155079. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű haladóhullámú erősítőcső periodikus rendszerű késleltetővonallal
3 155079 4 refutó hullámrésznek olyan a diszperziós menete, hogy a késleltetés mértéke az alsó határfrekvencia közvetlen közelében először megnő, majd az üzemi hullámtartományban az első előrehaladó részhullám lényegében „ 1,'06 -re-tői 1,15 Jt értékig való fázisforgatásával kis diszperziónál nagyobb, mint az alsó határfrekvenciánál és végül a felső határfrekvenciák felé olyan értékű, hogy legfeljebb az alsó határfrekvenciáknál létrejövő késleltetés mértékével azonosan csökken, úgyhogy olyan intenzitású zavarórezgések keletkezése, amelyek a lokalizált csillapítás túlterhelését okozzák a vezetékfeszültségnek az üzemi feszültség alatti értékeinél ki van zárva. A találmány szerinti haladóhullámú erősítőcső lényeges előnye abban van, hogy az alaphullámnak és az előrehaladó első hullámrész az alsó határfrekvencián (jt-rezonancia) és az előrehaladó, valamint visszafutó első hullámrész a felső határfrekvencián (2^-rezonancia) a vezetékifeszültség üzemi értékének bekapcsolásakor az önrezgés szempontjából különösen kritikus rezonanciahelyein gerjedes nem jön létre. Mint ahogy a bevezető részben említettük, itt termikus szempontból igen nagymértékű vonalként olyan késleltetővonal kínálkozik, amely üreges vezetőből áll, amelynek belsejében sok. egyforma, hosszanti irányban azonos távolságban egymás mögött lévő keresztben álló falak vannak, amelyek mindenkor legalább egy, az üreges vezetőtengelyre nézve körhagyó csatolónyílással rendelkeznek. Az ilyen késleltető vonalnál az első előrehaladó hullámrész megkívánt diszperziós tulajdonságát — a találmány szerint — azáltal kapjuk meg, hogy az üreges vezető átmérőjének értéke minthogy 0,3-t ól 0,45, különösen 0,.38-tól 0,39-szerese a közepes üzemi hullámhossznak és a két szomszédos keresztfallal határolt üreg legnagyobb hullámhosszú rezgési modulusának rezonanciahullámhossza az egyetlen keresztfáiban lévő valamennyi csatolónyílás rezonanciahullámhosszához képest és ezek megintesak a közepes üzemi hullámhosszhoz képest 1 :l,i6+0,25:2'arányban viszonylanak egymáshoz. Az üreges vezető átmérőjére nézve megadott méretezési előírás emellett kihat arra, hogy a leghosszabb hullámtípus határfrekvenciája olyan nagy, hogy a késleltetés mértéke ezen a határfrekvencián legfeljebb egyenlő az alsó határfrekvencián lévő késleltetés értékével. A második feltétel — a csatolónyílások rezonanciahullámhosszára vonatkozó feltétel — azt biztosítja, hogy az első előrehaladó hullámrész késleltetésének értéke az üzemi hullámhossz tartományában kisebb szórási névértéknél nagyobb, mint mindkét határfrekvencián. Egy a találmány szerinti módon méretezett keresztfalakkal terhelt üreges késleltetővonal közepes üzemi hullámhossza előnyösen lényegében egyenlő az első áteresztőtartomány határhullámhosszának felére van választva. A továbbiakban ajánlatos a leírt késleltetővonal keresztfalaiban a csatolónyilásokat önmagában ismert módon többé-kevésbé hajlított résként kiképezni. Ebben az esetben a rezonancia hullámhoszszának a közepes részhosszúság kétszerese felel meg. A fenti követelmény feltételével — hogy 5 az üzemi hullámhossz nagysága kb. a kétszeres határhullámhossznak feleljen meg — a esatolónyilás közepes réshosszúsága mintegy 0,35-től 0,45-szöröse a közepes üzemi hullámhossznak. 10 Az egymással csatolt rezonátorokból álló késlelíetővonalú haladóhullámú csőben a zavarórezgések keletkezése alapvetően azon alapszik, hogy a leghosszabb hullámtípusnál nagyobb frekvenciájú rezgésmódok, keletkeznek. Az ilyen 15 zavarmódusok gerjédesének veszélye azonban a találmány szerint méretezett vonalnál már amiatt is lényegesen lecsökkent, hogy az egyes rezonátorkamrák viszonylag kis belső átmérője miatt a nagyobb hullámhosszú rezgésmódoknak 20 igen kis rezonanciahullámhosszuk van. Mivel a csatolóellenállás a hullámhossz négyzetével arányos, ez azt jelenti, hogy az említett zavarómódulusok részére kicsi a csatolás. Ebből kifolyólag a találmányi gondolat továbbfejlesztésével 25 azt javasoljuk, hogy a rezonátorkamrák belső sugarának viszonya, annak magasságához képest Y 1,2 és 10 között legyen. Ez az intézkedés a vezeték adott áteresztőtartományának eltolódását okozza, különösen a Hm rezgésmódon 30 alapuló áteresztési tartományt a még nagyobb frekvenciák irányában. A találmány példakénti kiviteli alakját a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 85 egymásnak megfelelő részeket azonos vonatkozási számmal jelöltük. Az 1. ábra önmagában ismert termikusan stabil késleltetővezeték perspektivikus képét 40 ábrázolja metszetben, amely egyes 1 tárcsákból és 2 gyűrűkből áll, amelyek az ábrázolt sorrendben egymással össze vannak forrasztva. Az 1 tárcsákon egy-egy 3 rés van kialakítva, amelyen elektronsugár lép ét. Az 1 tárcsák továb-45 bá még körívalakú 4 résekkel is el vannak látva, amelyeken át az egyes 1 tárcsák között alkotott rezonátorkamrák egymással elektromágneses csatolásban vannak. 50 Az 1. ábra szerinti késleltetővonal általában szóróhatású, ahogy ezt a 2. ábra koordinátarendszerében ábrázoltuk. Ennek a rendszernek abszcisszáján szokásosan ?. hullámhosszt vittük fel, míg az ordináta a késleltetés c/vp értékét 55 mutatja. Az egyes W = njt (n = '0,1,2 .. .) egyenesek az elektromágneses hullám fázistfordulását jelzik az üreges vezetőiben a szomszédos keresztfalák között. Az 5 vonatkozási szám a leghosszabb hullámmódulus alaphullámának diszgO perziós lefutását (az első áteresztő-tartomány), a 6 vonatkozási szám pedig a második áteresztő-tartományt alkotó EHn hullám szórását jelzi, míg az ábrán felvettük a mindenkor hozzátartozó hullámrészeket a y=njt egyenesek között. Erősí-65 tőüzem részére kielégítően jó nagyfrekvenciás 2
