155079. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű haladóhullámú erősítőcső periodikus rendszerű késleltetővonallal
1550 5 csatolás érdekében az első áteresztőtartomány első előrehaladó hullámrészét használjuk fel. Ennek a hullámrésznek a felvett 7 görbe szerinti diszperziója van a középső 8 munkaponttal, amelynél az első előrehaladó hullámrész 5 fázisfordulása a megendhető határokon belül marad. A 8 munkapont adott c/vp i késleltetési értéknek felel meg, amelyhez megintcsak meghatározott vonalifeszültség van hozzárendelve. Ennek a vonalifieszültségnek a bekapcsolása azt io jelenti, hogy a 2. ábra diagrammjának ordináta ján felülről lefelé a c/vp késleltetési érték valamennyi nagyobb értéke áthalad mindaddig, amíg a munkapontnak megfelelő C/VP L késleltetési értéket el nem éri. Emellett a 8 munkapont 15 fölött alapjában a különböző vezetési módok valamennyi hullámrészével váltakozó hatás fellépése volna lehetséges az elektronsugár és a késleltetővonal által szállított villamos terek között. Ténylegesen azonban csupán a 2. ábra 20 diagrammján sraffozott tartományok veszélyesek, amelyek a hullámrészek alapfrekvencia környezet kisebbrendű hullámrészeihez tartoznak, amelyek mint ismeretes, egyedül csatolják az elektronsugár névleges értékét. Ebben a tar- 25 tományban rezonaneianövekedés miatt — amelyek elkerülhetetlen csatolási hibák feltételéhez fűződnek — olyan erős villamos terek jönnek létre, hogy az elektronsugár váltakozó hatása előrehaladó hullámrésszel Úgynevezett előreha- -0 ladó hullámgerjedést és visszafutó hullámrészszel úgynevezett visszafutó hullámú gerjesztést hoznak létre. A megfelelő zavarrezgések1 gerjedése nem kerülhető el egészen a lokalizált csillapítással. 35 A zavarórezgések fent vázolt gerj édesének veszélye a haladóhullámú ©rősítőcsővdknél nem lép fel, ha. a találmány szerint olyan késleitetővezetéket alkalmazunk, amelynek a 3. ábra 40 szerinti diszperziós tulajdonságai vannak. A 3. ábránál a 2. ábra szerinti ábrázolási módot alkalmazitulk. A 3. ábra diagrammjával szemben itt az első áteresztőtartomány felső (határfrekvenciának eltolása lényegében gyakrabban 45 használatos. Ez az intézkedés azt vonja miagával, hogy az elektronsugár a vonalon vezetett hullámot a y = 2JT egyenes közelében névleges áraimnál már nem csatolt erősen, úgyhogy a csiatiolóellenállá'S a hullámhossz négyzetével 50 arányos és emiatt a frekvencia növekedésével csökken. Ezen túliménőien a felső határfrekvencia növekedése oda vezet, hogy ez a határfrekvencia egy kis késleltetési értéknek felel meg, mint ahogy ezt a 2. ábra szemlélteti. A késlel- 55 tetés értékének emellett legfeljebb egyenlőinek kell lennie azzal a késleltetési értékkel, amely az alsó határfrekvencián (u-rezonancia) jön létre. Az első1 hullámrész diszperzió lefutását egyidejűleg úgy választjuk meg, hogy a kés- 60 leltetés értéke az alsó határfrekvencia közelében először erősen emelkedjék és esiak akkor kis diszperziónál a közepes 8 munkapont környezetiével lényegesen nagyobb, mint az alsó határfrekvenciánál. A megintcsak sraffozottan 65 9 6 lerajzolt tartománynál felismerhető, hogy mostmár a kritikus berezgési tartományok a késlelrtetővonal nagyobb feszültségeinél vannak, mint a 8 pontnak megfelelő üzemfeszültség. 'Hogy a kivánt, 3. ábra kapcsán ismertetett első hullámrész diszperziós folyamatát az 1. ábra szerinti késlelteitővonialnál megkapjuk, az alábbi anéretelőírásokat kell betartani. A felső határfrekvenciát a vonal belső keresztmetszete által {a 2 gyűrűk belső keresztmetszete) határozzuk meg, míg az a gondolat, hogy a felső határfrekvenciát növeljük, a vonalkeresztmetszet csökkenését jelenti. A kerület értékének ípontos meghatározása nélkül azonban csupán durva közelítő egyenletet adhatunk a belső átmérő meghatározására. Ezért abból kell kiindulni, hogy az 1. ábra szerinti késleltetővonail adott belső átmérőnél annál nagyobb sávszélességű, .minél nagyobb a mágneses átcsatolás. A vonal átmérőjének minimumát a zavarórezgés mentes üzemi szempontjából kivánt, az első előrehaladó hullámrész késleltetéséneik értéké határozza meg az alsó határfrekvenciáin. Ez a diszperziós lefolyás minden, esetre a vonal celláinak több imint egy oktávval való csatolásakor nehezen kivitelezhető. Ez óikból a találmány szerint elfogadjuk, hogy a közepes üzemi lm hullámhossznak egyhengeres doboz. Eoio kétszeres rezonaniciiáhullámlhoisszába ^o kell kb. egyenlőnek lennie. Ezzel a késleltetővonal részére közepes üzemi hullámhossz, átmérőjének 0,3M;ól 0,45-szerese adódik. Különösen előnyösnek adódott Ä m/2,61 értök. A késleltetővonal első áteresztőtartományának egy oktávnyi sávszélessége részére az a 'követelmény, hogy a 4 csatoló-nyilas i-n rezonaneiaellenállása egyhengeres doboz az. Eoio rezonanciája és. a közepes üzemi hullámhossz közötti érték legyen. A tailálmány révén úgy találtuk, hogy az első' előrehaladó hullámrész szórási lefolyása a 8 munkapont 'mindkét oldalára nézve akkor teljesíti a. kivánt alakot, ha két szomszédos keresztfallal határolt üreg legnagyobb hullámhosszú rezgésmódjának Ap rezonanciahullámhossza a 4 csatolóinyilás rezonancialhullámhosszához, és ez utóbbi megintcsak a közepes üzemi hulláimhosszhoz úgy aránylik mint az 1:1,6 ±0,25 :'2^höz. Emellett különösen előnyösnek az 1:1,6:2 viszony mutatkozott. Ebből a 4 csatolónyilások számára közepes réshosszúságként — amely általában egyenlő a fél irósrezonancialhullámhosszal — mintegy 0,4 Xm érték vezethető' le, ha a fent csak. 2 gyűrűkből, 1 tárcsákból áll, amely vákuumálló rézből készült és amelyek idomszerbe vannak összerakva és vakuuimállóan ezüstiforrasztásisal összeforrasztva. Ennek a vonalnak 2a belső' átmérője 16 mim. Az egyes 1 tárcsák az elektronnyaláb átlépése érdiekében mindenkor a 2 gyűrűk hosszirányú tengelyélhez központos 3 réssel vannak ellátva; ezeknek a 3 nyilasoknak belső átmérője 5 mim. A csatoló 4 rés 'alakja félkörív, amely alapvonalán kifelé a 2i gyűrűk által alkotott üreges vezető belső faláig résalaikbian meg van hosszafoítva. ;)
