletti része közös sok- S5 ágú csővezetékként van kiképezve a gőzfázisú anyag összegyűjtésére. A szigetelt 35a terelőlemezek fémes szerkezeti anyagból, pl. saválló acélból készített külső fallal rendelkeznek, amelyek között bármely szokásos szigetelőanyagot, pl. üvegszálat helyezünk. A lemezek vastagsága a szigetelőanyag jellegétől és az egyes kamrák között kialakítani kívánt hőmérsékleteséstől függ. Megjegyezzük azt, hogy az összes terelőlemez, hasonlóan a 4. és 8. ábrán szemléltetett 35a tere.lőlemezekhez, szigetelve lehet, vagy csak egyes terelőlemezeket látunk el szigeteléssel, attól függően, hogy a lefolytatni kívánt reakció körülményeit milyen módon kívánjuk változtatni. A 33 keverőtengelyhez több 37 támasztórúd kapcsolódik, amely a 33 keverőtengelytől sugár irányban a 31 reaktor kerületéig terjed. A 4. ábrán vázolt kiviteli alaknak megfelelően a támasztó rudakhoz 38 spirális tagok kapcsolóidnak és így a 31 reaktor vízszintes .tengelye mentén két nerrnfolytonos spirálvonalat alkotnak. A 6. ábrán szemléltetett kiviteli alakon 38a zárógyűrűk, csatlakoznak, a támasztó rudakhoz. A 38a zárógyűrűk kerületéhez 44 keverőkarok kapcsolódnak a 7. ábrán vázolt kiviteli alakon. Utóbbiak, hosszúkás rúdnak felelnek meg, amelyeknek háromszög alakú keresztmetszetük van. A 44 keverőkarok négyszögletes vagy derékszögű keresztmetszetként is lehetnek kiképezve és a 38a zárógyűrűkhöz bármely szokásos módszerrel, előnyösen hegesztéssel vannak felerősítve. A keverőkarok és a zárógyűrűk is a 4. ábrán szemléltetett kiviteli alaknak megfelelően a spirális tagok kerületéhez is kapcsolódhatnak. A 7. ábrán a 33 keverőtengely 45°-ban elforgatott kiviteli alakja van ábrázolva, amely a 6. ábrával összehasonlítva jól szemlélteti a 35a terelőlemezek és 37 támasztórudak elhelyezését. A 31 reaktor 39 bevezető csövén keresztül az első polikondenzációs reaktorból származó poiikondenzált anyagot beadagoljuk. A 31 reaktor továbbá 40 csővezetéken keresztül a terméket eltávolítjuk. Az ürítést pl. a szakmában jól ismert csigás kihordó szerkezettel lőhet megoldani. A 41 csővezetéken keresztül a gőz alakú termékeket, mint pl. az etilénglikolt távolítjuk el a reaktorból. A 41 kivezetés vákuumiforrással kapcsolatos, így a 31 reaktort csökkent nyomás alatt tartjük. A második polikondenzációs reaktor működése során az első polikondenzációs reaktorból származó anyagot 39 bevezető nyíláson beadagoljuk és a 31 reaktorban a 35 terelőlemezek felső részénél alacsonyabb termékszintet állítunk be. A 33 keverőtengely forgását úgy állítjuk be, hogy a 38 spirális tagok vagy 38a gyűrűk a viszkózus poiikondenzált anyagot átkeverjék, miközben utcibbi az egyik kamrából a másik kamrába továbbítódik a 35 terelőlemezek 36 nyílásán keresztül. A 4. és 6. ábrán vázolt módszernek megfelelően, az anyag a 31 reaktorban jobbról balra mozog. Ha a reaktorban spirális tagokat alkalmazunk, akkor a spi-5