155015. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Lentinus edodes étkezési gomba faanyagon történő termesztésére

155015 porra mintegy 1300—1600 ml mennyiséget szá­mítva, az így kapott nedves fűrészport jól ösz­szefceverjük és szélesszájú üvegekbe helyezzük, amelyek lezáró dugóján kémcsővet vezetünk keresztül, a lezárt üvegeket 0,8—1,2 atrn túl- 5 nyomáson legalább 2 órán át autoklávban ste­rilizáljuk, ezután a gomba előre kiválasztott, termesztésre alkalmas törzsének tiszta tenyé­szetéből célszerűen steril fülkéiben a beoltást a kémcsöveken keresztül azok fenekének átütésé- iO vei elvégezzük, az üvegeket 18—22 C° 'hőmér­sékletű helyiségben 5—8 héten keresztül tárol­juk, majd ennek elteltével az oltóanyagot mi­előbb, de 10—15 C°-on való tárolás esetén is maximálisan 3 héten belül fölhasználjuk, 15 a beoltott fatönköket, vagy vágástuskókat. vagy fűrészport, esetleg más módon létrejött fahulladékot pincében vagy szabadföldi ter­mesztő árkokban tároljuk, a termőtesteik meg­jelenésekor pedig azokat az esetleges állati 20 kártevőkkel szemben Valamilyen ismert eljá­rással megvédjük. Táptalajul az Európában honos bükk (Fagus silvatioa), gyertyán (Carpinus betulus), tölgy (Quercus robur, Quercus petraea, Quercus cer- 25 ris), nyír (Betula pendula), vagy a Nyugat-Af­rikában honos okúmé (Aucoumea klaineana) fafajták valamelyikét választjuk. Tönkön való termesztés esetén a tönkök egyik, vagy előnyösen mindkét végérői 3—4 F.O cm vastagságú korongokat fűrészelünk le, a friss vágásfelületet szennyeződéstől megóva 1— —1,5 cm vastagságban oltóanyaggal bevonjuk, majd a korongokat az oltóanyag kihullásának meggátlására a tönkre visszaerősítjük. A beol- 35 tott tönköket 10—20 C" közötti hőmérsékletű és legalább 70%-os relatív páratartalmú pincé­ben szorosan egymásra rakva 12—14 hétig tá­roljuk. Pince hiányában a tönköket szabadföl­di, célszerűen erdőállomány alatti termesztő 40 árkokban és egymástól 10—15 cm távolságban tároljuk, a tönkök alját földbe ágyazzuk és vízszükségletüket szélsőségesen csapadékos idő­járás kivételével mesterségesen biztosítjuk, a termőtestek szedését pedig a beoltástól számi- 45 tott 1 év teltelte után kezdjük. Vágástuskókon való termesztés esetén a téli döntésű fák tusikóit április-május hónapokban, a nyári döntésű fák tuskóit a döntés után célsze­rűen azonnal az oltóanyaggal beoltjuk. Az oltó- 50 anyagot szorítókorong alá, fűrészelt hasitokba, vagy fúrt lyukba helyezzük, a vágástuskó ta­lajfeletti részén pedig kéreghántás segítségével a tuskok élettevékenységét korlátozzuk. 55 Fűrészporon való termesztés esetén magából az oltóanyagiból, vagy ennek legföljebb három­szoros mennyiségű steril vagy nem steril fű­részporos keverékéből fém-, fa- vagy műanyag­rekeszek mint formák segítségével blokkokat 60 állííbunk elő, oltóanyaggal beoltjuk, „majd sze­kundér ammómurnifoszfát 1,5—2,5 ezrelékes vi­zes oldatával meglocsoljuk őket, A beoltás után 2—3 hét alatt szilárd tömbbé összeszövő­dött blokkokat a formákból kiemeljük, és 5— 65 —30 C° közötti, előnyösen azonban 24—28 C" közötti hőmérsékleten és célszerűen legalább 70% relatív páratartalma helyiségben 5—12 hó­napig tároljuk, majd a kívánt időpontban a blokkokat termőre fordítjuk olymódon, hogy előbb 8—12 napig 0 C° körüli hőmérsékleten tartjuk, azután 3—4 napon keresztül 21 —6 C° hőmérsékletű víziben tálcára helyezve áztatjuk őket, végül pedig 12—20 C° hőmérsékletű és előnyösen legalább 90%-os relatív páratartalmú helyiségbe visszük, ahol a termőtestek szedé­sét 2 hét eltelte után kezdjük. A találmány előnye, hogy Európában eddig nem termesztett, de a világpiacon keresett és értékes étkezési gomba termesztését teszi lehe­tővé, az un. „fűrészporblokkos" termesztési el­járásunkkal pedig a faanyag teljes kihasználá­sának idejét sikerült 3—8 évről 5>—8 «hónapra csökkenteni. Az utóbbi módszer külön előnye, hogy hulladékfaanyag (fűrészpor) értékes hasz­nosítását teszi lehetővé. A találmányt részletesen az alábbiakban is­mertetjük. A spórából előállított tiszta goimbatenyésze­tek tenyésztulajdonságaik tekintetében rendkí­vüli módon különbözhetnek egymástól. A meg­felelő tenyésztörzsek kiválasztását saját magunk kidolgoztuk, és megállapítottuk azt, hogy nö­vekedési erély, faanyagbontó képesség és rege­nerálódó képesség szempontjából melyek a leg­kedvezőbbek. Ugyancsak kísérleti úton állapítottuk meg azt is, hogy a gomba termesztésére az Európá­ban honos fafajták közül a bükk. a gyertyán, tölgyek és a nyír. valamint az Afrikában ho­nos okúmé a legalkalmasabbak. Kidolgoztuk az oltóanyag előállításának mód­szerét is, melynél autoklávozott fűrészport hasz­nálunk fel szubsztrátumként és a növekedési, fafelbontási és regenerálódó képességek alap­ján kiválasztott legkedvezőbb tenyésztörzsből indulunk ki, serkentő és tápanyagkiegészítőként pedig ammóniumsókat, előnyösen szekundér am­nióiníumfoszfátot adagolunk kereken 2 ezrelé­kes vizes oldat formájában a légszáraz fűrész­porhoz. A fűrészporhoz célszerűen adagolt mennyisége kereken 1500 ml/kg. Előnyös, de nem feltétlenül szükséges, hogy a fűrészpor abból a fafajiból származzék, ame­lyen a gombát tenyészteni kívánjuk. Az oltó­anyag előállítását szélesszájú üvegben célszerű végezni, melyet kfo. térfogatának 80%-áig tölt­jük föl az arnmoniumfoszifat oldattal nedvesí­tett fűrészporral. Az üveg függőleges középten­gelyébe szűrőpapírlbóil készített, két végén nyi­tott hengert ágyazunk, be olymódon, hogy, a henger alsó vége kb. az üveg középpontjába jusson, fölső vége pedig a betöltött fűrészpor felületéből kiálljon. A papírhenger fölé a szé­lesszájú üveg dugóján keresztül vezetett üveg­kémcső alsó vége kerül. A lezárt szélesszájú üvegeket kereken 1 atm túlnyomáson és két órán át autoklávozzuk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom